Csűry István (középen) hangsúlyozta: az új iskolaépületben hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra és a szakoktatásra is
Fotó: Bálint Eszter
Mérföldkőhöz érkezik pénteken a Zilahi Református Wesselényi Kollégium: ünnepélyes keretek között elhelyezik az oktatási intézmény új épületének alapkövét. Közben folytatódik a küzdelem az ősi alma mater visszaszolgáltatásáért, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetői pedig bizakodóak.
2019. november 05., 15:422019. november 05., 15:42
2019. november 05., 15:472019. november 05., 15:47
Valamivel több, mint két év múlva birtokukba vehetik a diákok és a tanárok a Zilahi Református Wesselényi Kollégium új épületét – az alapkövet ünnepélyes keretek között pénteken helyezik el egyházi és világi hivatalosságok részvételével. Mint Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke és Forró László főjegyző keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján elhangzott, a nagy múltú kollégium belvárosi „otthonáért” még mindig perelnek, és a város által a rendelkezésükre bocsátott, tömbházszerű ingatlan által biztosított körülmények méltatlanok az iskola szellemiségéhez.
Ebben – mint Csűry István hangsúlyozta – modern és igen sokoldalú tanítás zajlik majd, amelyben hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra és a szakoktatásra is. A többszintes ingatlanban laboratóriumokat, műhelyeket is kialakítanak. Forró László érdeklődésünkre közölte, már az engedélyeztetési folyamat végén járnak.
Az új épület látványterve
Fotó: KREK
Csűry István a sajtótájékoztatón kitért azokra a vádakra is, amelyek szerint az iskolaépítés úgy is értelmezhető, hogy a református egyház lemondott a patinás városközponti ingatlanról, amelyben amúgy jelenleg a román tannyelvű Silvania Főgimnázium működik, és leszögezte, szó sincs erről. Emlékeztetett, október 18-i döntésével a bukaresti legfelsőbb bíróság visszaküldte alapfokra újratárgyalásra az iskola visszaszolgáltatásának ügyét, semmissé téve így a kolozsvári táblabíróság korábbi ítéletét.
A KRE 2003-ban igényelte vissza a kommunista rezsim által 1948-ban államosított patinás iskolaépületet, de a jogos tulajdonos szerint a bukaresti restitúciós bizottság „vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva” elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület a kolozsvári táblabíróságon támadta meg, első fokon azonban elveszítette a pert. Csűry ismételten közölte:
A püspök amúgy derűlátó, úgy látja, ezúttal megszülethet Romániában a kedvező ítélet, a legfelsőbb bíróság ugyanis „implicit kimondta, hogy nem állja meg a helyét a kolozsvári ítélet”.
A KRE 2003-ban igényelte vissza a kommunista rezsim által 1948-ban államosított patinás iskolaépületet
Fotó: picasa.com/Iulian Oancia
Csűry és Forró is kiemelte ugyanakkor, hogy az iskolaépület, amelynek most leteszik az alapkövét, amolyan „kiegészítő” épület lesz, amint megépül, abban zajlik majd az oktatós nulladik osztálytól érettségiig, ám amint birtokba vehetik és fel tudják újítani az „ősi” kollégiumot, átköltöznek, az új ingatlan pedig különböző tevékenységek lebonyolítására áll majd rendelkezésre.
A KRE vezetői kiemelték, azért is fontos megvalósítás az új iskolaépület, mivel ha holnap visszakapnák az egykori alma matert, akkor is hosszú időt venne igénybe a költözés, hiszen a romániai törvények szerint a restitúciót követően a Silvania Főgimnázium még tíz évig az ingatlanban maradhatna. Ráadásul az egykor szebb napokat megélt iskolaépület rendkívül leromlott állapotban van, így amint visszakapják, az egyház első teendője az lesz, hogy kívül-belül felújítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!