A kalotaszegi Körösfőn fontos a hagyományőrzés
Fotó: Facebook/Bódis László
Több magyarlakta erdélyi községben hagyományos házakat újítanak fel az európai uniós finanszírozású országos helyreállítási terv keretében. A kalotaszegi Körösfő, illetve a háromszéki Uzon polgármesterével a pályázásról és a szigorú feltételekről beszélgettünk.
2022. június 02., 07:522022. június 02., 07:52
A Kolozs megyei Körösfő és a Kovászna megyei Uzon is helyet kapott ama tizenhat romániai település között, melyekben nyolc-nyolc hagyományos házat újíthatnak fel az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) jóvoltából. Bódis Lászlót, Körösfő, illetve Bordás Enikőt, Uzon polgármesterét arról faggattuk, miként kerültek be a projektbe, milyen előnyökkel járhat mindez településük számára, illetve lehetnek-e buktatói a megvalósításnak.
A kalotaszegi Körösfő polgármestere a Krónika megkeresésére elmondta, hogy mint minden önkormányzat, ők is figyelemmel követik a pályázati kiírásokat.
Bódis László
Fotó: Facebook/Bódis László
Bordás Enikő, Uzon polgármestere ugyanakkor elmondta: amint értesültek a lehetőségről, a pályázás mellett döntöttek. Mivel a községhez tartozó Bikfalva a kúriák földjeként híresült el, folyamatosan figyelik a hasonló jellegű lehetőségeket, ugyanis van jó pár hagyományos stílusban készült épület is Uzon területén.
– részletezte a polgármester. Úgy döntöttek, hogy senkit sem zárnak ki, minden jelentkezőt feltettek a listára. A kiírás szerint 6-8 házzal pályázhattak egy településen belül, az ő listájukra 13 ház került. Azonban nem válogathattak be olyan ingatlanokat, amelyek esetében a tulajdonos nem vállalta a kiszabott feltételek teljesítését.
Bordás Enikő
Fotó: Kocsis B. János
Bordás Enikő elmondta, hogy a legfontosabb feltételek között szerepelt a tisztázott tulajdonjog, illetve az, hogy a valódi tulajdonos életben legyen. „Emellett vállalni kell, hogy a felújítást követő tíz évben nem adják el, illetve öt évig mindenképpen gondozzák a házat, hogy az megőrizze a felújítás utáni állapotát. Emellett bele kell egyezni abba, hogy a turisták kívülről megnézhessék, fotót és filmet készíthessenek az épületről. Ugyanis ez egyfajta látványossága lesz a településnek” – húzta alá az elöljáró.
Ezt az információt uzoni kollégája is megerősítette. Hozzátette, hogy az önrész összege attól függ, mekkora az épület, és milyen állapotban van. Hiszen a cél visszaállítani az épületek eredeti formáját. Amennyiben pluszköltségek merülnek fel, a helyi tanács vállalta, hogy valamilyen szinten segít. Azonban hangsúlyozta, hogy konkrét összegekről még nincs szó.
„A vidéki világban az adott szó többet jelentett bármilyen szerződésnél, ezért nagyon sok érintett ingatlan esetében nincsenek meg a hagyatéki papírok, és nincs az aktuális tulajdonos nevén az ingatlan, ami miatt le fognak kerülni erről a listáról és a programból” – fejtette ki aggodalmát Bódis László a buktatókkal kapcsolatban.
(ami a szigorú feltételek, az engedélyekhez kötött megvalósítás miatt könnyen megtörténhet), ugyanis abban az esetben nem lehet tudni, hogy továbbra is részt kívánnának-e venni a programban.
Fotó: Wikipédia/Petru Suciu
A két polgármester arról is kifejtette a véleményét, hogy milyen hasznot jelenthet településük számára a részvétel a projektben. „Jelen beruházások segítenek abban, hogy megőrizzük a településeink kalotaszegi tájegységi látképét, ami pont a projekt lényege.
Ezek az épületek értéket képeznek számunkra, így fenn tudjuk tartani múltunkat és építészeti hagyományainkat” – fejtette ki a körösfői elöljáró. Bordás Enikő is azon a határozott véleményen van, hogy
Rengeteg olyan épületük van, amelyek örökségvédelmi szempontból értékesek, de mostani állapotukban nagyon rosszul néznek ki – ezek feljavítása fellendítené a turistaforgalmat.
Az pedig a közösségnek mindenképp előnyére válik, ha érkeznek a turisták. Ezáltal pedig megnő a kereskedelmi egységek forgalma, esetleg újabb panziók és éttermek létesülhetnek. A projektben szereplő 16 település többsége egyébként erdélyi, közülük Körösfő és Uzon mellett a Fehér megyei Torockó, illetve a Hargita megyei Etéd és Csíkszentgyörgy is magyar többségű község.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!