Zacher Gábor szerint a közösségi média terei is megannyi károsjelenséget hívtak életre
Fotó: László Ildikó
Magyarország legismertebb toxikológusának és oxyológusának, Zacher Gábornak a neve hallatán többnyire az alkohol és a drogok témaköre jut eszünkbe. Erdélyi turnéja utolsó előtti helyszínén, Kolozsváron tartott előadása során a neves szakértő rámutatott, manapság nem csak a – gyakran függőséget okozó – szerek jelentik mindennapjaink mérgeit, hanem a szorongást okozó események, jelenségek, a közösségi média is árt a mentális, sőt akár fizikai egészségünknek.
2023. március 25., 17:172023. március 25., 17:17
2023. március 25., 17:282023. március 25., 17:28
Zsúfolásig telt a Diákművelődési ház csütörtökön a kincses városban Zacher Gábor Mindennapi mérgeink című, több mint két órás előadása estéjén. A magyarországi orvos tapasztalt előadóként megannyi poénnal és személyes történettel tarkította előadását, sok vidám percet szerezve a közönségnek, pedig nagyon is súlyos témákról beszélt és elkeserítő statisztikákkal szemléltette mondanivalóját.
Továbbá a „rutin” mérgekről, mint az akadozó internet, a lemerülő telefon vagy a reggeli forgalmi dugó, valamint a legújabb mérgeinkről is, mint például a háború, az infláció és a járvány okozta bizonytalanság, akár annak kilátástalansága. A szakértő a szerhasználat kapcsán hangsúlyozta, hogy bár az alkoholfogyasztással kapcsolatos statisztikák is elrettentőek – hiszen például Magyarországon évente 30 ezer elhalálozás köthető hozzá –, illetve a férfiak 31, míg a nők 6 százalékának vannak alkoholproblémái, szerinte mégis „jobb” opciót jelent az alkohol, mint a kábítószer.
Hiszen míg 30 évvel ezelőtt, karrierje kezdetén a két kezén meg tudta számolni a „forgalomban levő” drogfajtákat, mára ez több százra nőtt, és sokszor nem hogy az egészségügyi szakemberek, de maguk a dílerek vagy a fogyasztók sem ismerik a kevert, kombinált hatóanyagú tabletták, porok hatásait.
Fotó: László Ildikó
A szerhasználat kapcsán a toxikológus hangsúlyozta, hogy az otthoni stratégiák és mondatok, a minták meghatározóak lehetnek. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a fogyasztónak – legyen az felnőtt vagy kamasz – legyen egy keretrendszere. Hozzátette, épp ezen elv mentén
A honvéd- és katasztrófaorvostan szakorvosként, mentőorvosként is tevékenykedő egyetemi docens részletesen beszélt az internet-, sorozat-, közösségimédia-, illetve mobiltelefon-függőségről, ezek negatív hatásairól is, amelyek elsősorban a fiatalokat érintik. A közösségi média terei olyan jelenségeket hívtak életre, mint az online rivalizáció, a cyberbulling, a FOMO (fear of missing out, azaz félelem attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk), vagy akár Snapchat dysmorhiának nevezett testkép zavar. Utóbbi lényege, hogy a fiatal olyan szeretne lenni, mint amilyennek a Snapchat filterek mutatják őt, amilyennek a filterekkel látja magát. És ha mindez nem lenne elég, a pandémia, illetve a több hónapnyi home office nyomán megjelent a Zoom dysmorhia nevű zavar is.
Ugyanitt tett említést a sleep texting jelenségről is, ami egy újabban megjelent alvászavar, amely egyre több fiatalt, kamaszt érint: álmukban is üzeneteket írnak a telefonjukon – tulajdonképpen kontroll nélkül.
A szorongás fajtái között említette a klíma-, gender- és megélhetési szorongást, illetve a járvány, a háború és az iskola miatti szorongást is. Míg utóbbi nem új keletű, a lista sok eleme napjaink sajátossága, az elmúlt 1-2 év eseményeinek, jelenségeinek következtében jelent meg.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az elhízás úgy Magyarországon, mint Romániában egyre nagyobb problémát jelent, sőt az is probléma, hogy az emberek gyakran bizonytalan forrásból származó, kétes hatású méregtelenítő készítményekkel próbálnak ellene küzdeni, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek.
Zacher Gábor azzal zárta kolozsvári előadását: bár tudja, hogy a szemléltetésként mutatott statisztikákkal senkinek nem tette szebbé az estéjét, reméli, hogy rávilágított bizonyos dolgokra, bizonyos témákban felnyitotta az emberek szemét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!