2008. október 16., 00:002008. október 16., 00:00
Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke a vita során elmondta, a két szomszédos megyét érintő közlekedési kérdések hosszú évek óta napirenden vannak, az uniós források megjelenése azonban új helyzetet teremtett, s közelebb hozta a tervek megvalósulását.
Az együttesen elfogadott határozat szerint a térség szempontjából az egyik legfontosabb közlekedési fejlesztés a Szeged–Temesvár vasúti kapcsolat helyreállítása. A két város között a pálya jórészt megvan, így főként a pályarekonstrukciót és hálózatfejlesztést kell végrehajtani. A vasútvonal újjáélesztésének kulcseleme a szegedi vasúti híd újbóli megépítése a Tiszán. Szintén fontos a Szeged és Temesvár közötti közúti gyorsforgalmi kapcsolat kialakítása. Ennek egyik eleme az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti 31 kilométeres szakaszának építése, amely már megkezdődött. A két közgyűlés azonban sürgeti a Maros-parti város és az országhatár közötti szakasz mielőbbi megépítését is, amely a jelenlegi tervek szerint 2012-re készülne el. Az ülésen Farkas Jánosné, Magyarcsanád polgármestere elmondta, a község melletti Maroson átívelő Szent Gellért híd újjáépítéséhez az engedélyes tervek uniós támogatással elkészültek. A kiviteli tervek kidolgozása, mintegy 500 méternyi út rekonstrukciója és a 6 milliárd forintos becsült költségű hídépítés még hátra van. „Az 1956–57-ben lebontott híd újjáépítése nemcsak gazdaságfejlesztési szempontból lenne fontos, hanem a foglalkoztatási feszültségek csökkentését is segítené a környező magyarországi és romániai területeken. Az érintett romániai, nagyszentmiklósi kistérségben ugyanis munkaerőhiány, a határ magyar oldalán, a makói kistérségben pedig munkaerő-felesleg van” – hangsúlyozta a polgármester. A testületek döntöttek a két megye turisztikai és intézményi együttműködéséről, valamint arról is, hogy közös eljárásrendet alakítanak ki arra az esetre, ha árvíz sújtja a térséget.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok