Szeméttemető kicsiben és nagyban

és a honlapjukon egyaránt, holott a szemétszállítási manőverük ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Románia nem felel megaz EU elvárásainak

Külön kuka a műanyagnak, külön a fémnek és üvegnek, külön a háztartási szemétnek, külön a papírnak: mára minden faluban vannak szelektív hulladéktárolók, funkciójuk azonban erősen megkérdőjelezhető. Románia az Európai Unióhoz való 2007-es csatlakozása óta, mint minden más tagállam, a korszerűsített, környezetkímélő szemételhordásra, újrahasznosításra vonatkozó előírásokat is felvette a kötelező teendők listájára.

ezért az Európai Bizottság már 2015-ben eljárást indított az ügyben, tekintve, hogy már 2013-ben felül kellett volna vizsgálni az országos hulladékgazdálkodási tervet az Európai Bizottság (EB) 2008/98-as keretirányelve alapján, ami nem történt meg. A Bizottság 2016-ban küldte el Romániának a felszólítást a mulasztás pótlására, amit – úgy tűnik – Kolozsváron azóta is a szemétégetéssel igyekeznek „orvosolni”.

Az uniós felszólítás ellenére az országban máshol sem javult a helyzet, mert idén áprilisban – éppen a legújabb, májusi pataréti szemétégés előtt néhány héttel – az ország újabb felszólítást kapott az Európai Parlamenttől az újrahasznosítás növelése, a hulladékok tárolása és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében.

A strasbourgi plenáris ülésen megszavazott jogszabálycsomag előírja: 2025-re a települési hulladékok legalább 55 százalékát kell újrahasznosítani. Ezt 2030-ra 60 százalékra, 2035-re 65 százalékra kellene növelni. A környezetvédelmi minisztérium hivatalos adatai szerint Románia jelenleg a teljes évi szemétmennyiség öt százalékát hasznosítja újra. Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter nem egyszer hangoztatta a sajtóban: a siralmas helyzet oka az, hogy Romániában fittyet hánynak a környezetvédelmi törvényekre. Az újrahasznosítás nem csak a közegészségügy és környezetvédelem szempontjából lenne fontos lépés: Gavrilescu szerint amennyiben sikerülne 2030-ig bevezetni a körforgásos gazdaságot, 180 000 új munkahelyet teremthetnének.

Korszerű szelektív kukák,de minek?

2016-ban a városi önkormányzat beindított egy projektet, amelynek során 100, földalatti szelektív hulladéktározót állítanának fel város szerte, amelyeknek köszönhetően nem fújná szét a szél a szemetet a kukákból, és a bűztől is mentesülne a város. A projektre 4,8 millió lejt áldozott az önkormányzat, a terv szerint pedig 36 kukát tavaly decemberig kellett elhelyezni a városban, 27-et idén februárig, az utolsó 37-et pedig idén novemberig kell felállítania a pályázati kiírást megnyert Euritech cégnek. A tudatos városlakók pedig igyekeznek is megtölteni kartonnal a papírtározót, hogy aztán mind a Brantner, mind a Rosal szemétszállító cég autója az összes szemetet a városlakók szeme láttára a háztartási szeméttel együtt préselje össze a korántsem korszerű kukásautó hátuljában. Hogy hova szállítják a szemetet, egyik honlapon sem szerepel, nem nehéz azonban kitalálni, hogy az összes hulladékot egy tömbbe préselő autók nem egy korszerű, újrahasznosító üzem felé tartanak.

A szabadon folyó csurgalék következményei

A szél által ide-oda hordott pataréti szemét másik káros hozadéka a szemétrétegen átfolyó eső és egyéb csapadék miatt keletkezett csurgalék, amely több évtized alatt tóvá nőtte ki magát. Réti Kinga, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) környezettudományi szakának oktatója elmondta, a szerves hulladék lebomlása során keletkezett csurgalék már több éve megjelent a tározó keleti oldalán, az utóbbi években azonban hirtelen megnőtt a mennyisége. Létezik ugyan egy csurgaléklevet gyűjtő medence, de ennek a befogadóképessége rég túl van haladva. Már a 2000-es évek elején láthatóak voltak a kisebb-nagyobb csurgaléktócsák, amelyek évről évre változtak. A folyadékban egyebek mellett nehézfém-maradványok, nitrátok és nitritek találhatóak. A szakértő elmondta, a nehézfémek felhalmozódása veszélyt jelent a felszíni és felszínalatti vizekre, a talajok minőségére és nem utolsó sorban az élővilágra.

A csurgalék jelenleg a Zápolya patakba folyik, ami a kis Szamos kis mellékfolyója. Szerencsére a patak nem bővizű vízfolyás, így a Szamosba való ömlése után valamennyire feloldódik, de nem annyira, hogy ne veszélyeztesse a folyó élővilágát. Réti szerint kismértékű szennyezettség esetén az élővilág még képes alkalmazkodni, a csurgalék növekedésével azonban a Szamos szennyezettsége is nő.

Pozitív példa Székelyföldön

Tavaly indították be a Kovászna megyei Réty községhez tartozó Lécfalva melletti integrált hulladékkezelő központot, az ország egyetlen olyan szemétfeldolgozóját, ahol teljes mértékben működik a szelekciós elv. A Krónika korábbi beszámolója szerint a létesítmény minden szempontból megfelel az uniós előírásoknak, a központ kizárólag Háromszék lakosságát szolgálja ki, csakis a megyében működő négy hulladékbegyűjtő vállalattól fogadják be a szemetet. Viszont

Bár a szemétszállító cégeknek így többe kerül az elhordás, de ha országos szinten nem csökken 2020-ra a vegyes hulladék, Románia további súlyos büntetéseket fog kapni, ami miatt a hulladék elhordásáért fizetett lakossági összeg is nőni fog. A tervek szerint a lécfalvi tározó a következő 30–40 évre megoldja Háromszék szemétproblémáit, de a megyei önkormányzat szerint a bővítésre is lesz lehetőség. A szemétlerakót uniós pályázat útján építették meg: a 20 milliós beruházással eddig 24 új munkahelyet létesítettek. Az új telepen szelektív válogató csarnok és komposztáló tér található, valamint hulladékok szortírozására, szállítására és feldolgozására alkalmas speciális járművek is hozzátartoznak. A terület, illetve a központ minden eszközével a megyei önkormányzat tulajdonában van, az üzemeltető ugyanakkor a nagyváradi ECO Bihor Kft.