Választói regisztrációs rajt levélben

Félmillióhoz közelít a benyújtott állampolgársági kérelmek száma, ebből mintegy 300 ezer Erdélyből és a többi magyarlakta romániai területekről érkezett. Eddig több mint 233 ezer tájékoztató levelet és nyomtatványt küldtek ki az egyszerűsített eljárás révén állampolgárságot szerző külhoni magyaroknak. Többen vannak egyszerűsített honosítottak, de körülbelül 40 ezren olyan területen élnek, ahol nem ismerik el a kettős állampolgárságot. Oda nem is küldtek levelet, további 40 ezer már rendelkezik Magyarországon állandó lakóhellyel, ezért ők szavazni fognak a választókerületekben is. Értelemszerűen ők sem kaptak regisztrációra való felhívást. Mindezt Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője jelentette be egy panelbeszélgetés keretében Tusnádfürdőn.

Az új választói réteg számára a regisztráció azt jelenti, hogy ki kell tölteni egy nyomtatványt – amelyen a lakcímkártyán szereplő adatokat kell feltüntetni –, majd azt visszajuttatni az NVI címére. Bárki regisztrálhat, aki 17. életévét betöltötte, vagy 16 évesen már hivatalos házasságot kötött, de szavazati jogával csak 18 éves korától élhet. Regisztrálni folyamatosan lehet majd egészen a választásokat megelőző 15. napig. A regisztrációs kérelemre az NVI levélben válaszol a feltüntetett címen, ami akár magyarországi postacím is lehet.

A jelen állás szerint a regisztráltak levélben adhatják majd le szavazatukat. A borítékba tett szavazatokat el lehet juttatni postai úton az NVI-hez vagy fel lehet adni Magyarországon, illetve a választásokat megelőző 15. naptól számítva a külképviseleteken postaládába be lehet dobni. Emellett Magyarországon a 106 egyéni választókerület székhelyén szintén elhelyeznek majd ilyen postaládákat.

„A külképviseletek ügyfélszolgálatán kihelyezett információs pultokon is megtalálják majd az érdeklődők a Névjegyzékbe vételi kérelem elnevezésű űrlapot – tájékoztatott Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja. – Szükség esetén munkatársaink segítenek az űrlap kitöltésében, amelyet elegendő lesz bedobni egy kihelyezett ládába, ezek továbbításáról mi gondoskodunk. Kihelyezett konzuli ügyfélfogadásokra is magunkkal viszünk űrlapokat, amelyeket a demokrácia-központokban is be lehet majd szerezni. Az állampolgári esküre jelentkezőknek is rendelkezésükre bocsátjuk, ők akár a helyszínen is folyamodhatnak a regisztrálásért.”

Az űrlapokat nyomtatott betűkkel kell kitölteni, s ha a Nemzeti Választási Iroda pontatlanságra hivatkozva visszautasítja a kérelmet, korlátlan alkalommal lehet megismételni – választásokat megelőző 15. napig.

Ifjabb Toró Tibor politológus, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója szerint a választásoknak inkább szimbolikus tétjük van a határon túli magyarok szempontjából, a választójog megadása pedig a nemzetpolitikai lépések sorába illeszkedik.

Erdélyből bő százezer szavazatra lehet számítani, ezt a számot befolyásolhatja, hogy a magyarországi pártok mit szeretnének: intenzív kampány legyen, vagy szimbolikus lehetőségként tekintenek rá, mondta Székely István Gergő politológus. Tusványosi elemzésében a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa kijelentette, hogy Erdélyben gyakorlatilag teljesen eltűnt az állampolgárság elutasítottsága, és ma már 95 százalék egyetért a kiterjesztésével. Arról, hogy a külhoniak választójegyzéke nem lesz nyilvános úgy, mint a magyarországiaké, azt mondta: a szlovákiai válaszlépések ismeretében a választói névjegyzék nyilvánosságra hozatala kockázatos lenne. Ugyanakkor a szavazásra jogosultak számát, a beérkezett szavazatokat országonkénti bontásban nyilvánosságra kell majd valahol hozni. A postai kézbesítés „törékenysége” miatt hosszú távon a levélben való szavazás mellett egyéb megoldásokon is kellene gondolkodni.