István Anikó és Károly kosárnyi természetes szivaccsal
Fotó: Makkay József
Az erdélyi piacon újdonságnak számító luffatök feldolgozására vállalkozott egy bihardiószegi fiatal pár. A szivacstökként is ismert növényből a mesterséges szivacs természetes alternatíváját állítják elő, amire egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a Partiumban. Videós összeállításban mutatjuk be a nem mindennapi vállalkozás történetét.
2024. október 04., 07:392024. október 04., 07:39
2024. október 16., 16:542024. október 16., 16:54
Az Erdélyben még fehér hollónak számító luffatök (szivacstök) termesztésével foglalkozó fiatal párhoz látogattunk el Bihardiószegen. Mosogatáshoz, fürdőszobai tisztálkodáshoz ajánlott természetes alapanyagú termékeikkel bő egy esztendeje piacolnak Bihar megyei kistermelői vásárokban. István Károly és neje, Anikó három évvel ezelőtt egy görögországi nyaraláson találkozott először a mediterrán országokban közismert növénnyel. Akkor annyira megtetszett nekik a természetes szivacs alapanyagául szolgáló tök, hogy eldöntötték, a szülők portáján, Bihardiószegen próbálják ki a termesztését.
„Az első évben sokat dokumentálódtunk, utánaolvastunk, a valóságban azonban sok minden másként alakult, mint ahogy azt a különféle portálok leírják. Szakember nem volt a környéken, akitől tanácsot kérhettünk volna, így autodidakta módon tanultuk meg az új tök termesztését, és a következő lépésben a feldolgozását” – magyarázza kertészkedésük történetét Anikó, akivel meglátogatjuk az augusztusban leszüretelt ,,töklugast”.
Károly szerint a mediterrán zónában folyamatosan termő növényről van szó, amit a diószegi portán is mutatnak az újabb és újabb sárga virágok, az őszi hidegek miatt azonban ezekből már nem lesz termés. Istvánék az elmúlt két esztendőben szeptemberben takarították be a tökök nagy részét, a roppant melegek miatt idén a betakarítás már augusztusra esett, a termést az elmúlt hetekben dolgozták fel.
A luffatök és a tisztítás után nyert végtermék
Fotó: Makkay József
Vendéglátóink kisebb-nagyobb méretű, kosárnyi természetes szivacsot hoznak elő a műhelyből, a végtermékek kereskedelmi szalaggal és címkével vannak ellátva, így kerülnek a piaci asztalokra.
Nem csak az állaga jobb, hanem a tartóssága is többszöröse a vegyi úton nyert szivacsoknak.
• Videó: Oláh-Badi Levente
Anikó szerint az értékesítés során minden vásárlónak részletesen elmagyarázzák, hogy milyen termék, hogyan készül, és mire használható. Sok ember szkeptikus, mert nehezen tudja elképzelni, hogy a szénhidrogén alapanyagú mesterséges szivacsnak létezhet természetes alternatívája, amivel bő fél évet mosogathat. És miután kidobja, a termék két hónap alatt lebomlik, miközben a műszivacsok lebomlási ideje több száz esztendeig eltarthat.
Az István házaspár szerint aki kipróbálta, abból később törzsvásárlójuk lett, többféle terméket vesznek, illetve most már karácsonyi ajándékként is vásárolnak rokonoknak, barátoknak természetes szivacsot, főleg tisztálkodáshoz és arcápoláshoz.
Egy-egy méretes luffatök még az indákon maradt a bihardiószegi portán
Fotó: Makkay József
Az elektronikai termékek kereskedelmével foglalkozó házaspár gyakorlatilag két év alatt elérte, hogy bevételei fele ma már a szivacstök feldolgozásából és értékesítéséből származik. Termékeik eljutottak debreceni és nagyváradi üzletbe is, fő ,,terítési” lehetőségnek azonban a nagyváradi gazdavásárok maradtak, ahol egyre több az érdeklődő – magyarázzák az Oláh Badi-Levente által készített videós összeállításban.
A márciusban magról vetett, majd áprilisban kipalántázott növények termése a Partium melegebb vidékén sem lesz akkora, mint Görögországban, azonban így is szép eredménnyel tudják hasznosítani. A feldolgozás során a tök héját letakarítják, és a növény belső vázából kitisztítják a magvakat és a lágy részeket.
Nagyváradi termelői piacon kínált Luffaka-termékek
Fotó: Facebook/Luffaka
,,A környezetkímélő technológiák elterjedésével a természetes szivacsnak nagy jövője van. A következő években jóval nagyobb területen akarjuk termeszteni – ehhez termőföldet vásárolnánk –, és a termékek forgalmazására viszonteladókat keresünk. Ez lesz a családi vállalkozásunk alapja” – magyarázza bizakodóan István Anikó.
Elégedett a paradicsomprogrammal, és fejleszteni szeretne a Bihar megyei Szentjobbon gazdálkodó Kubola-Pénzes család. A videós anyagban is megszólaló szentjobbi gazdaasszony szerint a nagyváradiak egyre nagyobb számban keresik az őstermelők portékáit.
Barta Anett érköbölkúti tejfeldolgozó érlelt sajtjait szerte Bihar megyében ismerik a fogyasztók. A 11 tehenes gazdaság tejét feldolgozó kis sajtműhely sokféle sajtkülönlegességet állít elő, amivel áruházakban nem találkozik a vásárló.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!