Föderalizálódási fordulat előtt Ukrajna

Közös tévényilatkozatban egységre szólította fel Ukrajna lakosságát az ukrán kormányfő és az ügyvivő államfő, és ígéretet tett arra, hogy a decentralizáció irányában módosítják az ország alkotmányát. Arszenyij Jacenyuk és Olekszandr Turcsinov nemzeti egységet sürgetett, és az erőszakos cselekményektől való tartózkodásra szólított fel. A közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy az új alkotmány alapján az orosz nyelvet az ország egyes régióiban hivatalos nyelvvé tennék.

Turcsinov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Régiók Pártjának és a kommunista pártnak a parlamenti frakciója elutasította a problémák békés rendezésére irányuló egyetértési memorandum aláírását. Ukrajna vezetői ezért úgy döntöttek, hogy közös nyilatkozatban rögzítik a memorandumban foglalt alapvetéseket. Turcsinov kijelentette: biztosítani fogják a jogot a megyei, járási és városi tanácsoknak arra, hogy az adott területen az ukrán mint államnyelv mellett hivatalossá tegye az oroszt vagy más nyelvet, amelyet az ottani lakosság többsége beszél. Jacenyuk úgy fogalmazott, hogy „egy sor intézkedést tesznek, amellyel megerősítik az orosz és más, a helyi közösségek által Ukrajna területén használt nyelvek különleges státusát”.

Elavult szerkezet?

„Az ukrán kormány kész átfogó alkotmánymódosítást végrehajtani, nagyobb önrendelkezést biztosítani a régióknak, és megszüntetni a megyei és a járási állami adminisztrációkat” – jelentette ki a kormányfő. Az adminisztrációk, azaz kormányzóságok vezetőit jelenleg Ukrajnában a mindenkori államfő nevezi ki. Ezt a központilag történő kinevezési gyakorlatot Jacenyuk már korábban elavultnak nevezte, és ígéretet tett arra, hogy az új alkotmányban megszüntetik ezeket az intézményeket. A helyben megválasztott önkormányzatoknak, azaz megyei, járási és egyéb tanácsoknak, illetve a polgármestereknek pedig nagyobb hatásköröket biztosítanak. A miniszterelnök szavai szerint annak érdekében, hogy a helyi közösségek elegendő pénzügyi forrással rendelkezzenek, a kormány kész módosítani a költségvetésről és az adózásról szóló jogszabályokat.

Turcsinov és Jacenyuk bejelentette: a kormány már beterjesztette a parlament elé az amnesztiatörvény tervezetét, amelynek értelmében kegyelemben részesülnek a közelmúltbeli zavargások résztvevői, ha önként leadják a birtokukba került fegyvereket, illetve elhagyják a törvénytelenül elfoglalt középületeket- és tereket. A miniszterelnök reményei szerint a parlament már a jövő héten elfogadja a törvényt.

Keményebb szankciók

A Fehér Ház a korábbiaknál keményebb gazdasági szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha Oroszország nem tartja be az ukrajnai feszültség enyhítéséről elért genfi megállapodást, vagy ha az orosz csapatok behatolnak Kelet-Ukrajnába. Susan Rice, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette: Washington megkülönböztetett figyelemmel fogja kísérni azt, hogy Moszkva eleget tesz-e annak a kötelezettségének, amelynek értelmében latba kell vetnie befolyását az elfoglalt középületeknek a szakadárok általi kiürítése és az irreguláris erők fegyverletétele érdekében. Rice szerint az ellenkező esetben bevezetendő gazdasági büntetőintézkedések az orosz gazdaság „nagyon jelentős szektorait” vennék célba.

Mint ismeretes, a Régiók Pártjának – ez volt a megbuktatott Viktor Janukovics pártja – Donyeck megyei képviselői május 25-ére népszavazást akarnak arról, hogy az oroszt nyilvánítsák államnyelvvé, a régiók hatáskörét bővítsék, ugyanakkor lemondanak az ország szövetségi állammá alakításának ötletéről, az egységes Ukrajna mellett szálltak síkra, felszólítva a Kelet-Ukrajnában ténykedő szakadárokat, hogy tegyék le a fegyvereket.

Minderről határozatot fogadtak el szerdán a kijevi hatalomváltás előtt kormányzó, most ellenzékben lévő párt donecki rendkívüli kongresszusán, amelyen a kelet-ukrajnai megye különböző szintű helyhatóságainak képviselői vettek részt.

Zajos húsvét

A közös húsvét ellenére Ukrajnában a „frontvonal” mindkét oldalán feszült maradt a helyzet. A Nyugat és a Kelet között tovább dúlt a propagandaháború, a genfi megállapodás érvényesítésének pedig kevés a jele. A politikusok az ünnep dacára is egymásra mutogattak, az ország keleti részében pedig halálos áldozatokat is követelt a szembenállás. Szlavjanszk önvédelmi csapatának vezetője ezért Oroszországtól kért segítséget. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint azonban ez a kérés nehéz helyzetbe hozza Moszkvát. Közben az amerikai diplomácia vezetője, John Kerry Kijev konstruktivitását dicsérte, és Moszkvát bírálta a genfi megállapodás végrehajtása kapcsán.

Vlagyimir Putyin egyébként aláírta az egyszerűsített állampolgársághoz jutást segítő rendeletet. Az orosz elnök egyúttal bejelentette: rendeletben rehabilitálta a krími tatárokat, örményeket, németeket, görögöket, mindazokat a népeket, amelyeket represszió sújtott a sztálini önkény idején. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő elítélte a donyecki zsidók állítólagos összeírására felhívó röplapot, amelytől egyébként Donyeckben azonnal elhatárolódtak a helyi „köztársaságot” kikiáltók.

Donyeck megyében még vasárnap két helyen, Szlavjanszk közelében és egy, a Dobropolszki járásban lévő ellenőrzési pontnál tört ki lövöldözés. Még reggel a helyi önvédelmi erők akarták ellenőrizni a kis faluba érkező idegen autókat, amikor azokból tüzet nyitottak, amelyet azonnal viszonoztak. A meglehetősen ellentmondásos tudósítások végül három halottról számoltak be. Moszkvai híradások szerint a támadók több hátrahagyott jelből, igazolványból és egyéb tárgyi bizonyítékból ítélhetően a szélsőjobboldali Pravij Szektor emberei voltak. A tudósítások egyébként arról is beszámolnak, hogy az innen nem messze lévő Szlavjanszkban letartóztatták a Majdan női brigádjának egyik ismert aktivistáját is. Kijev és a Pravij Szektor mindezt természetesen tagadja, az ukrán média ugyanakkor bőségesen beszámol egy esti incidensről, amely egy halálos áldozatot követelt. Eszerint a Dobropolszki járásban a motorkerékpáron érkező támadók tűz alá vették egy fontos objektum védelmét ellátó deszantosok ellenőrző posztját, amelyet a katonák viszonoztak.

Szlavjanszk önvédelmi csapatának vezetője azonnal Oroszországtól kért segítséget, amelyre reagálva Szergej Lavrov csak annyit mondott, hogy ez a kérés nehéz helyzetbe hozza Moszkvát. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország megakadályoz minden, a polgárháború kirobbantására irányuló kísérletet, s azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szemet huny a kijevi hatalom és annak támaszai, a fegyveresek garázdálkodása felett. Ezt megelőzően az amerikai diplomácia vezetője Kijev konstruktivitását dicsérte, és Moszkvát bírálta a genfi megállapodás végrehajtása kapcsán.

Lengyel fóbiák
Jó két évtizeddel a szovjet csapatok távozása után a zsigeri félelem Oroszországtól és az ebből következő Amerika-imádat arra inspirálja Varsót, hogy maga hívjon ismét nagy számban külföldi katonát az országba. A politikai döntés már megszületett, részleteit ezekben a napokban jelentik be. Mint amerikai kollégájával folytatott tárgyalásai után a The Washington Postnak a lengyel védelmi miniszter elmondta, Washington szárazföldi csapatokat telepít Lengyelországba, hogy az ukrán helyzet miatt növelje a NATO-jelenlétet a régióban, ahol Lengyelországnak vezető szerepet szánnak „Amerika védnöksége” alatt. Tomasz Siemoniak szerint az európai államoknak nem szabad csökkenteniük védelmi kiadásaikat, Amerikának pedig újra létre kell hoznia egy védelmi tengelyt Európában, hiszen a kontinens korábban is csak az amerikai jelenlét miatt volt biztonságban.

Hivatkozás Katalinra

Úgy tűnik, másképp látja e kérdést a német külügyminiszter, aki egy lapinterjúban arra figyelmeztetett, hogy a genfi megállapodás után már nemigen lesz több lehetőség a válság békés rendezésére, ezért az Oroszország elleni újabb szankciók helyett inkább arról kellene beszélni, miként lehet elkerülni, hogy tovább romoljon a viszony Moszkvával. Ezek az események kissé háttérbe szorították azt a moszkvai bejelentést, hogy Vlagyimir Putyin államfő aláírta a krími tatárok és a sztálini terror áldozatául esett más népek rehabilitálásáról szóló ukázt.

Az orosz elnök ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy II. Katalin cárnő még a Krím 1783-as meghódításakor rendeletben garantálta, hogy a krími tatárokat Moszkva saját polgáraiként kezeli. Putyin aláírta az egyszerűsített állampolgársághoz jutást segítő rendeletet is, az ukrán sajtó azonban inkább azzal foglalkozott, hogy a tatárok parlamentjének, a medzslisznek a tetejéről valaki leszedte az ukrán zászlót. Nagy teret adott az ukrán és a nemzetközi sajtó annak is, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő elítélte a donyecki zsidók állítólagos összeírására vonatkozó felhívást, annak kifejtésére azonban már nem nagyon maradt hely, hogy mennyire illik a keleti országrészben lakók gondolkodásába ez aröplap, amelytől Donyeckben azonnal elhatárolódtak a helyi „köztársaságot” kikiáltók.