Színjátékra szavaznak. A román hatóságok folytatják a nyomozást a kidobott levélszavazatok ügyében
Fotó: Maros Megyei Rendőr-főkapitányság
A sajtó számára előre kitervelt színjátéknak tartja Mircea Galina, a Maros megyei ügyészség szóvivője az idei magyarországi parlamenti választásokat megelőző erdélyi levélszavazatos botrányt, amely a március végén Jedd határában talált, ismeretlen tettesek által részben elégetett levélszavazatok miatt robbant ki.
2022. július 07., 07:552022. július 07., 07:55
Mind a román, mind a magyar ügyészség tovább nyomoz a Marosvásárhely melletti Jedd település határában található illegális szeméttelepen kidobott, részben megégetett anyaországi levélszavazatok ügyében. A Krónikának nyilatkozó Mircea Galina, a Maros megyei ügyészség szóvivője szerint szinte biztosra vehető, hogy előre kitervelt, a sajtó számára megrendezett akcióról van szó.
A nyomozó hatóság megpróbálta kideríteni, ki lehet az a személy, aki egy feltöltős kártyával ellátott maroktelefonról felhívta az egyik marosvásárhelyi újságírót, és közölte vele, hogy meggyújtott szavazócédulákat talált. Az „informátor” azóta sem használja a Punctul.ro portál munkatársának megadott számát, így szinte lehetetlen őt beazonosítani. Ezt viszont még nem adták fel, az ügyön a rendőrség tovább dolgozik. A nyomozóknak az is megnehezíti a dolgát, hogy az illegális szeméttelepen, illetve környékén egyetlen térfigyelő kamera sem található.
Az ügyészségi illetékes szerint kollégái annyit tudtak meg, hogy a szavazólapokat a Román Posta és a szavazók postaládái közti úton „térítették el”. „Úgy tűnik, nem érvényes szavazatokról van szó, az azonosító adatok hiányosak. Minden jel arra utal, hogy egy megrendezett akcióról van szó, hiszen mind a tizenhárom szavazólapnak csak a széle volt megégetve, utána pedig eloltva.
– fejtette ki lapunknak Mircea Galina, hozzátéve, hogy a magyarországi ügyészséggel is együttműködnek.
Kidobott, részben elégetett levélszavazatokat találtak a Marosvásárhellyel szomszédos Jedden egy illegális szemétlerakóban. Sajtóinformációk szerint valamennyi voksot a magyar ellenzékre adták le.
Mint ismeretes, az április 3-ai országgyűlési választásokat megelőző héten kidobott, részben elégetett levélszavazatokat találtak a Marosvásárhellyel szomszédos Jedden egy illegális szemétlerakóban. Mivel az első hírek szerint valamennyi „voksot” a magyar ellenzékre adták le, utóbbi képviselői azonnal választási csalást kiáltottak, és azt hangoztatták, hogy „lebukott a Fidesz”. Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egyenesen azt követelte, hogy azonnal semmisítsék meg az összes határon túli levélszavazatot. Közben kiderült, a voksok nem voltak érvényesek.
Nincs új a nap alatt – reagált ezelőtt három hónappal Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a Marosvásárhely és Jedd között március végén „véletlenszerűen megtalált”, megégetett szavazólapok ügyére. Az SZNT vezetője emlékeztetett: több mint tizennégy évvel ezelőtt, 2008 februárjában azonos forgatókönyv szerint már megpróbálták lejáratni a székelyföldi magyarságot. „Eldobott és elégetett szavazólapokról szóltak az első kérdések tizennégy évvel ezelőtt, amikor először választottak meg az SZNT elnökévé. A tisztújító gyűlés egy másfél évet tartó népszavazásra tett pontot, és közölte annak végleges eredményét. Több mint 210 000 szavazat Székelyföld autonómiájára, a leadott szavazatoknak messze több mint kilencven százaléka – elevenítette fel saját közösségi oldalán a közel másfél évtizeddel ezelőtt történteket Izsák. – Február végén keresett meg a vásárhelyi román sajtó, és kamerák kereszttüzében, mikrofonok erdeje előtt kellett nyilatkoznom egy számomra addig ismeretlen eseményről: Jedden félig elégett szavazólapokat talált egy ismeretlen személy, aki erről értesítette a román sajtót”.
Ráadásul a „tettesek” akkor is Marosvásárhely és Jedd között szórták szét a bizonyítéknak szánt dokumentumokat. „Már akkor hangsúlyoztam, hogy aljas provokációról van szó, amelyhez homályos hátterű történések és kétes hátterű román sajtótermékek társultak” – fejtette ki lapunknak Izsák Balázs. Érdekes módon, akkor is a nemzeti oldalt próbálták lejáratni, hiszen az állítólagos illegális szeméttelepen kivétel nélkül az autonómiát elutasító szavazatokat találtak. Tizennégy évvel ezelőtt, 2008. február 25-én a HotNews.ro portál, most a Punctul.ro honlap számolt be elsőnek az ügyről.
Feljelentést tett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) csütörtökön a sajtóhírekben szereplő, útszélre dobott levélszavazatokkal kapcsolatban.
Közben Budapesten a Magyar Nemzeti Médiaszövetség azt közölte, hogy a baloldali beállítottságú magyarországi hírportál, a Telex jóval a történtek előtt, már februárban megírhatta a március végi levélszavazat-égetési cikkét. A portál technikai malőrrel magyarázta a korábbi dátum megjelenését.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség elfogadhatatlannak, megengedhetetlennek és felháborítónak tartja azt a „hírhamisítást”, amit a különböző informatikai elemzések egyre világosabbá és egyre tagadhatatlanabbá tesznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!