Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője szerint csupán a történelmi múlt köt össze a nyugati egyházakkal
Fotó: Kiss Gábor
A közösségi alkalmakat minden áron meg kell tartani, különben felmorzsolódunk – vallja Kató Béla püspök, aki szerint az emberek ma is sok mindent meg tudnának tenni ennek érdekében, ha az együttlét, a közösségi élet fontos számukra. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról is beszélt az Erdélyi Naplónak, hogy a magyar kormánytámogatás nem szűnt meg, csak a helyzetre való tekintettel szünetel.
2024. április 27., 07:452024. április 27., 07:45
2024. április 27., 08:002024. április 27., 08:00
– Lehet-e ünnepi alkalmak, templomszentelések során valós tapasztalatokat szerezni a gyülekezeti élet mindennapjairól?
– Egyértelműen nem, hiszen egy ünnepi alkalom mindig különleges, olyankor a legszebb arcunkat mutatjuk. Bár még egy ünnep során is lehet látni a gyülekezet korfáját, összetételét, azt, hogy miként szervezi meg az ünnepet, létezik-e összefogás, közösségi szellem. Az erdélyi egyházkerület vezetősége a generális vizitációk során – amelyek a világjárvány idején szüneteltek – számos gyülekezetet látogatott meg. A sok beszélgetés, találkozás (a presbitériummal, nőszövetségi tagokkal, vallásórás gyerekekkel) pedig átfogóbb képet ad a közösség életéről, mindennapjairól.
– A magyar kormány támogatásával az elmúlt években számos ingatlan épült, illetve újult meg. Milyen építkezések maradtak még?
– A mintegy ötszáz pályázatból (templomfelújítások, iskolák és óvodák építése) tavaly év elején még húsz nem volt elszámolva. Ez elsősorban a számos engedélyeztetés, a sok bürokrácia és több más ok miatt húzódott el. Az utóbbi időszakra többnyire tornatermek építése, iskolák felújítása, könyvtár kialakítása maradt.
– Olyan gyülekezetek templomai is megújultak, ahol már nincs egy lélek sem. Felmerül a kérdés: nem lett volna-e hasznosabb élő gyülekezetre költeni a támogatást?
– Ez a kérdés kicsit álságos. Amikor Jézusra kenték a drága nárdus olajat, a tanítványok is megkérdezték: nem lett volna jobb a szegényekre költeni a pénzt? Szerintem templomaink egy-egy vidéken mementónak számítanak, emlékműnek, nem is műemléknek. S ha a Dél-Erdélyben, Hunyad megyében található marosnémeti templom felújítására, az azt követő hálaadó istentiszteletre gondolok, ott is tele lett a templom. A környékbeli hívek megfogadták: minden esztendőben elzarándokolnak a templomba. Ennek különös nevelőhatása is van. Azt is le kell szögeznem:
– A magyar kormány támogatása rendkívül sokat jelentett erdélyi magyarságunknak. Ez az ismert körülmények miatt megszűnt. Miként befolyásolja az egyházat e változás?
– Úgy fogalmaznék, hogy ez nem szűnik meg, csak a helyzetre való tekintettel szünetel. A nemzeti jelentőségű intézmények pedig továbbra is számíthatnak a támogatásra. Néha jó, ha az ember időnként a nagy lendületben megáll, s elgondolkodik. A megállás a hálaadásnak is a pillanata, amikor rádöbben, hogy korábban mi mindenben részesült, s azokat megtanulja értékelni. Remélem azonban, hogy e nehéz helyzet nem lesz tartós, hiszen léteznek olyan területek, amelyen saját erőnkből erdélyi magyarokként nem tudnánk boldogulni az elmúlt száz esztendő hátrányai miatt. Ezért szükség van arra, hogy mindig is számítsunk az anyaországra.
Kató Béla a Hunyad megyei Alpestesen szól a hívekhez. Az egyház a szórványközösségek megtartására törekszik
Fotó: Kiss Gábor
– A támogatások hiánya mellett nőnek a rezsiköltségek, magas az infláció. Hogyan képesek a gyülekezetek megbirkózni e helyzettel?
– Talán a kisebb gyülekezetek helyzete e szempontból nem annyira tragikus, hiszen a nagy templomokat télen eddig sem használták, hanem a kisebb helyekre húzódtak be. Ugyanakkor több vidéki gyülekezetnek van erdeje, fája, valami módon a fűtést megoldja, nyilván nem mindegyik. A székelyföldi gyülekezetek közül pedig többen részesülnek rezsitámogatásban a helyi és megyei önkormányzatok részéről. Viszont
Már a koronavírus-járvány is hátráltatta mindezt, és sajnos a mai napig látjuk a járvány hatását: többen elszoktak a templomba járástól. Ráadásul egyes helyeken bezárják a kultúrházat is, ezért marad az otthon, a televíziózás és a bezárkózás. Hogy ennek milyen következményei lesznek a közösségi életre, még fel sem tudjuk mérni, de biztos, hogy negatív. Ezért folyamatosan összpontosítani kell, s „áron is megvenni” ezeket az alkalmakat. Régen például az iskolákba otthonról kellett egy-egy marék fát vinni ahhoz, hogy fűteni lehessen. Az emberek ma is sok mindent meg tudnak tenni, ha a közösségi élet fontos számukra. Ha mindenki egy kicsit összead, abból közösen lehet élni. A gazdasági válság miatt mindenben visszaesés tapasztalható, ám a közösségi alkalmakat minden áron meg kell tartani, különben szétesünk.
– A romániai magyarság egymilliós lélekszáma azt jelenti, hogy tíz év alatt 200 ezerrel tovább fogytunk. Hogyan érinti ez a református közösséget?
– Az egyházban évtizedek óta követjük a lélekszám alakulását, viszonylag pontos kimutatásaink vannak. Tény, hogy fogyatkozunk. Ám ami ennek kapcsán előállt Erdélyben, az helytelen, mert próbáljuk a hibást keresni. Most viszont nem ennek van az ideje. A negatív folyamat nem most kezdődött, hanem a francia forradalommal, az angol ipari forradalommal, majd a 20. századdal folytatódott, s a 21. századba is úgy léptünk be, hogy a nép, nemzet, egyház, haza nem fontos. Az egyén áll a középpontban, az önmegvalósító ember, akit nem érdekel a közösség. E hedonista életmód gyűrűzik be a Kárpát-medencébe az uniós nyitást követően. Tehát helytelen dolog, ha egymásnak ugranánk, és keresnénk, ki a hibás. Ezért
Arra kell figyelnünk, hogy az erdélyi magyarságnak biztosítani lehessen az emberhez méltó életet. És ez rajtunk is múlik.
Kató Béla püspököt Somogyi Botond, az Erdélyi Napló munkatársa kérdezi
Fotó: Kiss Gábor
– Ezért nagyobb hangsúly tevődik az összefogásra, az adakozásra, az áldozathozatalra?
– Igen. Krisztus odaadta értünk magát. Ebből a keresztyén életformából táplálkozik minden. Úgy maradhatunk meg, ha áldozatot hozunk. Ha ez nincs meg, akkor a pusztulás következik. Csak közösségben lehet boldog életet élni, és megmaradni.
– A Generális Konvent keretében mire figyelnek a leginkább?
– Aggodalmaink folyamatosan Kárpátalja felé fordulnak. Egyházunk történetében a legnagyobb összefogás és gyűjtés történt az elmúlt időszakban.
Kárpátalján ők maradtak az egyedüli intézményvezetők, akik a falvakban és városokban helytállnak. És amíg ők gondot viselnek a gyülekezetekre, nem menekülnek el, addig ezt próbáljuk támogatni.
– Milyen a kapcsolat a nemzetközi testvéregyházakkal?
– Az utóbbi időben nyugati testvéregyházaink letértek az evangéliumi egyház útjáról. Olyan felfogást követnek, amely a fősodratú aktuálpolitikát tartja szem előtt, behódoltak mindenféle irányzatnak. A legmegdöbbentőbb az volt, amikor az egyik svájci lelkész egy találkozón a következőket mondta: számára a Szentírás csupán bibliográfia, amelyet ugyanúgy lehet olvasni, mint bármilyen más könyvet. Ha az egyház ilyen szintre jut, nem tudom, mi következik ezután. Ilyen helyzetben nehéz a testvériséget megvallani.
Kapcsolataink nem szűntek meg teljesen, a németországi lippei egyházzal továbbra is töretlen a viszony, intézményi szinten is. Viszont a hollandiai egyházak eltávolodtak kelet-európai testvéreiktől, akik nem hajlandóak elfogadni a politikailag korrekt áramlatokat. E feszültséget nem is tudom, hogyan lehet feloldani közöttünk. Lehet, elmaradottak vagyunk és csökönyösek, de úgy érzem, a Szentírást, mint Isten igazságát, törvényét és tanítását, semmi mással nem lehet felcserélni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!