
Az embercsempészektől nagy mennyiségű készpénzt is lefoglaltak
Fotó: Europol
Az Interpol és az Europol nemzetközi bűnüldöző szervezetek összefogásával az Európai Unió tagországaiba mintegy ötezer illegális kubai bevándorlót szállító embercsempész-hálózatot számoltak fel Szerbiában, Görögországban és Spanyolországban. Az Európai Unió fele tartó migránsáradatot felügyelő bűnszervezetek többsége azonban zavartalanul működik.
2023. július 25., 22:502023. július 25., 22:50
2023. július 26., 08:462023. július 26., 08:46
Európa-szerte egyre súlyosabb kihívások elé állítja a kormányokat a migráció és az embercsempészet. Mivel az Európai Unió tagországainak nincs olyan közös határvédelme, amely érdemi munkát végezne az illegális bevándorlás megakadályozásáért, az embercsempészekkel szemben fellépő bűnüldöző szervek ritkán érnek el átütő sikert. A 2004-ben alakult Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) igazából nem a közös határvédelem, hanem a nemzetközi bűnözés felderítésében igyekszik segítséget nyújtani a tagállamok rendőri szerveinek.
Az Európai Unió külső határainak védelme nélkül az Európát is veszélyeztető nemzetközi bűnözés ellen egyre nehezebb hatékonyan fellépni. A kevés tagállami kivétel közé tartozik Magyarország, amely déli határait drótkerítéssel és modern elektronikai berendezésekkel védi.
akiknek útját jól szervezett embercsempész-hálózatok igazgatják az öreg kontinens, illetve a gazdagabb tagországok fele. A bűnüldöző szervek az embercsempész-hálózatok megfigyelésével és felszámolásával érnek el kisebb sikereket.
A közös rendőri akció több európai országot érintett
Fotó: Europol
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) és a Föld 196 tagállamában működő Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol) öt európai állam közös rendőrségi akcióját támogatva idén nyáron egy Közép-Amerikából Európába irányuló nagy méretű embercsempész-hálózatot számolt fel. A közös akcióban 62 személyt, közöttük 25 kubai állampolgárt vettek őrizetbe.
A pénzért cserébe a migránsokat repülőn Szerbiába szállították, mivel Kuba és a balkáni ország között nincs vízumkötelezettség.
Az Europol honlapjának beszámolója szerint a kubai migránsokat Szerbiából Észak-Macedónián keresztül szöktették buszokkal, illetve gyalogosan Görögországba, ahonnan hamis úti okmányokkal repülőn szállították tovább Spanyolországba. A szerb, észak-macedón, görög, spanyol és német rendőrség eddigi adatai szerint a nemzetközi bűnszervezet mintegy 5000 kubai állampolgárt csempészett be sikeresen az Európai Unió tagországaiba, elsősorban Spanyolországba és Németországba.
Az érintett országok bűnüldöző szervei közös fellépésének köszönhetően 18 ingatlant, 33 járművet, valamint hatalmas összegű, különböző devizákban lévő készpénzt foglaltak le és 144 bankszámlát zároltak. Előzetes becslések szerint a nemzetközi bűnszövetkezet mintegy 45 millió euró bevételhez jutott.
Az Europol beszámolójából az is kiderül, hogy az embercsempész-hálózatnak több éves múltja van.
A skandináv államból már szabad volt az út az Európai Unió különböző tagállamai fele. Az orosz-ukrán háború azonban átrajzolta az embercsempészek terveit, ezért új országot kerestek, ahonnan továbbra is biztonságosan lehet bonyolítani az alvilági üzletet. Így esett a választás Szerbiára és Görögországra, ahol egy éven át szintén zavartalanul működött az embercsempészet.
A nyomozás azt is feltárta, hogy a 9 ezer eurós fejpénzt zsebre vágó bűnözők gyakran kegyetlenül bántak a kiszolgáltatott bevándorlókkal. Voltak, akiket gyerekeikkel zsaroltak, illetve a nőket szexuális kizsákmányolás céljából más bűnözői csoportok felügyeletére bízták.
Görögországban azt ajánlották a közép-amerikai migránsoknak, hogy helyben kérjenek menedékjogot. Aki viszont tovább akart menni, azt hamisított útiokmányokkal látták el, és tengeri úton vagy hajón szállították Spanyolországba.
Az Interpol és az Europol közös akciója az európai migránsáradatban csupán egy csepp a tengerben. Szakemberek szerint hasonló embercsempész-hálózatok szövik be Észak-Afrikát, a Közel-Keletet és több ázsiai országot, ahonnan ezrével szállítják naponta Európa fele a jobb élet reményében bízó illegális bevándorlókat.

Nemzetközi embercsempész-hálózatot számolt fel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI); az ügyben 14 gyanúsítottal szemben folytatták le az eljárást, mindegyikük ellen vádat emelt a Veszprém Vármegyei Főügyészség.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
szóljon hozzá!