Új országot hozna létre a menekülteknek egy amerikai ingatlanmogul

Világszerte 60 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát, akik jelenleg menekültként szegény országokban nehéz körülmények között élnek. A válság, amelynek szele már bennünket is megcsapott, rendkívül komoly következményekkel jár. Erre kínál – a nézőponttól függően – pofonegyszerű vagy meglepően naiv választ a magyarul érdekesen hangzó nevű Jason Buzi: a világnak össze kell fognia, és létre kell hoznia egy új országot a menekültek számára.

„Az elképzelés az, hogy adhatnánk nekik egy saját országot, ahol biztonságban lehetnének, és lehetőségük lenne arra, hogy úgy éljenek és dolgozzanak, mint bárki más” – mutatta be az ingatlanmágnás a Refugee Nation (menekült ország) elnevezésű tervét.

Miközben mindez látszólag a tudományos fantasztikum világába tartozik, menekültügyi szakértők meglepően szimpatikusnak találják az elgondolást, még akkor is, ha nem feltétlenül hisznek abban, hogy egy új állam létrehozása felé kellene elindulni. Jason Buzi jól érzi: az a mód, ahogy a világ a menekültkérdést kezeli, nem tűnik működőképesnek, sokan vélik úgy, hogy merőben új megközelítésre lenne szükség.

A férfi, aki ingatlanok vásárlásával, eladásával és építésével foglalkozik, üzletei miatt korábban néhányszor kedvezőtlen színben tűnt fel a hírekben. A vállalkozó azonban saját bevallása szerint már 10–15 ezer dollárt ölt bele a menekültkérdés megoldását kínáló tervének megvalósításába: felállított egy csoportot és létrehozott egy honlapot a Refugee Nation-projekt támogatására, és úgy tervezi, hogy további összegeket is áldoz arra, hogy az ötlet lendületet kapjon. „Nem vagyok milliárdos. De vagyok abban a helyzetben, hogy saját forrásaimból költhessek a terv promóciójára és segíthessek az előrejutásában” – fogalmazott az üzletember.

Az a végső célja, hogy óriási földterületeket vásároljon vagy béreljen, ám ehhez szerinte legalábbis dollár tízmilliárdokra lenne szükség, ezért abban reménykedik, hogy a világ leggazdagabb emberei és a kormányok felkarolják a programját. A megvalósítás érdekében hírességeket is be akar vonni. „Senki sem kíváncsi arra, hogy én ki vagyok, de ha például Angelina Jolie áll a terv mögé, az sokakra hat és sokaknak el tudja mondani, miről van szó” – mondta az ingatlanmágnás.

A vállalkozó szerint egy lakatlan szigetekkel rendelkező ország például vevő lehet az ötletre. A Fülöp-szigeteken már ajánlottak is neki egy szigetet, ami a San Franciscó-i árakhoz képest nem is volt megfizethetetlen. De arra is gondolt, hogy kisnépességű országokkal – mint Dominika – is lehetne próbálkozni, amelyek fizetség fejében megengednék a menekültek betelepedését. A lebonyolítás részletei azonban még nem körvonalazódtak.

Kérdés, hogy mennyire lenne életképes egy ilyen sokféle menekültet befogadó ország. Buzi szerint a különböző kulturális háttérből érkező emberek toleránsak lesznek egymás iránt. A nagyszabású infrastrukturális projektek és a külföldi befektetők pedig munkát adhatnak az új ország lakosságának. A népjóléti és politikai kérdéseket ráérnek később kidolgozni. “Egyelőre az első randevúnál tartunk. Még nem azon töröm a fejem, hogy mi lesz a gyerek neve” – mondta Buzi.

A The Washington Post újságírója által megkérdezett menekültügyi szakértők zöme lelkesen fogadta az ötletet, bár aggodalmaikat sem hallgatták el. Az ENSZ menekültügyi hivatalában korábban nem is hallottak az elképzelésről. Az Oxfordi Egyetem menekültügyi tanulmányokkal foglalkozó központjának igazgatója, Alexander Betts professzor arra hívta fel a figyelmet: kérdés, hogy a menekültek le akarnak-e telepedni a számukra teremtett országban. Egy ország mesterséges létrehozása akár erőszakhoz is vezethet. Betts szerint nem valószínű, hogy az emberek örökre letelepednének egy ilyen országban, amely „többé-kevésbé utópisztikus”. A Michigan Egyetem szakembere szerint pedig emberi jogi kérdések is felvetődnek: akár óriási fogolytábor is lehet a vége.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Buzi felvetése a globális menekültválság kezelésének jelenlegi problémáira irányítja a figyelmet: Kenya, Libanon vagy Jordánia túlterheltté vált, a nyugati országok nem tesznek eleget a menekültek elhelyezéséért, a menekülttáborok gyakran el vannak vágva a társadalomtól és lehetőségektől, a nemzetközi menekültügyi szervezetek pedig pénzügyileg a jelenlegi rendszer lekötelezettjei, akkor is, ha az gyengélkedik, és a helyzet egyre rosszabbá válik.

Buzi szerint a politikai akarat nincs meg arra, hogy a menekülteket különböző országokban befogadják és támogassák letelepedésüket. „Úgy vélem, a Refugee Nation megteremtése jelenleg sokkal könnyebben elérhetőnek látszik” – értékelte.