A kolozsvári magyar étterembe tömegesen térnek vissza a családi rendezvények
Fotó: Facebook/Mikó Étterem
A kolozsvári éttermek mintegy harminc százaléka ment csődbe a koronavírus-járvány következményeként, de további vendéglők tulajdonosai is fontolgatják a bezárást. A kincses város egyik elismert magyar vendéglőjének, a Mikó étteremnek a tulajdonosával, Kovács Zsolttal az újrakezdésről és vendéglátás kilátásairól beszélgettünk.
2021. június 29., 08:182021. június 29., 08:18
2021. június 29., 08:212021. június 29., 08:21
– Törzsközönségük hogyan fogadta a kolozsvári Mikó étterem újraindulását?
– Az újraindulás a vendégek szempontjából nagy eseménynek számít. Rengeteg családi ünnepség – keresztelő, születésnap, konfirmáció, eljegyzés, lakodalom, stb. – maradt el az elmúlt bő egy esztendő alatt, amit az emberek most szeretnének pótolni. Az a gond, hogy a hétvégi foglalásokra már hónapokkal előre betelt minden helyünk.
Sok református gyülekezetben idén tartották meg a tavalyról elmaradt konfirmációt, illetve az ideit. Magyar étteremként hirtelen annyian megkerestek, hogy a templomi ünnepséget követő két-három hétben jutnak csak asztalfoglaláshoz.
– Ez azt jelenti, hogy folyamatosan telt ház van, azaz teljes gőzzel működik a vendéglátás?
– Érdekes jelenség, hogy a két évvel ezelőtti családi események létszámához képest sokkal kisebb csoportok részére foglalnak. Sok idős ember fél elmenni vendéglőbe, de általában az emberek többsége visszafogottabb. A megszokott 50-60-100 fős vagy ennél nagyobb családi események helyett rendszerint 10-20-30-as létszámú foglalásaink vannak, inkább a szűk családi kör jön el egy-egy fontos eseményt megünnepelni. És az is jellemző, hogy több esemény egymásra tevődik.
– Vannak olyanok is, akiknek a korábban lefoglalt családi rendezvényét hosszú hónapok múlva, újra ütemezik?
– Több ilyen esetünk van. Éppen
Azon a hétvégén lett volna az eljegyzési vacsorájuk hatvan személyre, amikor bevezették a teljes lezárást. Akkor elhalaszottuk 2020 nyarára. Júniusban azt mondták, inkább legyen szeptemberben, mert akkorra visszatérnek az emberek a szabadságukról. Mire szeptember végén megtarthatták volna, ismét be kellett zárni az éttermet. Akkor áttettük idén februárra, amiről, persze kiderült, hogy még tombol a koronavírus-járvány. Ennyi halasztás után került át idén júniusra: a tavaly márciusi 60 személyből most jelen lesz 20, akik egy vacsorával megünneplik a polgári és a templomi esküvőt és a keresztelőt is, mert közben megszületett a baba.
Kovács Zsolt, a Mikó étterem tulajdonosa és vezetője
Fotó: Makkay József
– Az újrainduló vendéglátásnak mi a legnagyobb terhe?
– A tavaly tavaszi 22 alkalmazottunknak mára a fele maradt. Mivel mi tartjuk fenn a Kolozsvári Református Kollégium konyháját is, az ott dolgozó asszonyokat államilag támogatott tényszerpihenőre kellett küldjük. Egy-két hónap múlva többen is más munkát kerestek, mert elégedetlenek voltak az állami segéllyel. Van, aki azért ment el tőlünk, mert a nyugdíjazásáig még van pár éve, és azt mondta, egy biztosabb állást keres az állami szektorban, kórházi konyhán.
A másik nagy gond a 35-40 százalékos élelmiszerdrágulás. 2020 januárjában mintegy tízéves halogatás után korrigáltuk az árainkat, mert sok éven át nem volt semmiféle áremelés. Erre fel másfél év után kéne ismét árat emelni, mert veszteségben fogunk dolgozni. Ami nagyon kényes kérdés, hiszen a kolozsvári éttermek egy része nem profitorientált alapon működik. Vannak jól menő vállalkozók, akik más területekről tartják fenn vendéglőjüket, így az éttermi szolgáltatásuk nem sínyli meg az alapélelmiszerek drágulását. Arra törekednek, hogy vendéglátásuk legalább nullszaldós legyen, mert a profitot más területen termelik meg. Nekünk ehhez a piachoz kell igazódnunk.
– Mennyire szenvedte meg a pandémiát a kolozsvári vendéglátás?
– Keményen megszenvedte:
De azok is nehéz helyzetben vannak, akik túl nagy költségvetésű vendéglátó helyeket tartottak fenn, és a több hónapnyi bevételhiány behéz anyagi helyzetbe sodorta őket. Mindezt súlyosbítja a drágulási hullám, amit azoknak a vendéglőknek is nehéz kigazdálkodniuk, mint a mienk, akik az elmúlt hónapokban teljesen behúztuk a nadrágszíjat, így mindenféle kiadást minimálisra faragtunk. Figyelembe kell venni, hogy az emberek jelentős része a még meglévő tartalékait éli fel. Ha most hirtelen megemelnénk az árakat, nagyon sokan elpártolnának tőlünk. A vendéglátósok túlélése, megmaradása attól függ, hogy ebben az igen nehéz időszakban ki hogyan tudja menedzselni vállalkozását.
– Mennyire nehéz pótolni a hiányzó munkaerőt?
– Amikor három évvel ezelőtt segédszakácsot kerestem sajtóhírdetésekben, gyakorlatilag senki nem jelentkezett. Mostani hirdetésünkre húszan jelentkeztek be, ami jól mutatja, hogy van érdeklődés az állások iránt. A gond viszont az, hogy akik tőlünk elmentek, mind jó szakembnerek voltak, mi neveltük ki őket az évek során.
Akiket alkalmazni tudunk, azt a konyhán és a kiszolgálásban kell kiképezzük. Jó hír viszont, hogy akik jelentkeztek, már két lábbal a földön állnak, és reálisan értékelik tudásukat, illetve azt a fizetést, amit munkájukért adni tudunk. A pandémia előtt ha jött jelentkező az álláshirdetésekre, hatalmas bért kért, anélkül, hogy azt valóban kiérdemelné.
Hortobágyi húsos palacsinta. A magyar ételek előkelő helyen szerepelnek az erdélyi vendéglátásban
Fotó: Facebook/Mikó Étterem
– Az ételek házhoz szállításával vajon mennyire szoktak le az emberek a vendéglőbe járásról?
– A házhoz szállítás egy kényszermegoldás volt, és talán segített is éttermeken, hogy ne zárjanak be. Ez nem egy reális alternatíva a vendéglátás számára. Nagyon magas a kihordási díj: az ezzel foglalkozó cégek az étel árának a 40 százalékát kérik el. Az ételt előállító vendéglős nem marad szinte semmivel. És ha azt akarja, hogy többet rendeljenek tőle, belesétál az ételszállító cégek reklámajaánlataiba, amivel még kisebb profitra tesz szert, de többet dolgozik, sok esetben önköltségi áron. Akik minőségi ételeket kínálnak jó alapanyagokból, azoknak ez a fajta szolgáltatás nem jelent alternatívát. Ha az éttermi kínálatunkat meg tudjuk tartani elérhető áron, akkor az emberek visszatérnek a vendéglőkbe.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!