„Nem kívánatos az etnikai autonómia”

Egy hete derült ki, hogy Hargita és Kovászna megyébe látogat az államfő. A bejelentést követően folyamatosan zajlott a szervezés, a keddi látogatás pedig szigorúan rögzített program szerint történt, kisebb csúszásokat sem „engedett meg magának” az államelnök.

Délelőtt tízkor mintegy harminc személy gyülekezett a Szabadság-téren Klaus Johannis államfőre várva: a székely zászlót magasba emelő résztvevők a Minta ifjúsági szervezet által meghirdetett tüntetés, illetve a Veress Dávid által szervezett néma figyelemfelkeltő összejövetel kapcsán siettek a helyszínre. Nem kellett sokat várniuk, az államfő az előzetes programban rögzítettek szerint 9 óra 55 perckor megérkezett a megyeháza elé, ahol Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke fogadta. Johannis a rá váró újságíróknak elmondta: látogatása célja, hogy informálódjon a székelyföldi emberek problémáiról, és reméli, hogy a nap végére már többet fog tudni a két megyéről, illetve az itt élő emberekről. Az államelnök és kísérete ezután bevonult a megyeháza amfiteátrumába, ahol látogatásának első állomásaként közvitát szerveztek a két megye mintegy 300 önkormányzati képviselőjének részvételével. Az esemény nyitómozzanataként meghallgatták a román himnuszt, majd a résztvevők elénekelték a székely himnuszt is.

A román állam mostohagyermekei

Borboly Csaba és Tamás Sándor tolmácsolták a két megye kéréseit, problémáit. Borboly három főbb témakör mentén vázolta fel ezeket. Arról beszélt, mennyire fontos lenne, hogy a vidéki települések és a mezőgazdaság vonzóbbak legyenek a fiatalok számára, akik inkább külföldön vállalnak munkát. A romániai közigazgatásban és a gazdasági életben nagyon nehezen boldogulnak azok, akik nem ismerik jól a román nyelvet, ezért egyszerűsített nyelvoktatási program kidolgozására van szükség. Borboly beszélt a Sapientia egyetem fontosságáról is, kérve a román állam támogatását, de arra is kitért, mennyire sajnálatos, hogy a csíksomlyói búcsú nem került fel az UNESCO-világörökség listájára. Ennek kapcsán hozzátette, biztos abban, hogy miután az államfő ellátogat Csíksomlyóra, támogatni fogja a kezdeményezést. Borboly arra kérte az államfőt, hogy a politikai elitre gyakorolható hatásával és a román közvélemény alakításával segítsen abban, hogy Hargita és Kovászna megyére ne lekicsinylően, hanem egyenlő partnerként tekintsen az ország többi régiója.

„Nem siránkozni szeretnénk, hanem megoldásokat találni arra vonatkozóan, hogy a magyar közösség életminőségén közösen javíthassunk” – emelte ki beszédében Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke. „Naponta kettős mércével szembesülünk a törvénykezésben, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a gazdasági szférában is. Mi nem etnikai autonómiát akarunk, hanem olyan autonómiát, amely által jólétben és békében élhetünk ebben a régióban” – hangsúlyozta Tamás.

Van potenciál Székelyföldben

A beszédek után Klaus Johannis magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket és megköszönte, hogy elénekelték neki a székely himnuszt. Mint mondta, biztos abban, hogy a jó levegő és a táj szépsége, de még inkább az itteni emberek arra késztetik majd, hogy szívesen emlékezzen a látogatásra, illetve a közeljövőben ismét visszatérjen. „Azért jöttem, hogy nagyon figyelmesen hallgassam meg önöket. Meggyőződésem, hogy csak párbeszéd és a központi és helyi döntéshozók közti hiteles, nem pedig megjátszott partnerség révén találjuk meg a legjobb megoldásokat azokra a nehézségekre, amelyekkel önök szembesülnek. A Kovászna és Hargita megyei választott tisztségviselők nagy többsége egyensúlyra törekszik, és összekötő kapcsot teremt kisebbség és többség, helyi és központi döntéshozók között. Sajnos azonban az önök, többségben magyarlakta megyéiben túl sokszor értelmezi egyik vagy másik fél oly módon a valóságot, hogy az széthúzáshoz vezessen, és hangsúlyozza a különbségeket. Az intolerancia, a más etnikumúak elutasítása – függetlenül attól, hogy az a kisebbség vagy többség részéről jön – biztos módja a fejlődés meggátolásának mind közösségi szinten, mind az ország egésze számára. Ezen közösségek jogos érdekei védelmében arra van szükség, hogy az egész társadalom aktívan részt vegyen a közéletben” – mutatott rá az államfő.

Johannis arról is beszélt, hogy hatalmas potenciál rejlik a két megyében, és sok olyan ágazat van, amibe érdemes befektetni. A történelmi és földrajzi adottságoknak köszönhetően 2015-höz képest tavaly megduplázódott az idelátogató turisták száma, a turizmusban tehát különleges potenciál rejlik, de mint mindenhol az országban, itt is vannak hiányosságok. Az államfő példaként az infrastruktúrát említette kiemelve az utak rossz állapotát.

Ne húzzanak meg etnikai határokat

Johannis aggodalmát fejezte ki a térségben élő fiatalok hiányos románnyelv-tudása miatt is, amely szerinte megfosztja őket az érvényesülés lehetőségétől az ország más tájain. Megállapította: hatalmas felelősség hárul a két magyar többségű megye választott vezetőire, akik hidat képeznek a többség és a kisebbség, kapcsot a helyi és központi közigazgatás között. A román államfő beszéde végén a decentralizáció, regionalizáció és autonómia kérdéséről is kifejtette álláspontját. Elmondása szerint biztos benne, hogy leginkább erre kíváncsiak az itteniek. Úgy fogalmazott, a decentralizáció kötelező, mert a helyi választott tisztségviselők ismerik a legjobban a helyi lakosság igényeit.