Van-e logika Donald Trump vonalvezetésében?

Megemlítette az azeri-örmény konfliktus lezárását, az afrikai Kongo és Ruanda közötti békét.

Németh Zsolt szerint Alaszkában „az orosz-ukrán háború vége is kezdetét vette”. Eddig nem valószínűsített találkozók jönnek létre. „Mindezek feljogosítanak bennünket arra, hogy reménykedjünk. A nagyhatalmak között van kommunikáció, a két legnagyobb nukleáris hatalom diplomáciai síkon tárgyal egymással” – vélte.

A politikus kulcskérdésnek tartotta az Ukrajnának ajánlott biztonsági garanciákat. Szerinte az alaszkai Trump-Putyin találkozón történt valami, amit ma még nem ismerünk. Erre utal az is, hogy a világ azóta megmozdult, és az európai vezetők elkísérték Zelenszkij ukrán elnököt Washingtonba.

Csoma Botond egyértelműnek tartotta, hogy mióta Trump visszatért a Fehér Házba a diplomácia felgyorsult. Egy ideig az látszott, hogy kiszámíthatatlan, amit az amerikai elnök képvisel. Az ominózus februári Zelenszkij-Trump találkozó után úgy nézett ki, hogy Trump inkább az orosz érdekek érvényesítésével zárná le a háborút. Volt aztán egy pillanat, amikor Putyint nevezte felelősnek a háború folytatásáért, és büntetővámmal fenyegette azokat az országokat, amelyek kőolajat vásárolnak Oroszországtól.

Csoma Botond fontosnak tartotta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és az európai vezetőkkel tartott washingtoni tárgyalásokon Donald Trump nem zárta ki hogy az USA is szerepet vállal az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákban.

Zakariás Zoltán szerint Donald Trump érdeme, hogy korábban tabunak tekintett témákról kezdett beszélni, és ezzel új esélyt adott a megoldás megtalálásának. Úgy vélte: a februári Trump-Zelenszkij-show (az amerikai és az ukrán elnök ingerült hangú washingtoni megbeszélése) is „kiugrasztotta a nyulat a bokorból”, hiszen Zelenszkijt le kellett gyűrni ahhoz, hogy elmozdulás történjen a béke irányába. A vámtarifaháborúban szintén mindenkinek nekiment az elnök, hogy az USA aztán szépen nyugodtan kezdje megkötni az egyes országokkal a vámmegállapodásokat. Zakariás Zoltán szerint kirajzolódik a logikai sor, amihez a kisebb országoknak is viszonyulniuk kell.

Megemlítette: Trump egyik szövegírójától kért tanácsot, hogy mire figyeljenek. A válasz az volt, hogy „tartsatok rendet a saját házatok táján”. Úgy vélte, ehhez a rendhez a román és magyar kormányzat közötti jó kapcsolatnak is hozzá kellene tartozni. Megemlítette: jól indult a kapcsolat Orbán Viktor és Ilie Bolojan között. A két ország vezetőinek közösen kellene végiggondolniuk a NATO kereteit, és az EU problémáit, és az erdélyi magyarsággal kapcsolatos sajátos ügyeket.

Csoma Botond megemlítette: Romániának nem hozott jót a Trump-kormányzat, hiszen eltörölte a román állampolgároknak korábban megítélt vízummentességét. A politikus úgy vélte: mind Románia, mind Magyarország kicsi ahhoz, hogy döntő mértékben befolyásolja a nagy folyamatokat.

Zakaráis Zoltán is úgy látta: jó lenne, ha a két ország együtt tudna fellépni, de ez egyelőre egy kívánság kategóriába tartozik, hiszen a román és a magyar külpolitikai tevékenység teljesen más alapokon nyugszik, más módszereket használ.