EMI-tábor: nemzeti ügyekhez nemzeti kerekasztalt javasolnak

Az Úz-völgyében sok minden megváltozott

2019-ben kétségkívül az úzvölgyi haditemetőben történtek jelentették az erdélyi magyarság számára a legnagyobb megrázkódtatást. Nem meglepő módon az EMI-táborban is a témához kapcsolódó panelbeszélgetést követte a legnagyobb érdeklődés. Mezei János (Magyar Polgári Párt), Tőke Ervin (Erdélyi Magyar Néppárt) és Sorbán Attila Örs (Erdélyi Magyar Ifjak) is egyetértettek abban, hogy nem lehet tovább folytatni azt a politizálást, ami az elmúlt 30 évben működött Erdélyben. Néhány kérdésben nem volt vita: az Úz völgyében a románok megalázták a magyarságot, erőszakos eszközökkel azonban nem szabad válaszolni a támadásokra, inkább nagyobb közösségi fellépésre van szükség. „A román hatalom folyamatosan teszteli a magyarságot, és mi ezeket a teszteket rendre elbukjuk” – mutatott rá Tőke Ervin. Ennek oka, hogy nem történik igazi közösségi kiállás az atrocitásokkal szemben. Szerinte ha június 6-án ötször annyi magyar lett volna jelen az úzvölgyi temetőnél, akkor a csendőrség nem engedte volna a temető közelébe a Dormánfalva felől érkezőket. Meglátása szerint az embereknek rá kell ébrednie, hogy mindenkinek megvan a feladata.

Ez két dolgot jelenthet: vagy szándékosan hagyta, hogy megtörténjen a választásokon várható szavazatokért, vagy alkalmatlansága miatt képtelen arra, hogy az általa vezetett megye határait megőrizze. Hozzátette: sajnálja, hogy Borboly nem volt jelen az EMI-táborban, hogy válaszolhasson ezekre a felmerülő kérdésekre.
Mezei János szerint az úzvölgyi történések legfontosabb tanulsága az, hogy semmiképpen nem szabad személyes ütközéseknek történnie. A magyarság szervezeteinek pártérdekektől függetlenül kell közösen lépniük a közösséget érintő ügyekben, ugyanakkor nyitni kell a román többség felé is. „A románok nem tudnak rólunk semmit, az elmúlt 30 éves magyar politizálás nem érte el annyira az ingerküszöbüket, hogy érdekelje őket, mit is akarunk” – fejtette ki az MPP elnöke, hozzátéve, hogy ezért kezdeményezik egy együttélési kódex elfogadtatását, amelynek nemzetközi fórumokon is érvényt kell szerezni.

Nemzetstratégia: magyarnak maradni

– vezette fel Kövér Lászlóval közös előadását Szász Jenő, a  Nemzetstratégiai Kutatóintézet  vezetője szombaton, ahol a magyar országgyűlés elnöke vázolta Magyarország nemzetpolitikai stratégiáját. Szász szerint Székelyföld versenyképességének megteremtéséhez egyetlen lehetőség van: a térség gazdasági és kulturális felzárkóztatása. Mindez annak érdekében, hogy „ne csak büszke múltunk, hanem biztató jövőnk is legyen” – fogalmazott.  
„Nemzetstratégiánk alapján egy olyan jövőkép lebeg a szemünk előtt, amiben Magyarország a következő évtizedekben egy pénzügyileg stabil, gazdaságilag prosperáló, a népesedési folyamatait tekintve jövőt ígérő, nemzetközi szempontból növekvő tekintéllyel bíró, a Kárpát-medence államaival kölcsönösen előnyös kapcsolatok sűrű szövedékével összekötött, erős családokból, erős lokális és egyházi közösségekből felépülő ország lesz. Ilyen országnak van csak esélye arra, hogy a következő ezer esztendőben is fennmaradjon” – mondotta Kövér László, aki azt is  kifejtette, hogy Magyarország élen jár Európában abban, hogy GDP-jének mintegy öt százalékát fordítja  népesedéspolitikára. A magyar kormány családpolitikája azt célozza, hogy elhárítsa a gyermekvállalás fizikai és anyagi akadályait a fiatalok útjából. Hozzátette: a munka neheze azonban csak ez után jön, mert a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordításához mentalitásváltásra is szükség van.

Együttműködésre ítélve

A tábor végére hagyták a legfontosabbat, azt a beszélgetést, amelynek célja egy erdélyi magyar egyeztető fórum, nemzeti kerekasztal létrehozásának előmozdítása. Az asztalnál három elnök – Csomortányi István (EMNP), Sorbán Örs (EMI) és Mezei János (MPP) – foglalt helyet. Hely még lett volna, hiszen meghívást kapott minden nemzetpolitikában érintett szervezet – köztük az RMDSZ is –, de ők nem fogadták el a szervezők meghívását.

– szögezte le Csomortányi István. Rámutatott: látható tendencia, hogy egyre nagyobb számban szavaznak magyarok az újonnan alakult román pártokra, azaz vékonyodik a magyar etnikai szavazótömb, és ha nem történik változás, előbb-utóbb a magyarság nem tud képviselőket küldeni a román parlamentbe, ami súlyos problémákat okoz majd. A bejutást nehezíti, hogy a levélszavazatok miatt több voks kell majd az 5 százalékos küszöb eléréséhez is. Nem nagyon van alternatívája az együttműködésnek ilyen helyzetben – fejtette ki.

Gergely Imre