Ki a felelős a székelyföldi erdőirtásokért? – Kényes téma, mert oszlik a felelősség

2019. április 01., 15:51

Nem ígérjük, hogy cikkünk elolvasása után máris név szerint fülön tudják majd csípni mindazokat, akik a székelyföldi erdőlopásokért felelnek, de legalább arra mindenképpen kísérletet tettünk, hogy megállapítsuk: miként zajlik ma az erdőgazdálkodás Romániában, továbbá hogy milyen hiányosságokat kell leküzdeniük a fakitermelésért felelős hatóságoknak.

Fotó: Farkas Tamás

Kényes a téma, szemlátomást fogynak az erdők, miközben mégsem tudható, hogy mi ennek az oka vagy ki érte a felelős. Azt ugyan tudjuk, hogy „láncfűrésztől zúg az erdő”, no meg néha a természet is közbeszól a széldöntésekkel, de hogy konkrétan kinek a kezében van a fejsze, azt alig lehet megállapítani. Miközben a tarvágás jelei csak úgy szaporodnak – szinte napról napra.

Mit tud a „Gárda?”

Körülnéztünk ezért a Brassó megyei erdészeti felügyelőség (EF) környékén, abban a reményben, hogy többet tudunk meg az erdőirtásokról.

Ez az a hatóság ugyanis, amelynek rajta kellene tartania a kezét minden egyes fakivágással kapcsolatos műveleten – a szállításig bezárólag.

Felettes szerve tulajdonképpen a vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium (MAP), amely az úgynevezett Országos Erdészeti Felügyelőséget irányítja, és amely a közbeszédben úgy ismeretes, hogy a „Gárda”. A Gárda összesen kilenc területi kirendeltséggel, azaz felügyelettel rendelkezik.

Mindegyik kirendeltség alá több megye erdészeti területe tartozik. Így a székelyföldi, továbbá a szebeni erdészeti területek, erdők vagy erdősítésre kijelölt részek Brassó megyeközponthoz tartoznak.

Ily módon a Brassói Erdészeti Felügyelőség öt megye erdészeti készletét (összesen 1 062 322 hektárt, vagyis az országos erdészeti alap 16 százalékát) felügyeli. Mivel ez óriási szám, felmerül a kérdés: hány embernek és mennyi idő alatt, milyen felszereléssel kell az erdőket bejárnia, hogy megfelelően hatékony ellenőrzést végezhessenek? 

A Brassói Erdészeti Felügyelőség területi eloszlása:

Brassó – 198 024 ha
Kovászna – 171 243 ha
Hargita – 245 346 ha
Maros – 207 805 ha
Szeben – 206 473 ha

Székelyföldi viszonylatban: (171 243 + 245 346 + 207 805 hektár) 624 394 ha erdészeti terület van jelenleg a Brassói Erdészeti Felügyelőség ellenőrzése alatt.

A területi hatóságnál azonban munkaerőhiány van, ezért a 82 helyett 68 alkalmazott végzi az óriási kiterjedésű terület ellenőrzését. Az eredmények önmagukért beszélnek.

Amikor a kötelező sem kötelező

Az emberi erőforrás hiányát némileg enyhíti az európai uniós tagállamokban kötelezően bevezetett számítógépes program. A SUMAL mindennemű erdészeti tevékenységet monitoroz, ellenőriz, statisztikai adatokat gyűjt be és tárol, azaz nyilvántart.

Minden egyes közbirtokosságnak, fakitermelő és szállító cégnek SUMAL programot kell használnia. A Gárda pedig elvileg online követheti a faanyaggal kapcsolatos mozgásokat.

Ám a SUMAL bevezetésekor rögtön kiderült: annak kötelező jellegét és kezelését, az adatok pontos bevitelét a felhasználók nem veszik komolyan. A felelősség tehát a kitermeléssel, forgalmazással, szállítással foglalkozó cégek, közbirtokosságok, állami vagy magánerdészetek, egyházak kezében van. Az, hogy miként alkalmazzák a SUMAL programot, meghatározza az erdőellenőrzések hatékonyságát és lehetőségét is. Ennek eredményeként tehát Brassóban az ellenőrök csak azt látják, hogy nem látnak semmit.

Fotó: Barabás Ákos

Nyilván a szél az erdőtulajdonosok felől is fúj, hiszen a SUMAL körültekintő alkalmazása esetén beazonosíthatók lennének azok, akik nem az előírásoknak megfelelően gazdálkodnak az erdőkészletükkel, de azok is, akik nem értékesítik a faállományt.

Kollektív amnézia bürokráciaöntettel

Bár az előírásoknak megfelelően az Erdészeti Felügyelőség tevékenységei, ellenőrzései egybekapcsolódhatnak további állami hatósági szervekkel, legyen az rendőrség, csendőrség, pénzügyekért felelős szervek stb., amennyiben szükségesnek ítélik meg azok bevonását. Sőt azok is riaszthatják a Gárdát, akik erdőkitermeléssel vagy egyéb, erdészettel kapcsolatos illegális tevékenységet észlelnek, állapítanak meg, akár magánszemély is fogalmazhat meg feljelentést vagy észrevételt.

Az erdőlopás azonban a jelek szerint kollektív amnéziát teremt. Senki nem tud semmiről.

Pedig aligha van terület, amire a bürokrácia ne telepedett volna rá olyan szinten, mint az erdőgazdálkodásra. Úgy pusztulnak ki óriási erdők, hogy közben az Erdészeti Felügyelőség egyik legfontosabb hatásköre ellenőrizni az erdészeti üzemtervezés megalkotását, hogy miként térképezik fel az erdészeti és vadállományra vonatkozó gazdálkodási tevékenységeket.

A fakitermelés szempontjából ez azt jelenti, hogy a faanyag begyűjtésének az éves vagy tízéves (előre meghatározott) korlátba kell beilleszkednie, és erről megfelelő erdészeti jelentéseknek kell tartalmazniuk a konkrétumokat: honnan, mikor, ki és mennyi famennyiséget termelhet ki, illetve ki szállítja a kitermelt famennyiséget, honnan, hová, mikor és milyen célból.

Mindent tudnak, és mégsem

Mindemellett a Gárda nyilvántartja a tényleges vadászati állományt is, beleértve a trófea-vadállományt és annak dinamikáját is, valamint statisztikai adatokat vezet a vadpéldányokról, amelyek a trófeavadászat lehetséges díjtermékei lehetnek. Aztán erdészeti közigazgatási egységekre, településekre, tulajdonosokra lebontva elvileg itt tudnak mindent az erdészeti területek birtokosairól, az erdészeti alaphoz tartozó és az azon kívül eső, erdei növényzettel borított területek tulajdonosairól, a használati besorolásokról és az egyes birtoklevelekről.

A felsorolás pedig nem áll meg itt. Hiszen regionális szinten minden egyes tulajdonra vonatkozóan a Gárda tartja nyilván a törvény által jóváhagyott, kitermelt erdőterületeket. Továbbá felügyeli, megfigyeli az erdészeti alaphoz tartozó területek őrzését, illetve azon szerződéseket, amelyek az erdőtulajdonosok és az erdészeti közigazgatási egységek között jöttek létre.

Ehhez és a letarolt erdők nagyságához képest a brassói hatóság mégis elenyésző számú bűncselekményről tud. A tavalyi évre vonatkozó beszámolójából az derül ki, hogy 2018-ban 1653 ellenőrzést hajtottak végre, amelyek valamilyen szempontból az erdészeti törvénykönyv megszegéséből fakadtak.

A táblázat szerint a legtöbb ellenőrzés Kovászna és Hargita megyében történt, míg a legkevesebb beavatkozás Maros megyében volt, pontosan hét. Az illegális fakitermelések terén (azok közül, amiket sikerült megállapítani) tavaly Hargita megye vezetett 175 köbméternyi faanyag ellopásával, 22 erdészeti szakterületen elkövetett bűncselekménnyel és 2613 köbméter faanyag elkobzásával.

Kámforrá vált erdők

Megnéztük azt is, mi a helyzet a fakitermeléssel foglalkozó cégekkel, és kiderült: az Erdészeti Felügyelőség 591 ilyen vállalatnak bocsátott ki engedélyt. A hatóság honlapján közzétett táblázat tartalmazza az engedély szerint kitermelhető famennyiséget is, köbméterben megadva. A kitermelhető famennyiségek eszerint cégenként 3000 és 10 000  köbméter között váltakoztak az elmúlt három esztendőben.

Székelyföldi megyékre külön-külön lebontva Kovászna megyében 145 cég rendelkezett kitermelési engedéllyel, míg Hargitában 162, Maros megyében pedig 122.

Azt is tudni kell, hogy jegyzik a területeket, amelyeknek nincsenek hivatalos tulajdonosai. Ezek kiterjedése összesen 24 787 hektár erdészeti terület, amely a brassói kirendeltség ellenőrzése alá esik. A 2017-es tevékenységi naplóból kiderül, hogy az öt megyében az erdészeti alap 2017. december végéig 86 067 hektárral nőtt. Ez nem azt jelenti, hogy több lett az erdő, hanem azt, hogy több vagy újabb területek kerültek a már meglévő erdészeti készlethez. Ez lehet erdősítésre kijelölt terület, vagy egy elhanyagolt legelő, amely beerdősödött.

Csúcsra járatott tehetetlenség

A 2017-re vonatkozó tevékenységi jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a Brassói Erdészeti Felügyelőség hatáskörében 11 202,24 ha magánerdő tulajdonviszonya peres eljárás alatt volt. E magánerdőkre vonatkozóan az erdészeti tevékenységeket felfüggesztették, az őrséget az állami erdészeti egységek végzik, az ügyek véglegesítéséig.

A Brassói Erdészeti Felügyelőség szerint az ellenőrzések következtében megállapítható, hogy a legtöbb bűncselekmény vagy kihágás az illegális fakitermelést érinti. Mindemellett az erdőtulajdonok be nem határolása, továbbá a konkrét erdőhatárok jelzéseinek hiánya is jelentős kihágásnak minősül. Továbbá megállapítható, hogy az erdőtulajdon gyenge vagy teljes mértékben hiányzó adminisztrálása, kezelése, illetve az őrző-védő szolgáltatás hiánya is jelentősen törvényellenesnek minősül.

Egyszóval elméletileg minden ellenőrizhető. Az erdőkészlet, a kitermelt fa mennyisége és a szállítása is. A gyakorlatban mégis a tehetetlenségi erő lép fel minden szinten, amikor azt a kérdést tesszük fel, hogy egy-egy erdő, amelyet látványosan letaroltak a nem túl szakavatott kezek, mégis hová tűnt el.

A fizikusok a tehetetlenségi erőt olyan jelenségekkel szokták leírni, mint amikor nehezebbnek érezzük a csomagunkat egy fölfelé gyorsuló liftben, de a kanyarodó járműben is ilyen erő tolja a kanyar külső íve felé a tárgyakat vagy bennünket. Minden bizonnyal ez történik az erdőkkel is. A hatóságok, a tulajdonosok és a külföldi vevők háromszögében valamilyen erő  kifelé tolja a töméntelen faanyagot az országból. A jelenséget a Kilátóban a továbbiakban is tanulmányozni fogjuk. 

KILÁTÓ – DOM

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő oknyomozó, háttérinformációs kiadványában, a Kilátó legfrissebb számában látott napvilágot április elsején.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat