A főtéri Szent László-templomtól a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvaráig fáklyás menetben vonultak az emlékezők,
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A magyar nemzeti ünnep előestéjén, október 22-én tartották meg Nagyváradon a hagyományos megemlékezést az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról. Beszédében Tőkés László felelevenítette a forradalomhoz kötődő gyerekkori emlékeit is.
2023. október 23., 17:542023. október 23., 17:54
2023. október 23., 18:142023. október 23., 18:14
A nagyváradi városháza üléstermében az október 22-én tartott rendezvényen 1956-hoz kapcsolódó könyvet és folyóiratszámot mutattott be a Magyar Polgári Egyesület és a Rákóczi Szövetség váradi szervezete. Ezt követően a főtéri Szent László-templomtól a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvaráig fáklyás menetben vonultak az emlékezők, ahol megkoszorúzták a 2006-ban felavatott emlékjelet, aminek felirata a legendás Faludy-vers közismert sora: „ezerkilencszázötvenhat, te csillag”. Az alkalomhoz illő dalokkal a Váradi Dalnokok férfi énekegyüttes szolgált. Ünnepi beszédet mondott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Az egykori királyhágómelléki református püspök, volt európai parlamenti képviselő beszédét azzal kezdte, hogy ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely még személyes emlékezetében őrzi az 1956-os forradalom történetének eseményeit. Élete, korai gyermekkora első emlékei fűződnek a magyar történelem eme kimagasló eseményéhez.
,,Emlékszem, tisztes szegénységben éltünk, akkor még heten voltunk testvérek.
s mi, a kisebbek is föléreztünk ezek fontosságára, noha igazából nem fogtuk fel mélyebb tartalmukat” – fogalmazott a beszélő.
Tőkés LÁszló beszédében a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének nevezte az 1956-os forradalmat
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Tőkés László szerint ma már tudjuk, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Rövidsége miatt hajlamosak vagyunk csak a tragikus leverettetésére emlékezni, pedig a valóság az, hogy éppenséggel tüneményes gyorsasággal – egyetlen hét alatt – kivívott győzelme miatt igazából történelmünk egyik legdicsőségesebb eseményének kell tekintenünk. Az október 23-i tömegtüntetéssel kezdődően a kirobbanó fegyveres felkelés a kommunista pártszékház október 30-i elfoglalásával végezetére is megbuktatta a diktatórikus rezsimet, és felszabadította a kis Magyarországot.
Olyan elkoptatott hivatkozási alappá váltak, melyeknek hiányzik a tettekben megmutatkozó valóságfedezete.
,,Szabadságharcosaink – köztük is elsősorban az egyetemi ifjúság és a legendás pesti srácok – kiontott vérükkel tették hitelessé a szabadságot, mint legfőbb értéket. A Műszaki Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ 16 pontos programját véráldozatával hitelesítette. A ferencvárosi Korvin-köz vakmerő tizenéves harcosai már-már csupasz ököllel gyűrték le a szovjet 33. gépesített gárdahadosztály mérhetetlen túlerejét” – mutatott rá az EMNT elnöke, aki így folytatta: ,,Mostani megemlékezésünk alkalmával az ifjúság forradalmi szerepvállalását állítottam a középpontba.
Az emlékezés koszorúi a 2006-ban felavatott emlékjelnél
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A természet törvénye szerint: ők jelentik a jövőt. Nekik kell átvenniük elődeiktől a stafétát. Megszenvedett múltunkat magunk mögött hagyva: nélkülük elsorvad a társadalom, oda lesz a nemzet, és „elvérzik a csatában” a szabadság” –.fogalmazott az ünnepi megemlékezés szónoka, Tőkés László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!