A schengeni határok védelme a megoldás

Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt héten tízpontos javaslatot tett Lisszabonban az EU külső határainak és az unión belüli szabad mozgásnak a megvédése érdekében. A magyar javaslatot a visegrádi négyek is támogatják.

„Mivel a Líbiából Olaszországba irányuló bevándorlás is jelentősen megnőtt, egy Európai Unió (EU) és Törökország közötti megállapodás önmagában már kevés ahhoz, hogy megoldja a migrációs válságot, ezért van szükség új, átfogó javaslatokra” – mondotta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna műsorában. A belbiztonsági főtanácsadó úgy fogalmazott, hogy vissza kell állítani a határokon a törvényesség uralmát. Emlékeztetett arra, hogy az illegális bevándorlással kapcsolatos magyar álláspontot egy ideig nem fogadták el az EU-ban, néhány hónapos késéssel azonban éreztették hatásukat az ország javaslatai. A szakember szerint a külső határok szigorú védelme a schengeni egyezmény lényege, ezért ennek megfelelően kellene eljárni. A tagállamok szuverenitását pedig nem szabad sérteni azzal, hogy Brüsszelből döntenek menekültügyi kérdésekben.

A belbiztonsági főtanácsadó azt mondta, hogy ha az EU betartotta volna a schengeni szabályokat, akkor tavaly a több mint másfél millió helyett csupán néhány tízezer migráns érkezett volna a kontinensre. „Egy uniós tagállam dönthet úgy, hogy betelepítéssel próbálja megoldani a demográfiai problémáit és a munkaerőhiányát, azonban ezt nem lehet központilag, Brüsszelből előírni”. Félelmetesnek nevezte azt az ötletet, hogy egységes támogatási rendszert vezessenek be az EU-ban a bevándorlóknak, mert ezáltal a migránsok akár több pénzhez juthatnának, mint amennyit az állampolgárok becsületes munkával meg tudnak keresni.

Megrekedt menekültek Görögországban

A török–EU-megállapodás elvárt pozitív hatásai egyelőre nem érződnek. A nyugat-balkáni útvonal lezárása óta több mint 46 ezer menekült és migráns vesztegel Görögországban. John Dalhuisen, az Amnesty International (AI) európai és közép-ázsiai igazgatója szerint az Európai Unió tagállamai csak súlyosbították a válságot azzal, hogy nem voltak képesek határozottan fellépni annak érdekében, hogy a Görögországban rekedt menedékkérők tízezreinek – akiknek a többsége nő és gyerek – áttelepítésében segítséget nyújtsanak.

Az Európai Bizottság április 12-én közzétett adatai szerint a 2015 szeptembere óta áttelepítésre váró 66 400 menedékkérő közül csupán 615 kapott helyet egy másik EU-tagállamban. A 31 görögországi ideiglenes befogadóállomás közül sok helyen nem megfelelőek a körülmények. A jelentős uniós támogatás mellett felállított központok túlzsúfoltak, teljességgel nélkülöznek bármiféle lehetőséget a magánéletre, fűtetlenek, és hiányosak a higiéniai lehetőségek. „Az itteni körülmények rosszak, a földön kell aludnunk, a takaróink csuromvizesek. Nincsenek mosdók. Az emberek emiatt lesznek betegek” – mesélte egy, az idomeni táborban lakó kilenchónapos terhes nő az AI-nak. A Pireász (Pireusz) kikötőjében lévő nem hivatalos táborban naponta 3-5 ezer ember tartózkodik, és csak néhány alapvető szolgáltatáshoz jutnak hozzá az önkéntesek, humanitárius szervezetek és a kikötői hatóságok révén.

Pápai vizit Leszbosz szigetén

Ferenc pápa arra buzdította szombaton a görög Leszbosz szigetén lévő Moria menekülttábor mintegy 2500 lakóját, hogy ne veszítsék el a reményt, mert nincsenek egyedül, a nemzetközi közösségnek pedig azt üzente, „méltóságteljes” választ adjon a menekültválságra. A katolikus egyház vezetője I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka és Ieronimosz athéni ortodox érsek társaságában azért látogatott Leszbosz szigetére – amely az egyik legfontosabb állomása a Törökország felől az Európai Unióba irányuló menekültáradatnak –, hogy ezzel is hangsúlyozzák: ők az életüket kockáztató, szögesdrótkerítésekkel feltartóztatott és táborokba kényszerített embertömegek mellett állnak, akik egy jobb élet és a biztonság reményében érkeztek Európába – jelentették a hírügynökségek.

A katolikus egyházfőt megérkezésekor Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és a két vallási vezető fogadta Mitilíni repülőterén. Ciprasz Ferenc pápának azt mondta, valóban történelmi és rendkívüli jelentőségű a látogatása, és büszke erre, különösen akkor, amikor „a keresztény Európa nevében néhány partnerország falakat és kerítéseket épít annak megakadályozására, hogy védtelen emberek egy jobb élet reményében menedéket keressenek.” A görög kormányfő hozzátette, büszke a görög népre, amiért befogadja a menekülteket és migránsokat, amikor maga is szenved a dél-európai ország nemzetközi hitelezői által a kölcsönökért cserébe feltételül szabott megszorítások miatt.