2015. október 10., 19:012015. október 10., 19:01
Leleplezőnek szánt sajtóanyagok bizonyítják, amit a publikum eddig csak sejtett: a román politika vezetőinek rivalizálása álca, a mélyben a külső szemlélő számára láthatatlan kapcsolatrendszer létezik a pártok képviselői között. A kifelé „halálos” politikai ellenfélként mutatkozó szereplők a magánéletben sokszor barátok vagy üzlettársak. A bukaresti Adevărul szerint például Elena Udrea, Victor Ponta, Viorel Hrebenciuc és Gheorghe Ştefan között ilyen kapcsolatok alakultak ki az évek során. Teodor Niţulescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Teleorman megyei volt elnöke a Realitatatea tévében nem kevesebbel állt elő, minthogy az egykori államfő leváltására szervezett népszavazást irányító Liviu Dragnea 2009-ben egy teleormani cég, a Teldrum bevételeiből finanszírozta Traian Băsescu elnökválasztási kampányát. Niţulescu szerint a PSD elnöki várományosát már 2004-ben szorongatták korrupciós dossziékkal, de mindig kikeveredett belőlük. Ennek az volt az ára, hogy sorra elárulta Adrian Năstasét, Mircea Geaonăt, most pedig Victor Ponta háta mögött szervezkedik.
A Realitatea tv-ben elhangzott beszélgetésből kiderült, Dragnea Mircea Geoanăt akkor árulta el, amikor kampányfőnöke volt. Ni+-ulescu állítását mind Băsescu, mind Dragnea cáfolta, de az tény, hogy kettejük útja többször is kereszteződött. Kapcsolatukat felelevenítve, Traian Băsescu néhány évvel ezelőtt Dragneáról elmondta: „hozott nekem egy ajándékot, egy hajócskát Brazíliából, mert amikor ellenzékben voltunk, járt hozzánk. Amikor a feleségem megtudta, hogy honnan származik a hajó, ki akarta dobni.” A nem hivatalos látogatásokon túl Liviu Dragnea hivatalos körülmények között is odaállt a volt államfő mellé: 2014. december elsején ő volt az egyetlen PSD-s vezető, aki elment a cotroceni-i palotába a leköszönő elnök által adott fogadásra.
Elena Udreát és Victor Pontát szintén politikai ellenfelekként ismertük meg, de kiderült, hogy ők már régebbről ismerték egymást. A 2000-es évek közepén Ponta ügyvédként Dorin Cocoş – Udrea korábbi férje – cégeinek az érdekeit védte, 2008 és 2009 között pedig kollégák voltak a Boc-vezette koalíciós kormányban. Erről a kapcsolatról legutóbb maga Udrea is beszélt, miután Ponta elveszítette az elnökválasztást és a DNA nyomozni kezdett a Bute-gálával kapcsolatos ügyletei miatt. Udrea bevallotta, hogy 2013-ban ő győzködte Pontát, nevezze ki a DNA élére Laura Codruţa Kövesit. „Nyilvánvaló volt, hogy Ponta nem akarta ezt, úton-útfélen el is mondta, és én mentem el hozzá, hogy meggyőzzem” – mondta Elena Udrea a Hotnews.ro portálnak adott interjúban. Az exminiszterasszony azt állítja, a beszélgetés Ponta magánirodájában zajlott, de Elena Udreának akkoriban semmiféle olyan hivatalos beosztása sem volt, ami feljogosította volna arra, hogy egy ügyész kinevezéséről tárgyaljon.
Kisebb méretekben ugyan, de a politika földalatti járataira világít rá a DNA-jegyzőkönyveknek az a része, ami Piatra Neamţ volt PDL-s polgármestere, a Pinalti ragadványnévre hallgató Gheorghe Ştefan és a nagy PSD-s kombinátor, Viorel Hrebenciuc beszélgetéseit rögzíti.
A politikai rivalizálás nem akadályozta meg Pinaltit abban, hogy Hrebenciuc segítségét kérje saját tévéadója, a Giga Tv licencének megszerzéséhez az audiovizuális tanácsnál. A telefonbeszélgetések jegyzőkönyvei szerint így társalogtak: „Gh. Ştefan: Isten éltessen, Viorel bátyó! Láthatnálak három percre? Itt vagyok Bukarestben, egyébként semmi gond. V. Hrebenciuc: Gyere ide gyorsan, a Francia klubba. Gyere!“. Később Pinalti felhívta Hrebenciucot, hogy megkérdezze, beszélt-e az ügyében? Hrebenciuc megnyugtatta: „most hívom, százszázalékosan megoldódik, maradj nyugton!” Jelenleg mindhármuk ügyében eljárás folyik a DNA-nál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!