Körvonalazódó helyi koalíciók

A helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a jobb-, de akár a baloldallal is köthetnek helyi egyezségeket az RMDSZ megyei szervezetei – közölte Kelemen Hunor elnök azt követően, hogy a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteken értékelte a politikai alakulat választási eredményeit, és megyénként, településenként számba vette az együttműködési lehetőségeket.

Az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a SZÁT csak azt az iránymutatást szabta a megyei szervezeteknek, hogy a magyar közösség érdekeit kell figyelembe venni, és működőképes többségeket kell az önkormányzati testületekben kialakítani. „Van, ahol ez a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), és van, ahol ez a Szociáldemokrata Párttal (PSD) lehetséges” – fogalmazott a szövetség elnöke.

Kelemen Hunor szerint a megszerzett 195 polgármesteri tisztség mellé Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megyében megyei elnöki, Bihar, Brassó, Szilágy és Kolozs megyében megyei alelnöki, Zilahon, Kolozsváron és Aradon pedig alpolgármesteri tisztséget próbál megszerezni a szövetség.

Kelemen Kolozs, Arad és Bihar megyében a PNL-t tartotta természetes szövetségesnek, és úgy vélte, Dorel Coica eddigi szatmárnémeti polgármester leváltása után Szatmár megyében sem valószínű, hogy a PSD-vel lehessen egyezségre jutni. Maros megyében azonban a PNL-vel való összefogást tartotta nehezen elképzelhetőnek a megyei önkormányzat liberális elnökének, Ciprian Dobrénak a magyarellenes megnyilvánulásai miatt. A Maros megyei önkormányzatban 15 mandátummal rendelkező RMDSZ-nek vagy a tíz képviselőt küldő PSD-vel, vagy a szintén tíz képviselővel rendelkező PNL-vel kell megegyeznie ahhoz, hogy megszerezze a megyei elnöki tisztséget. „Úgy kell tárgyalnunk, hogy ne fogjanak össze a román pártok ellenünk” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Ellenzéki szerepre készülnek Vásárhelyen

Marosvásárhelyen a szövetségnek ellenzéki szerepre kell készülnie, és nem kell alpolgármesteri tisztséget vállalnia a városban. „Dorin Floreával szemben kell többséget alkotni a városi tanácsban. Ez a többség hozzon majd határozatokat, és a polgármester azokat hajtsa végre – jelentette ki az elnök. Hozzátette, azért is ez tűnik jó megoldásnak, mert a marosvásárhelyi tapasztalat szerint Dorin Florea az RMDSZ-es alpolgármesteren keresztül a szövetség önkormányzati frakcióját is „bedarálja”. Hozzátette, a Maros megyei alkuba az is belekerülhet, hogy az RMDSZ adja a szászrégeni és a marosludasi alpolgármestert a baloldali polgármester mellé.

A marosvásárhelyi tanácsban a következő négy évben a tíz RMDSZ-es önkormányzati képviselő mellett hat liberális, négy szociáldemokrata politikus tevékenykedik majd, rajtuk kívül pedig a nemrég alakult Szabad Emberek Pártjának (POL) három – két magyar és egy román nemzetiségű – jelöltje került be a testületbe.

Nem ismétlik meg a marosvásárhelyi polgármester-választást
Nem rendelte el a Központi Választási Bizottság (BEC) a marosvásárhelyi polgármester-választás megismétlését: a bizottság minden óvást – köztük Soós Zoltán marosvásárhelyi független jelöltét – elutasítva pénteken hivatalosan is kihirdette a romániai önkormányzati választások végeredményét. A szóvivő szerint a marosvásárhelyi óvást is bizonyítékok hiányában, egyhangúlag utasították el. Az MTI kérdésére, hogy a bíróság utólag elrendelheti-e a választás megismétlését, a szóvivő azt mondta: ilyen döntést csak a BEC hozhatott volna. Hozzátette: a törvény szerint a Központi Választási Bizottság kizárólagos illetékességébe tartozik minden olyan óvás kivizsgálása és elbírálása, amely felveti a mandátumelosztást befolyásolni képes választási csalás gyanúját.

Bolojan mégis igényt tart az RMDSZ-re

Nagyváradon az RMDSZ gyenge eredményei ellenére úgy tűnik, hogy Ilie Bolojan polgármester továbbra is igényt tart a szövetség támogatására. A Bihar megyében fölényes győzelmet arató PNL vezető politikusa korábban még úgy nyilatkozott, hogy pártja egyedül készül vezetni Bihar megyét, illetve Nagyváradot, a megmérettetés után azonban bevallotta, hogy tárgyalásokat folytat az RMDSZ-szel a nagyváradi koalíció megkötéséről.

A választások végeredménye szerint a Bihar megyei önkormányzatba a PNL 17 képviselőt juttatott be, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) 9, az RMDSZ-nek 7, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) pedig két képviselője van. A nagyváradi tanácsban a PNL 18, a PSD 5, az RMDSZ pedig 4 (a négy évvel ezelőttinél kettővel kevesebb) önkormányzati képviselői mandátumot szerzett.

A Bihari Napló megyei lap beszámolója szerint a PNL országos ügyvezető elnöki tisztségét is betöltő Bolojan emlékeztetett arra, hogy pártjának a nagyváradi önkormányzatban kétharmados többsége van, a Bihar megyei önkormányzatban pedig az RMDSZ bevonásával szeretne kétharmados többséget kialakítani. A liberális politikus úgy vélte, a PNL–RMDSZ koalíció mind matematikai, mind demográfiai szempontból a legjobb megoldás lenne. Azt sem hallgatta el, hogy a megyei koalíció létrehozása érdekében a PNL Nagyváradról is kész tárgyalni az RMDSZ-szel.

Ilie Bolojan egyébként újságírói kérdésre azt is elmondta: ha az őszi parlamenti választások után ismét felmerül a régiók kialakításának kérdése, a bihariaknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy Nagyvárad régiófővárossá váljék. „Világos, hogy ha a jelenlegi régiók maradnak, akkor Várad nem fog tudni versenyezni Kolozsvárral, viszont ha a jelenlegieknél több régiót alakítanak ki, akkor az egykori Körös-vidék vagy Partium, ahogy az Osztrák–Magyar Monarchiában hívták ezeket a területeket, Bihar, Szilágy, Szatmár és Arad megye egy része közös régiót alkothatna” – mondta a nagyváradi polgármester.

A helyieké a végső döntés

Kelemen Hunor a SZÁT-ülést követően arról is beszámolt, hogy a helyi együttműködésekről a végső döntést mindenütt az RMDSZ helyi szervezetei hozzák meg a szövetség elnökével konzultálva. A SZÁT értékelését összefoglalva a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ „a nyereségekkel és veszteségekkel együtt vállalható eredményt ért el a helyhatósági választáson”. Úgy vélte, a részvételi adatokat nem kell föltétlenül a négy évvel korábbiakhoz hasonlítani, amikor szokatlanul sokan mentek el szavazni. Az elnök szerint a választási eredmények azt is kirajzolták, hogy nem nőtt az RMDSZ-szel szembeni protesztszavazatok száma.

„Az EMNP bár kapott szavazatokat, de önkormányzatot sehol nem vezethet, és ezzel eltűnt a politikából. Az MPP-vel való összefogásunk eredményeként pedig ma több magyar polgármester van Erdélyben, mint négy évvel ezelőtt” – foglalta össze a magyar–magyar versenyre vonatkozó következtetéseit az RMDSZ elnöke.

Végleges eredmények
Közzétette a központi választási bizottság a romániai önkormányzati választások hivatalos végeredményét, amely szerint a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) több mint hét százalékpontos előnnyel nyert legnagyobb riválisa, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt előtt. A megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PSD 37,8 százalékot, míg a PNL 30,6 százalékot szerzett. Bukarestben Gabriela Fireát, a PSD jelöltjét a voksok csaknem 43 százalékával választották főpolgármesterré. A harmadik helyen a Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök által alapított, a PSD-vel együttműködő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) végzett 6,32 százalékkal. Az RMDSZ megyei és bukaresti listáira összesen 411 823-an voksoltak, ez az országosan leadott több mint 8,25 millió szavazat 4,99 százaléka. A Traian Băsescu volt államfő vezette jobboldali Népi Mozgalom Párt (PMP) az országszerte leadott voksok 4,47 százalékát kapta. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei listáira 38 215 szavazat érkezett, ez országos összesítésben a voksok 0,46 százalékát teszi ki, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) listáira 16 824-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,2 százalékát jelenti.
Az RMDSZ 95 megyei tanácsosi mandátumot szerzett (héttel többet, mint 2012-ben), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hat-hat megyei tanácsosa lesz (eddig hét-hét volt). A magyar pártok megyei jelöltlistái által összesített csaknem 467 ezer szavazat országos szinten a szavazatok 5,65 százalékát teszi ki. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak. A magyar pártok megyei listáira adott voksok 88 százalékát kapta az RMDSZ (három százalékpontot javítva 2012-höz képest), a fennmaradó 12 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2284 tanácsosa lesz (az eddigi 2261 helyett), az EMNP-nek 207 (az eddigi 214 helyett), az MPP-nek pedig 158 (az eddigi 266 helyett). Idén 33 magyar települési tanácsos az EMNP–MPP koalíciós listákon szerzett mandátumot (2012-ben 14-en voltak).
A magyar pártok jelöltjeinek 210 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 195 RMDSZ-es (korábban 203), 13 MPP-s (korábban 7), ketten pedig az MPP–EMNP koalíció jelöltjeként szereztek mandátumot (2012-ben az EMNP önállóan nyert el két polgármesteri posztot). Az önkormányzati választáson a szavazásra jogosultak 48,2 százaléka járult az urnákhoz, míg négy évvel ezelőtt a részvétel meghaladta az 57 százalékot. Több mint 630 ezer voks (a szavazatok 7 százaléka) érvénytelennek bizonyult.