A hercegkúti pincesor 2002 óta a világörökség része
Fotó: Götz Pincészet
A Tokaji a borok királynője. Erről a Tokaji borvidék kellemes hangulatú pincéiben győződhetünk meg, amikor végigkóstoljuk a hegyaljai borok kínálatát a gyümölcsös, száraz nedűktől a legkeresettebb mézédes aszúborokig. Helyi borászokkal és gasztrobloggerrel vettük számba a világszerte ismert magyar borvidék kínálatát.
2019. május 22., 08:192019. május 22., 08:19
2019. május 24., 13:412019. május 24., 13:41
A magyar bor annyira összefonódott a Tokaji borvidék nevével, hogy ha bárkit is megkérünk, említsen néhány jellegzetes magyar borvidéket, bizonyos, hogy Tokajjal kezdi. A Zempléni-hegység déli, délkeleti lankáin fekvő, mintegy 90 km hosszú és 3–4 km széles borvidék 2002 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján. A névadó Tokaj városka csupán egy település a Tokaj-hegyaljai borvidék tizenkét legismertebb bortermelő települése közül. A legjelentősebb pincészeteket tartalmazó települések listája: Mád 18, Tokaj 10, Tarcal 10, Erdőbénye 10, Tállya 4, Szerencs 4, Tolcsva 4, Rátka 2, Olaszliszka 2, Hercegkút 2, Sárospatak 2 és Abaújszántó 1. Természetesen a felsoroltaknál sokkal több pincészet működik a tájegység településein, de a borászati kalauzok szakmai nyilvántartása alapján nagyjából ennyi pincészet határozza meg Magyarország leghíresebb borvidékének hazai és nemzetközi hírnevét.
Jómagam többször is megfordultam a Tokaji borvidéken – rendszerint csoportos kirándulások, szervezett borkóstolók keretében –, és ezek a látogatások mindannyiszor maradandó élményt jelentettek.
Borászok szerint a bor bizalmi termék: a fogyasztó igazából akkor tudja értékelni a minőségét, az ízét, a zamatát, ha felfedezi, körbejárja, megismeri azt a környezetet, ahol a bor készül. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb az igény a szervezett borkóstolókra, borturizmusra, amikor nemcsak a borral, a pince hangulatával, a szőlőheggyel vagy a településsel ismerkedhetünk meg, hanem a vidék gasztronómiájával is, hiszen a legtöbb pincészetben finom helyi ételekkel is várják a borkóstoló közönséget.
A borász testvérpár: ifj. Götz István és Oroszné Götz Ildikó
Fotó: Götz Pincészet
Magam is úgy vagyok a borral, hogy leginkább akkor esik jól, ha egy kellemes, hűvös borospincében kóstolhatom meg. Erre ma már Erdélyben is egyre több lehetőség van, hiszen történelmi borvidékeink feltámadásával egyre több gazda újítja fel elődei borospincéit vagy épít újat. Ebben az összehasonlításban
Ezt legutóbb Hercegkúton tapasztaltam meg a Götz Pincészetben, ahol bejárhattuk a pincelabirintus eldugott részeit is, hogy közelről lássuk, miként érlelik legalább három évig a messze földön híres öt- és hatputtonyos aszúboraikat.
Hercegkút felé jövet megálltunk Göncön is, ahonnan a híres puttonyszámok erednek. Gönc volt ugyanis az elmúlt évszázadokban a tokaji hordókészítés központja. Az eredetileg 136 literes beltartalmú gönci hordók puttonyos borának megnevezése onnan származik, hogy a 25 kg aszúszemet tartalmazó puttonyból hánynak a tartalma került egy hordó musthoz. Maximálisan hat puttonynyal számoltak, így az előző évszázadokban is ezek voltak a legjobb és legértékesebb Tokaji borok. Ez a fajta mérés azonban már a múlté, hiszena hivatalos magyarországi borászati szabályozás szerint az aszúborok puttonyszámát a bor természetes cukortartalma alapján állapítják meg, ami a hat puttony esetében 150 gramm/liter.
Még azoknak is, akik a száraz borokat kedvelik.
A sváb telepesek által a 18. század közepén újra benépesedett Hercegkúton a Götz család 17 hektáron gazdálkodik, és a megtermelt szőlőnek mintegy felét dolgozzák fel bornak. A több hazai és nemzetközi díjat is elnyert pincészetet fenntartó család minden felnőtt tagja borászattal foglalkozik.
A pincészet alapítója, idősebb Götz István arról mesélt, hogy az 1750-ben Hercegkútra telepedett sváb ősei Magyarországon váltak szőlőtermesztőkké. Ő is apjától örökölte a mesterséget, amelyet fiának, Istvánnak és lányának, Ildikónak is átadott. Szőlészetük jelentős része valaha Rákóczi-birtok volt, de Lorántff y Zsuzsanna egykori szőlős területeiből is művelnek parcellákat. A szőlőültetvények Tolcsván a Kincsem és a Bartalos, Sárazsadány határában a Zsadányi, és Sárospatak közelében a Csécsi, a Darnő és a Szegfű dűlőkben helyezkednek el.
A Kőporosi és a Gombos hegyen Hercegkúton mintegy kétszáz pince sorakozik, égebben minden házhoz tartozott egy pince.
A díjnyertes, hatputtonyos Tokaji aszúbor
Fotó: Götz Pincészet
Az elmúlt években a Götz család új vájatokkal nagyobbította meg borospincéjét, így nem csak a két hosszú asztalsor fér el benne a népesebb borkóstoló csapatok számára, hanem a pince mélyében érlelik a hagyományos, fahordós eljárással készülő aszúboraikat. Borüzemük modern technológiát alkalmaz, magyarázza vendéglátóm. „A leszedett termést lebogyózzuk, kipréseljük, a mustot ülepítjük és megszűrjük, a tiszta must pedig inox tartályokba kerül, amelyekben irányított erjesztéssel készül a bor” – nyilatkozta lapunknak idősebb Götz István. Száraz, félédes és aszúboraikat modern gépsoron palackozzák.
Évente 50–60 ezer palack készül, amikor viszont az aszúbornak kedvező év van, akkor kevesebb. Az aszúborok hordóba kerülnek, és három év után jutnak piaci forgalomba, palackozva.
Vendéglátóm szerint a borturizmusból származó bevételük még nem számottevő, de a többi tokaji borászhoz hasonlóan ők is azt szorgalmazzák, hogy lehetőleg helyből értékesítsenek minél többet. Ma is sokan felkeresik pincészetüket a Kárpát-medencéből, és sok a visszajáró vendég.
Oroszné Götz Ildikó, a pincészet értékesítésért felelős munkatársa szerint boraikat Magyarországon javarészt borszaküzleteknek és éttermeknek adják el, a megtermelt bor nagyobb része azonban külföldre kerül. Tavaly és idén legtöbbet Lengyelországba exportáltak, de a Götz-borok eljutnak Szlovákiába, Kínába és az Egyesült Államokba is.
A nagyobb turistacsoportok fogadására berendezkedett Götz-pincészet
Fotó: Götz Pincészet
Külföldiek, de még magyarok is azt hiszik, hogy Tokajon csak édes borok vannak. A jellegzetes tokaji édes borok – a szamorodni és az aszú – mellett meglepődve fedezik fel a száraz, friss reduktív borokat” – magyarázza lapunknak az Egyesült Államokban is tanult marketinges Oroszné Götz Ildikó. Úgy véli, akik Magyarországon minőségi fehér bort keresnek, azok számára megkerülhetetlen Tokaj-hegyalja. Mint ahogy a vörösbor igazi hazája Eger és Villány környéke.
A hercegkúti szakember szerint a borászat fejlődésében nagyon fontos szerepet játszik az uniós pályázati lehetőség. Többféle kiírás van, így a pincészetek megtalálják a maguk
számára legmegfelelőbb pénzügyi forrást, amivel borászati üzemüket korszerűsíteni tudják, illetve hatékonyan fejleszthetik a borturizmust.
Götz Ildikó szerint nem könnyű a borkereskedelemben megtalálni a célközönséget. Rendszerint a személyes kapcsolatok a mérvadók mind a belföldi, mind a külföldi forgalmazásban. Fontosnak tartja, hogy
Tokaji boraik helyben nem drágák, hiszen az 1500 forintba kerülő egy palack száraz vagy félédes bor éppen olyan jó fogyasztói ár, mint a nemzetközi díjakat nyert, palackonként 5–6 ezer forintért megvásárolható hatputtonyos különlegesség.
Az általam megkóstolt száraz és félédes Furmintra, a félédes Sárgamuskotályra, a 2016-os Szamorodnira vagy a tavalyi kései szüretelésű háziasított borukra a koronát a hatputtonyos, 2013-as aszú tette fel, amivel egy grúziai nemzetközi borversenyről nagy aranyat hoztak haza.
„Száraz reduktív boraink tavalyelőtt, félédes boraink az elmúlt évben lettek nemzeti borkiválóságok” – magyarázza Götz Ildikó. Tény, hogy aki a Tokaji borvidéket felkeresi, az elsősorban az aszút szeretné megkóstolni, ugyanakkor egyre inkább elterjednek a friss, gyümölcsös minőségi borok is, ezek megkóstolása által a borvidék új arcával ismerkedhetünk meg.
A Tokaji borvidék jó ismerőjét, az aradi gasztrobloggert, Dorozsmai Endrét is megkérdeztem, mekkora potenciált lát a magyar borászat vezető tájegységében. A borversenyeken részt vevő erdélyi szakember szerint nemzetpolitikai jelentőségében toronymagasan Tokajnak van a legnagyobb szerepe a magyar borászatban.
– nyilatkozta lapunknak a szakember, hozzátéve, hogy ha azt nézzük, a lehetőség és a valóság között mekkora a szakadék, akkor ez Tokaj esetében igen nagy. Ezzel együtt úgy látja, hogy a borvidéken
ma már van néhány tucat vezető pincészet, melyek borai a világ bármely részén termett csúcsborokkal összevetve megállják a helyüket.
Dorozsmai a legismertebb és legjobb pincészetek közül kiemelte Szepsy István, Demeter Zoltán, Bott Judit, Tokaj Nobilis, Demetervin, Kaláka, Majoros, Árvay pince, Áts Károly, Royal Tokaji, Oremus, Berecz Stephanie (Kikelet), Lenkey Géza, Dobogó, Királyudvar, Patrícius, Orosz Gábor, Breitenbach, Barta pince, Béres, Pendits, Hétszőlő, Disznókő, Dereszla, Zsadányi, Pajzos, Sauska, Gizella és Balassa nevét.
Hordókban érlelt aszúborok
Fotó: Götz Pincészet
Az erdélyi szakember szerint a kiváló minőségű borfelhozatal ellenére a régióban csekély jelentőségű a borturizmus. „Ehhez nincs még igazán kifejlődve sem a kínálat, sem a kereslet. Kevés a borút, a jó étterem, a szállás. Tokaj, a névadó település igen elmaradott, és sok a Tokaj névvel való visszaélés” – magyarázza a bajok fő okát Dorozsmai. Pozitív példaként említi, hogy Mádon elindult egy átfogó, pozitív kezdeményezés, ami egyelőre kiteljesedésre vár. Itt több komolyabb étterem, szálláshely és kiváló borászat is van, de hasonló kezdeményezésekre lenne szükség a borvidék többi településén is.
A borászatból megélni tudó pincészetek nagyságát illetően Dorozsmai szerint a Tokaji borvidék sokszínű. Vannak a nagy területen szőlőt termesztő nagyüzemek, mint például a száz hektárról szüretelő Disznókő, a 70 hektáros Patrícius vagy a 85 hektáros Royal Tokaji, ugyanakkor sok a kisebb, de jó nevű pincészet, mint a 19 hektáron termelő
Gizella, a 10 hektáros Balassa vagy a hat hektárról szüretelő bodrogkeresztúri Tokaj Nobilis.
Vonzó tájegység
Tokaj-hegyalja viszonylag közel van a román–magyar határhoz, így nem véletlen, hogy egyre gyakrabban kirándulnak ide szervezett erdélyi és partiumi csoportok is. Az erdélyi borkóstolók áraival nagyjából megegyező itteni vendéglátás a történelmi magyar borvidékek leghíresebb tájegységébe nyújtanak betekintést, ugyanakkor a régió más látnivalói – tucatnyi múzeum, vár és élményfürdő – igazi turisztikai kincsesbányának számítanak az erdélyi látogató számára is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!