Zacher Gábor szerint a közösségi média terei is megannyi károsjelenséget hívtak életre
Fotó: László Ildikó
Magyarország legismertebb toxikológusának és oxyológusának, Zacher Gábornak a neve hallatán többnyire az alkohol és a drogok témaköre jut eszünkbe. Erdélyi turnéja utolsó előtti helyszínén, Kolozsváron tartott előadása során a neves szakértő rámutatott, manapság nem csak a – gyakran függőséget okozó – szerek jelentik mindennapjaink mérgeit, hanem a szorongást okozó események, jelenségek, a közösségi média is árt a mentális, sőt akár fizikai egészségünknek.
2023. március 25., 17:172023. március 25., 17:17
2023. március 25., 17:282023. március 25., 17:28
Zsúfolásig telt a Diákművelődési ház csütörtökön a kincses városban Zacher Gábor Mindennapi mérgeink című, több mint két órás előadása estéjén. A magyarországi orvos tapasztalt előadóként megannyi poénnal és személyes történettel tarkította előadását, sok vidám percet szerezve a közönségnek, pedig nagyon is súlyos témákról beszélt és elkeserítő statisztikákkal szemléltette mondanivalóját.
Továbbá a „rutin” mérgekről, mint az akadozó internet, a lemerülő telefon vagy a reggeli forgalmi dugó, valamint a legújabb mérgeinkről is, mint például a háború, az infláció és a járvány okozta bizonytalanság, akár annak kilátástalansága. A szakértő a szerhasználat kapcsán hangsúlyozta, hogy bár az alkoholfogyasztással kapcsolatos statisztikák is elrettentőek – hiszen például Magyarországon évente 30 ezer elhalálozás köthető hozzá –, illetve a férfiak 31, míg a nők 6 százalékának vannak alkoholproblémái, szerinte mégis „jobb” opciót jelent az alkohol, mint a kábítószer.
Hiszen míg 30 évvel ezelőtt, karrierje kezdetén a két kezén meg tudta számolni a „forgalomban levő” drogfajtákat, mára ez több százra nőtt, és sokszor nem hogy az egészségügyi szakemberek, de maguk a dílerek vagy a fogyasztók sem ismerik a kevert, kombinált hatóanyagú tabletták, porok hatásait.
Fotó: László Ildikó
A szerhasználat kapcsán a toxikológus hangsúlyozta, hogy az otthoni stratégiák és mondatok, a minták meghatározóak lehetnek. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy a fogyasztónak – legyen az felnőtt vagy kamasz – legyen egy keretrendszere. Hozzátette, épp ezen elv mentén
A honvéd- és katasztrófaorvostan szakorvosként, mentőorvosként is tevékenykedő egyetemi docens részletesen beszélt az internet-, sorozat-, közösségimédia-, illetve mobiltelefon-függőségről, ezek negatív hatásairól is, amelyek elsősorban a fiatalokat érintik. A közösségi média terei olyan jelenségeket hívtak életre, mint az online rivalizáció, a cyberbulling, a FOMO (fear of missing out, azaz félelem attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk), vagy akár Snapchat dysmorhiának nevezett testkép zavar. Utóbbi lényege, hogy a fiatal olyan szeretne lenni, mint amilyennek a Snapchat filterek mutatják őt, amilyennek a filterekkel látja magát. És ha mindez nem lenne elég, a pandémia, illetve a több hónapnyi home office nyomán megjelent a Zoom dysmorhia nevű zavar is.
Ugyanitt tett említést a sleep texting jelenségről is, ami egy újabban megjelent alvászavar, amely egyre több fiatalt, kamaszt érint: álmukban is üzeneteket írnak a telefonjukon – tulajdonképpen kontroll nélkül.
A szorongás fajtái között említette a klíma-, gender- és megélhetési szorongást, illetve a járvány, a háború és az iskola miatti szorongást is. Míg utóbbi nem új keletű, a lista sok eleme napjaink sajátossága, az elmúlt 1-2 év eseményeinek, jelenségeinek következtében jelent meg.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az elhízás úgy Magyarországon, mint Romániában egyre nagyobb problémát jelent, sőt az is probléma, hogy az emberek gyakran bizonytalan forrásból származó, kétes hatású méregtelenítő készítményekkel próbálnak ellene küzdeni, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek.
Zacher Gábor azzal zárta kolozsvári előadását: bár tudja, hogy a szemléltetésként mutatott statisztikákkal senkinek nem tette szebbé az estéjét, reméli, hogy rávilágított bizonyos dolgokra, bizonyos témákban felnyitotta az emberek szemét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!