Migránsválság: terhelhetőségének határához érkezett Európa

Néhány európai uniós tagállam kapacitásának és terhelhetőségének határához ért, miközben az EU-nak nincs elegendő hatékony eszköze a menedékkérők beáramlásának csökkentésére – közölte hétfői sajtótájékoztatóján Jean Asselborn, az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg bevándorlási ügyekért felelős minisztere. Asselborn az uniós belügyminiszterek általa elnökölt rendkívüli tanácskozását követően úgy nyilatkozott: az EU külső határán felállítandó regisztrációs pontoknak (hot spotoknak) a lehető leghamarabb és megnövelt kapacitással kell működniük, ez lehet az egyik megoldása a migrációs hullámnak.

Mivel Olaszországban és Görögországban a regisztrációs pontokon nem tudnak minden menedékkérő ügyében eljárni, a tanácskozáson résztvevő miniszterek további ilyen állomások felállításának ötletét vetették fel. A migránsútvonalak mentén – különös tekintettel a balkáni országokra – a menedékkérők számára információs és regisztrációs „támogató központokat” (Processing Centers) hoznának létre.

A koncepció még kidolgozásra vár, de az azt felvázoló miniszterek azt várják az újonnan létrehozandó központoktól, hogy megállítsák az egyre súlyosbodó menekültbeáramlást, valamint hogy segítsenek azonosítani a papírok nélkül érkezőket, hiszen „tudnunk kell, ki kopogtat az ajtónkon” – hangsúlyozta a miniszter.

Egyforma szabályok

Az unió területén belül létrehozandó központok szerepe elsősorban abban állna, hogy megszervezze a menekültek tagországok közötti elosztását. „Európába sem a bejutás, sem a letelepedés nem választás kérdése” – húzta alá a miniszter. Asselborn hozzátette: vannak olyanok, akik megtagadják a hatóságokkal való együttműködést, holott Európában mindenkire és mindenhol ugyanazok a szabályok és kötelességek vonatkoznak. Ennek érdekében információs kampányt kíván indítani az EU a migránsok számára, melynek keretében jogaikról és kötelességeikről tájékoztatják őket. Jean Asselborn azt is közölte, hogy az Európa Tanács decemberben megbeszélést tervez a schengeni övezet jövőjéről és néhány tagország Európán belüli határainak ideiglenes visszaállításáról.

Ditrisz Avramopulosz, az unió migrációügyi biztosa a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a görög és az olasz regisztrációs pontok működnek, és igaz, hogy újabb állomások állnak munkába november végéig, de ideje elkezdeni a menekültek tagállamok közötti elosztását.

Az EU külső határainak védelme közös feladat, ezért az év végéig az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősíti jelenlétét a görög partoknál, ahol Törökország felől jelenleg naponta tízezrével érkeznek menekültek az unió területére – mondta a biztos, kiemelve, hogy a tagországok egyedül nem fogják tudni megoldani a válságot, csak összehangolt, közös politika mentén, szolidáris alapon.

Uniós bírósághoz fordul a magyar kormány

Németország és más, a migránsok által kedvelt nyugat-európai befogadóország feltöltődése arra készteti az Európai Unió vezetőit, hogy minél hamarabb életbe ültesse a kötelező befogadó kvótákról szóló döntést. A kvóták ellen leghatározottabban az Orbán-kormány tiltakozik. Gulyás Gergely szerint életidegen és végrehajthatatlan a kötelező betelepítési kvótákról szóló európai uniós döntés. A Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: „az, amit az Európai Unió ebben a kérdésben jelen pillanatban csinál, az életidegen és végrehajthatatlan”. Mint kifejtette, a végrehajtással kapcsolatban aggályok merülnek fel, hiszen az unióban a belső határok helyreállítását senki nem kívánja, ezért semmi nem akadályozná meg a kelet-közép-európai térségbe telepítendő menekülteket abban, hogy szabadon válasszanak egy másik nyugati országot, ahol pár napos feketemunkával jobban járnának, mint ha itt igénybe vennék a szociális juttatásokat.

A Fidesz törvényjavaslatot nyújtott be pénteken a parlamentnek a kötelező betelepítési kvóta ellen – emlékeztetett Gulyás Gergely megjegyezve: „minden szinten küzdünk minden olyan (...) döntés ellen, amely arra kötelezné Magyarországot, hogy migránsokat, bevándorlókat telepítsenek ide”. Kijelentette, egy közös európai megoldás hatékony lenne, a Fidesz is ezt támogatja: a schengeni egyezmény betartása, a külső határok védelme. Gulyás Gergely a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, a pénteken benyújtott törvényjavaslat arra kötelezné a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kérje a letelepítésről szóló uniós jogszabály megsemmisítését.