Brüsszel a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetésére szólította fel Romániát, az RMDSZ szerint Úzvölgye miatt

ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni. Októberben Románia felszólítást is kapott az Európai Bizottságtól a gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására.

korábban írtuk

Nem uszítás a „Kifelé a magyarokkal az országból!” rigmus?! – Kivizsgálást kér egy román jogvédő szervezet

Közleményben szólította fel az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet a román Igazságügyi Felügyeletet, hogy vizsgálja ki: miként tekinthette Daniel Constantin Gălbează moinești-i ügyész úgy, hogy nem minősül gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly júniusban skandált „Kifelé a magyaro

A keddi közlemény szerint Vincze Loránt meggyőződése, hogy a felszólítás – amelyre a brüsszeli testület mostani válaszában is hivatkozik – annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták a Bizottság figyelmét az úzvölgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára.

Ezért október 28-án két újabb kérdéssel fordultunk a Bizottsághoz, ezekre most, három és fél hónap után érkezett válasz. A Bizottság korábbi és mostani álláspontja között egyértelmű a szemléletváltás. Ráadásul ez tettekben is megmutatkozik, hiszen a Bizottság október 30-án kötelezettségszegési eljárás keretében felszólító levelet küldött Romániának a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog nem megfelelő átültetéséről” – fogalmazott Vincze Loránt.

korábban írtuk

Nem lehet annyiban hagyni: folytatnia kell az ügyészségnek az úzvölgyi temetőfoglalás kivizsgálását

A moinești-i bíróság csütörtöki határozatában érvénytelenítette a városi ügyészségnek azt a rendeletét, amellyel az év elején vádemelés nélkül lezárta a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében.

Az RMDSZ mostani tájékoztatása szerint

Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul”

– mutatott rá a Bizottság felszólító levele. Mostani, képviselőknek írt válaszában a brüsszeli testület leszögezi,

függetlenül attól, hogy azok fajon, valláson, társadalmi nemen vagy szexualitáson alapulnak-e. Arra is emlékeztet, hogy az uniós jogszabályok teljes körű végrehajtásán és megerősítésén túl a cselekvési terv párbeszédet irányoz elő az érdekelt felekkel, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel.

korábban írtuk

Jogerős ítélet erősítette meg Csíkszentmártonnak az úzvölgyi katonatemető fölötti tulajdonjogát

A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el Dărmănești város arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot.

Mint az RMDSZ közleménye is emlékeztet, a 2019-es úzvölgyi erőszakos eseményeket követően, amelynek során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, „ki a magyarokkal az országból”, az ügyész megalapozatlannak ítélte a keresetet. Megállapította, a nyilatkozatok nem egy egész közösséget céloztak meg, és nem egy meghatározott kisebbségi csoportnak, például fogyatékossággal élőknek vagy szexuális kisebbségnek szóltak, ezért nem tekinthetők gyűlöletbeszédnek, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg.