A Hátszegi-medencében fedezték fel növényevő dinoszauruszok csontvázait az ELTE kutatói

„Ez a viszonylag kisméretű állatokat tartalmazó csoport jelenleg 9 fajt foglal magába. Ezek közül több is az utóbbi 20 évben került leírásra, köszönhetően az újonnan indult szisztematikus ásatásoknak. Viszont az általunk most begyűjtött részleges csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez a dinoszauruszcsalád további ismeretlen fajokat is tartalmazhat, és a csoport sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt korábban feltételeztük” – írta a közleményben Magyar János, a publikáció első szerzője, az ELTE Őslénytani Tanszék doktorandusza.

Felidézik, hogy a Hátszegi-medence már több mint egy évszázada ismert a késő kréta időszakból származó törpe dinoszauruszok maradványait tartalmazó kőzetrétegeiről. Az onnan származó első dinoszauruszmaradványokat még báró Nopcsa Ferenc tanulmányozta az 1900-as évek elején.

A K2 névvel jelölt lelőhely a Hátszegi-medence legnyugatibb részén helyezkedik el, ahol a medencén belül a legidősebb (körülbelül 71 millió éves) szárazföldi kőzetrétegek találhatók. Botfalvai Gábor, a valiorai ásatások vezetője szerint ezek a kőzetek nemcsak korukban térnek el a medence területéről ismert más dinoszaurusz-lelőhelyektől. A csontokat tartalmazó kőzetek nedves, mocsaras, tavi környezetre utalnak, míg a medence más lelőhelyei inkább a folyóvizektől távolabbi árterek életközösségét reprezentálják. Így feltételezhető, hogy a kutatómunka jelentősen különböző összetételű faunába enged betekinteni.

Továbbá olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek ezidáig nem voltak ismertek egyik Rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem - emelték ki a beszámolóban.

„A K2 lelőhelyről begyűjtött leletanyag további jelentősége, hogy az legalább két, hasonló méretű, ugyanabba a fajba tartozó egyedtől származik, és tartalmaz több koponyaelemet és számos, a test más területéről származó csontot, mint például csigolyákat és végtagcsontokat is. Az ilyen összetartozó részleges csontvázak nagyon ritkák a Rhabdodontidae családba tartozó dinoszauruszoktól, és ez az első ilyen ismert előfordulás a valiorai lelőhelyekről” – emeli ki Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.

A kutatók azt remélik, hogy a felfedezésnek köszönhetően pontosabb képet kaphatnak a Rhabdodontidae család eredetéről, rokonsági viszonyairól és fejlődéstörténetéről. A valiorai völgy lelőhelyeiről származó más gerincesekhez tartozó csontok azonosításával pedig több ismeretet szerezhetnek ennek a pár millió évvel a dinoszauruszok kihalása előtti faunának az összetételéről és egyéb ökológiai jellemzőiről.

A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Kutatás, Innováció és Digitalizáció Minisztérium (Románia), az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport és a Bukaresti Tudományegyetem támogatta.

A kutatás eredményeit a napokban tették közzé a Cretaceous Research című tudományos folyóiratban.