Parlamenti pajzs védi Pontát

Sem Klaus Johannis államfő, sem a civil szféra lemondásra való felszólításai, sem pedig az amerikai és brit nagykövetség „ráutaló” állásfoglalásai nem ingatták meg egyelőre Victor Pontát, sőt, úgy tűnik, parlamenti támogatottságát sem csorbították. Miután hivatalban lévő kormányfő ellen először indul bűnvádi eljárás Romániában, a bukaresti törvényhozás gyorsítottan kezdett neki a Ponta-ügy megtárgyalásának. Az alsóháznak arról kellett döntenie, hogy a DNA kezdeményezésére felfüggeszti-e a képviselői mandátummal is rendelkező PSD-s politikus mentelmi jogát. Előzetesen a nyomozó hatóság tizenhétrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával már beindította a bűnvádi eljárást a miniszterelnök ellen, miután a feltételezett bűncselekményeket nyolc évvel ezelőtt, ügyvédi minőségében követte el. A PSD elnökét kormányfőként azonban összeférhetetlenséggel is meggyanúsították, ebben az esetben pedig a képviselőház jóváhagyása is szükséges a bűnvádi eljárás megkezdéséhez, ellenkező esetben mandátuma gyakorlása idején nem folytatható ellene nyomozás ebben az ügyben.

A papírformaszerű parlamenti elutasítás következtében Románia minden valószínűség szerint hosszan tartó politikai válság elé néz. Az ellenzéki liberálisok máris bojkottot hirdettek, egyetlen olyan rendezvényen sem vesznek részt, amelyen Ponta is megjelenik.

Az RMDSZ elnöke szerint az ország érdekei azt kívánták volna meg, hogy az ellene indult bűnvádi eljárás nyomán Ponta lemondjon a tisztségéről. Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy a bukaresti kabinet és vezetője egyaránt lehetetlen helyzetbe került, Victor Pontának pedig előbb-utóbb abba kell hagynia a kormányzást, hiszen a nemzetközi politikában és a pénzügyi világban egyaránt elszigetelődik. Erre látszik ráerősíteni Paul Brummel, Nagy-Britannia bukaresti nagykövetének Twitter-bejegyzése, miszerint a korrupció veszélyt jelent az államok nemzetbiztonságára – Románia esetében pedig ez fokozottan érvényes.

Klaus Johannis reakciója nem is késlekedett a parlament elutasító voksolása után. „A legnagyobb mértékű felelőtlenség és a polgárok semmibe vevése az a mód, ahogy a képviselők akadályozzák az igazságszolgáltatás működését. Sajnálom, hogy a parlament védőpajzsot tart a bűnügyekkel gyanúsított miniszterelnök elé, és fenntartom korábbi álláspontomat: a helyzetre Ponta lemondása jelentheti az egyetlen elfogadható megoldást” – áll az elnöki nyilatkozatban.

Bűnlajstrom
Tizenhétrendbeli okirat-hamisítással, adócsalásban való bűnrészességgel és pénzmosással gyanúsítja Románia szociáldemokrata kormányfőjét a DNA. A felsorolt bűncselekményeket még 2007-ben és 2008-ban – kormányzati szerepvállalása előtt – ügyvédi minőségében követte el. A bűnvádi eljárás a szenátus által három nappal korábban immár másodízben is „megmentett” PSD-szenátor, volt fejlesztési miniszter, Dan Şova ügyével áll összefüggésben, amelyben a turceni-i és rovinari-i energetikai vállalatokkal kötött törvénytelen szerződésekkel gyanúsítják a politikust. E szerint 2007-ben a Şova és társai ügyvédi iroda által kötött szerződések 71 millió lejes (15,8 millió eurós) kárt okoztak állami tulajdonban lévő energetikai létesítményeknek, ennek ellenére az ügyvédi irodának 75 ezer eurónyi honoráriumot és sikerdíjat fizettek ki. Şova és Ponta ügyvédi irodája 2007 augusztusában szakmai együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében a jelenlegi kormányfő havi 2000–3000 eurónyi honoráriumban részesült. Ponta ügyvédi irodája azonban a valóságban semmiféle jogi tanácsadás vagy ügyvédi tevékenységet nem teljesített, a 16 hónapos jogi tevékenységről csak utólag, a 2011-ben elrendelt adóhatósági ellenőrzés nyomán állítottak össze szakmai jelentést. A nyomozó hatóság háromrendbeli érdekellentéttel is gyanúsítja Victor Pontát, mivel 2012 augusztusában parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszternek, az év végén pedig nagyberuházásokért felelős tárca nélküli miniszternek, 2014 tavaszán pedig közlekedési miniszternek nevezte ki Dan Şovát.