Nagyon összetett szakmáról van szó. Azt szoktam mondani, hogy ha nincs hozzá szemed, hiába is állsz neki, mert akkor csak szurkoló vagy. Egy játékosról sok szempontból kell összegyűjteni az információkat, hiszen nagyon fontos, hogy az illető a pályán és azon kívül is miként viselkedik.

– Hogyan néz ki az Ön napi munkája, melyek a legfőbb feladatai?

– Az ügynökök a világ minden részéről ajánlják a játékosokat. A több ezerből kiválasztok százat, és ezután az interneten utánanézek, hogy milyen információk lelhetők fel róluk. Amikor a csapat edzője egy bizonyos posztra keres játékost, ezt közli a sportigazgatóval, aki kiadja nekünk a feladatot. Nem mond nevet, csak annyit, hogy kell egy védekező középpályás, akinek bizonyos adottságokkal kell rendelkeznie. Ezután egy adatbázisból kiválasztom azokat a játékosokat, akik azon a poszton játszanak, és megnézem, hogy ki melyik csapatnál szerepel.

Ha a kiválasztott játékos megfelel a megadott paramétereknek, akkor elmegyek a helyszínre, és több mérkőzésen is megnézem az illetőt. Ez lehet Magyarországon vagy a világ bármely részén, Brazíliától Oroszországig. Ezután következik a személyes találkozó a játékossal és az ügynökével, végül pedig a sportigazgatóval tárgyalnak a szerződéséről.

Bő fél évvel ezelőtt másodszor voltam Afrikában, Elefántcsontparton, előtte pedig Ruandában jártam, az Afrika Kupán. Ha érdekes számunkra egy labdarúgó, játsszon a világ bármely pontján, elmegyünk és megnézzük. Az utóbbi időszakban többet voltam úton, mint otthon.

Ami a Mol Vidit illeti, a csapat mára eljutott arra szintre, hogy olyan játékosok kerülnek oda, akik külföldön topkluboknál játszottak. Fontos megjegyezni, hogy nem hoztunk olyan játékost a klubhoz, akit nem láttunk élőben játszani. Az internetes videókban ugyanis sok esetben egy-egy játékos legjobb pillanatait vágják össze, aztán kiderül, hogy már fél éve nem játszott.

Amikor a legvégén a sportigazgatóval, illetve kollégámmal, Balogh Tamással úgy véltük, hogy érdemes egy bizonyos játékost leigazolni, akkor leültünk a vezetőedzővel, és közösen döntöttünk, de a végső szó mindig a sportigazgatóé. Kovács Zoltán sportigazgatóval több alkalommal is kimentünk az adott országba újból megnézni a játékost meccs közben, és ott a lelátón döntöttük el, hogy szerződtetni fogjuk-e vagy sem. Ahhoz, hogy leigazoljuk, mindhármunknak igent kellett mondanunk rá, ha valamelyikünket nem győzte meg a játéka, nem szerződtettük.

Erre azért van szükség, mert ha a futball mellett a háttérben olyan dolgok vannak, amelyek a későbbiekben negatívan hathatnak a csapatra, akkor lehet bármennyire tehetséges az illető játékos, egyértelmű, hogy a neve nem kerül a vezetőedző vagy a sportigazgató elé.

Amikor tavaly nyáron eljöttem a Mol Viditől, a felnőtt csapatnál és az utánpótlásnál összesen kilenc játékosmegfigyelő dolgozott. Nagyon jó volt az együttműködésünk, erről elég sokat elárul az, hogy hova fejlődött a Mol Vidi és ezáltal a magyar foci is. De még ez is nagyon kevés ahhoz képest, hogy külföldön a topcsapatok hány megfigyelőt foglalkoztatnak, mert ha nem tévedek, a Manchester Unitednak több mint száz megfigyelője van.

Sőt külföldről is keresnek olyanok, akik egy-két évvel ezelőtt még nem szerettek volna a magyar bajnokságban játszani, de most már akarnak jönni.

– Mennyire elterjedt ez a szakma jelenleg Magyarországon? Néhány évvel ezelőtt még gyerekcipőben járt.

– Mára már megnőtt az a gyerekcipő. Minden élvonalbeli magyar klubnak van legalább egy játékosmegfigyelője. Nyilván ez a hálózat a Mol Vidinél működik a legmagasabb szinten, ezt nekünk három év alatt sikerült kiépítenünk. Ezzel szemben a legtöbb csapatnál kevesebb energiát fordítanak a játékosmegfigyelésre.

– A román bajnokságot is figyelemmel követi? Vannak olyan labdarúgók, akik szóba jöhetnek magyar csapatoknál?

– Heti, de akár napi szinten is követem a román bajnokságot. Három héttel ezelőtt kint voltam Törökországban, ahol majdnem az összes román élvonalbeli csapat edzőtáborozott. A legtöbb klubbal nagyon jó kapcsolatot ápolok, a vezetőkkel és számos játékossal egyaránt, de nemcsak Romániából, hanem a világ minden részéről. Nagyon sok romániai játékos van a magyar csapatok látókörében, de hogy ki jut el magyarországi klubokhoz, az a jövő kérdése.

Mindig nagyon várom, hogy láthassam a mérkőzésüket. Fantasztikus fejlődésen mentek keresztül, le a kalappal előttük.