
Ilie Bolojan kemény reformjait korábban saját pártjában sem fogadták el
Fotó: Ilie Bolojan/Facebook
Ilie Bolojan nem egy megváltó alkat, és nem is lehet az. Ha egyesek a nevének állandó ismételgetésével sikeresen felépítettek köré egy ilyen aurát – „jaj, nélküle nem lehet” –, az pusztán önhipnózis. Bolojan egykori sajtósa, Adriana Săftoiu publicisztikájában a bukaresti Adevărul portálon jellemezte a nagyváradi liberális politikust.
2025. június 01., 10:002025. június 01., 10:00
2025. június 01., 10:062025. június 01., 10:06
Ilie Bolojan nem rendelkezik azokkal a jellemzőkkel, amelyek a messianisztikus politikusok sorába emelnék. Mindenekelőtt azért, mert nem úgy viselkedik. Nem rajong saját tükörképéért minden ablaküvegen, amit útjába sodor a sors, kerüli a táskahordozókat, nem heverészik a funkciók pufók párnáin – nem önimádó, nem színpadiasságra hajló, nem keveri össze a csodálatot a kompetenciával. Persze vannak, akik szívesen látnák őt a Messiás köpenyébe burkolva. Innen pedig már csak egy lépés, hogy valaki kimondja: „Én vagyok az állam.”
Dolgoztam Bolojannal az első kampányában, amikor még nem volt ismert személyiség Nagyváradon.
A kampányplakátokon szinte kizárólag az általa megígért célok képei szerepeltek – szembeállítva azok akkori állapotával. Így a polgár könnyen nyomon követhette, mit ígért és mit teljesített az, aki képekkel is vállalta a felelősséget.
Az évek során többször is találkoztunk, különösen 2016-ban, amikor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára volt. Ez olyan időszakként maradt meg bennem, amikor sokan fogcsikorgatva ültek a pártgyűléseken. Bolojanról sok jót-rosszat lehetett mondani, de azt nem, hogy „kedves” tudott volna lenni. Sőt.
Azokon az üléseken, amelyek a 2016-os választásokat készítették elő, miután a PNL és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 2014-ben közepes eredményeket ért el, Bolojan részletesen ismertette a párt pénzügyeit – mennyi pénz van (messze nem annyi, mint manapság, amikor „támogatásként” érkeznek a pofátlan összegek a költségvetésből), és mire költik. De nemcsak a pénzügyeket vette górcső alá, hanem az emberi tényezőt is. Észrevette, hogy sokan, akik szép fizetésért dolgoztak a pártnál, gyakorlatilag már a COVID előtti években is „home office”-ban voltak. Kis belső reformokat javasolt – amelyeket a kollégák nemigen támogattak –, bejárta a pártszervezeteket, és rámutatott a „véletlenekre”: például azokban a megyékben, ahol gyenge eredmények születtek, a PNL vezetőinek családtagjai jól elhelyezkedtek a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett önkormányzatoknál, prefektúráknál, egyéb költségvetési intézményeknél. Rá is kérdezett: vajon egy pártvezető, akinek a családja a PSD intézményeitől kap fizetést, képes-e támadni – legalábbis szóban – a politikai ellenfelet? A válaszokat fogcsikorgatás kísérte.
2016-ban, egy teljesen zavaros kampány után – amikor a PNL támogatni akarta Dacian Cioloșt, de Cioloș nem akarta viszonttámogatni a PNL-t –, Bolojan visszatért Nagyváradra.
Ugyanazok, akik most szemrebbenés nélkül hízelegnek annak, aki éppen „képben van”.
Amit sokan talán nem tudtak, de mára megtanulták: Bolojan, „a vidéki egyszemöldökű” immunis az olyan szokásokra, amelyek sokak számára a politikai túlélést biztosították. Bolojan nagyváradi tekintélye abból fakad, hogy ötször is közvetlenül, egyénileg nyert választást. Mások – akik állandóan parlamenti vagy miniszteri bársonyszékekben ülnek – még egyszer sem mérettettek meg egyénileg. Mindig csak listákon szerepeltek, mindig kinevezték, ajánlották, védték őket – még most, felnőttkorukban is.
Nem hiszem, hogy Ilie Bolojan csodákra lenne képes. Arra viszont igen, hogy népszerűtlen, de szükséges döntéseket hozzon. Még választási években sem irányította munkáját marketinges szempontok alapján – ha kellett, elfogadta azokat, de nem ezek határozták meg a prioritásait. Őszintén szólva nem hittem volna, hogy lesz türelme minden újságírói kérdésre szemmel látható nyugalommal válaszolni – ahogy azt tette a Cotroceni-i száz napos ideiglenes időszaka alatt. Volt, hogy nekem fogyott el a türelmem a képernyő előtt, különösen mert a sok ismétlés nem mindig a tudás anyja.
Én inkább gyors, célratörő emberként ismertem meg, aki úgy gondolta: „Az emberek úgyis látják, mit csinálsz – nem kell a sajtóval bratyizni.” Nem hiszem, hogy a türelem az erőssége, inkább azt gondolom, hogy a makacsság lehet a gyengesége. Az ambíció és az elszántság egy dolog, a makacsság egy másik – ez már finom különbség.
Igen, úgy gondolom, hogy Ilie Bolojan most a legmegfelelőbb jelölt a miniszterelnöki posztra. Semmiféle technokrata nem lenne jó választás. Olyanok már voltak, és nem sok siker övezte a munkájukat. A technokrata Isărescu nem volt meggyőző sem miniszterelnökként, sem elnökjelöltként, hiába kiváló a jegybanknál. A technokrata Stolojan kénytelen volt feladni a pártatlanságát, ha politizálni akart.
És ha a végén – bár megviselten – fel tudsz állni, és egyenes derékkal továbbmenni, akkor megéri a műtét még néha altatás nélkül is.
Hallom, hogy Macron mozgatja őt, hogy Coldea ismét mindenütt ott van, hogy Ilie Nagyváradtól nem szabad és nem független. De most őszintén: határozzuk már meg, mit jelent a „szabad és független” a politikában. Addig is, nincs több idő a tépelődésre: el kell fogadnunk, hogy jelenleg nincsen jobb alternatíva. Legalábbis most nem. Ha aztán kiderül, hogy semmi szükséges dolgot nem tett, és mégis elkopik, akkor a történelem majd a haszontalan áldozatok közé sorolja. Ha viszont haszonnal kopik el, akkor talán a közvélemény még magasabbra emeli. De a történelemhez el kell jutni – és addig a jelenben kell cselekedni.
Kisréti Zsombor fordítása

Nicușor Dan Románia új elnöke. Komolyan remegtünk, míg idáig eljutottunk, kezdve a 2024. november 24-i fekete estétől, amikor azzal a meglepetéssel szembesültünk, hogy Călin Georgescu felbukkant a fasiszta-kommunista-Ceaușescu múltból.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!