Várhatóan nem csökkent a magyar nyelven tanuló diákok száma Romániában, kulcskérdés a speciális tanterv szerinti románoktatás

Így körülbelül 150-153 ezer közé tenném a diáklétszámot, ha saccolni kellene, de biztos jóslatokba nem bocsátkoznék” – mondta az államtitkár.

Kallós Zoltántól azt is megkérdeztük, meglátása szerint melyek lennének a kisebbségi magyar oktatás azon fontos területei, kérdései, amelyekre a most kezdődött tanévben is kiemelten oda kell figyelni, és mely pontokon kellene leginkább változtatásokat eszközölni.

„A leglényegesebb lenne, hogy azokat a jogokat, amelyeket kiharcoltunk, és benne vannak az oktatási törvényben, tartsák be helyi szinten az oktatási élet szereplői. Meglátásom szerint ez a legeslegfontosabb kihívás, és ezt kell megértenie mindenkinek” – szögezte le Kallós Zoltán. Kifejtette, ugyanis hiába vannak a kisebbségek, pontosabban a magyar nyelvű oktatási rendszer számára kedvezőbb jogok, hogyha ezeket nem tartják be megyei szinten, vagy az illető oktatási intézmény szintjén.

– mivel gyakorlatilag ők azok, akik megyei szinten koordinálják az oktatási rendszert” – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Mint fogalmazott, bár mindez nagyon általánosnak tűnhet, de rendkívül fontos és éppen ezért az is életbevágó, hogy olyan emberek kerüljenek a tanfelügyelőségekre vagy az intézmények vezetőségébe, akik jól felkészültek és hajlandóak vállalni azt, hogy néha bizonyos konfliktushelyzetekbe bele kell állni, és ki kell harcolni azt, ami a magyar gyerekeknek jár.

Megkértük az államtitkárt, említsen konkrét példát hasonló előforduló nehézségekre, konfliktushelyzetekre. Kifejtette, például miniszteri rendelet vonatkozik arra, hogy kis létszámok esetén milyen osztálylétszám alatt kötelező összevonni a diákokat egy osztályba. Ha azt mondja a törvény, hogy ha több a diák tíznél vagy tizenötnél, jóvá lehet hagyni két osztályt, de 19 diákkal mégis csak egy osztályt hagynak jóvá, akkor értelemszerű, hogy ott valaki nem tartotta be a törvényt.

Persze akadnak, akik vállalják, hogy messzebb viszik a gyereküket és magyar tagozatra járatják, de lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy akkor inkább átíratják a román osztályba” – magyarázta az államtitkár. Mint mondta, a magyar oktatás számára ez különösen fontos, és igencsak kisebbségspecifikus kérdés, hogy ezeket a rendelkezéseket betartsák iskolai szinten.

Kallós Zoltánt a román nyelv- és irodalomoktatás témájáról is kérdeztük, felvetve, hogy ezen a területen mi lenne ebben a tanévben a legfontosabb betartandó szempont. „A román oktatás esetében is az a legfontosabb, hogy be kell tartani a törvényt, és a speciális, a kisebbségek számára összeállított tanterv szerint kell tanítani. Most a középiskolai helyzetre térek ki: 2021-ben indult útjára az új gimnáziumi tanterv, amely alapján a magyar tagozatos diákoknak speciális terv szerint oktatják a román nyelvet. Az első évben érkeztek olyan jelzések, hogy vannak oktatási intézmények és megyék, ahol nem feltétlenül tartották be a rendelkezéseket a pedagógusok, akik bemennek nap mint nap az osztályba. De ha ezeket a problémákat jelezték az illetékesek, reményeim szerint már mindenhol kiigazították ezeket a problémákat” – fejtette ki az államtitkár.

„Tehát nagyon fontos – és itt hatalmas a tanfelügyelők és az iskolaigazgatók felelőssége – ellenőrizni, hogy a pedagógusok igenis azt tanítsák a gyerekeknek, amit kell, és amit törvény szerint jóváhagynak” – mondta Kallós Zoltán. Rámutatott, reménykedik, hogy hamarosan megjelennek az érettségi mintatételek – általában körülbelül október végén, november elején teszik közzé őket. Az érettségi tanterv pedig már augusztus végén megjelent, tehát minden feltétel biztosított ahhoz, hogy a speciális román tanterv alapján összeállított tételek várják a diákokat a jövő nyáron.

„Reméljük, hogy mindenki elvégzi azt a munkát, amit el kellett végeznie, és gondolok a pedagógusokra, diákokra és szülőkre is, mert itt mindenkinek van felelőssége az oktatási rendszerben. Ha ez így van, akkor remélhetőleg az román érettségi eredményei is javulni fognak valamilyen szinten. Mindenféleképpen az lenne a fontos, hogy a diákok végre versenyképes nyelvtudással rendelkezzenek, amikor a tizenkettedik osztály végén érettségire jelentkeznek” – szögezte le Kallós Zoltán. Mint kifejtette,

„Hozzá kell segíteni a gyermekeket ahhoz, hogy versenyképes román nyelvtudással rendelkezzenek, és tudjanak érvényesülni a szülőföldjükön” – mutatott rá az államtitkár.

korábban írtuk

Államfői és miniszteri ígéretek: „zöld iskolákat” hoznak létre, megerősítik a duális oktatást

Az iskolákat a minőségi oktatás helyévé kell tenni – jelentette ki a tanévkezdés alkalmából Ligia Deca szaktárcavezető.