Több tíz éves tervek

Az érmelléki városban egy üzleti inkubátor létrehozásához, a strand és a közvilágítási hálózat korszerűsítéséhez, egy szociális központ és egy Érmihályfalva–Székelyhíd–Bihardiószeg útvonalú borút kialakításához várnak támogatást. A június elsején újraválasztott polgármester a pályázatokban látja az érmelléki város fejlesztésének lehetőségeit.
„Tervekből kifogyhatatlanok vagyunk, a ROP egyes tengelyéhez kapcsolódóan már megalakítottuk azt a bizottságot, amely jóváhagyja a város stratégiai fejlesztési tervét. Ennek alapján több tíz évre előre, de legalább 2027-ig megtervezhetjük Mihályfalva jövőjét” – mondta a Krónikának Kovács Zoltán. Az önrészek biztosításához tízmillió lejes hitelt készülnek felvenni, ez azonban hónapok óta halasztódik, mivel időközben a pénzügyminisztérium megváltoztatta az önkormányzatoknak nyújtható hitel odaítélési feltételeit, számolt be az elöljáró.

Bővítenék a zöldövezeteket
Az említett tervek mellett például a parkok rendbetételére már biztosítottak az anyagi feltételek. „El szeretnénk érni, hogy 2013-ig Érmihályfalva lakosainak is meglegyen az uniós előírás szerint kötelező fejenkénti 26 négyzetméternyi zöldövezetük. Ez azt jelenti, hogy a városban gyakorlatilag 26 hektárnyi zöldövezetnek kell lennie, jelenleg azonban még a nyolc hektárt sem érjük el” – magyarázta az elöljáró. Mint mondta, a két meglévő park felújítására és bővítésére 700 ezer lejt kaptak, de újabb zöldövezeteket is ki kell alakítaniuk. „Folytatjuk az erdősítést is, az előző mandátumom alatt 30 hektárnyi erdőt ültettünk. Az elkövetkező időszakban évente 8–10 hektárnyi erdőt szeretnénk telepíteni, akácot, nyárfát és tölgyet vegyesen” – számolt be a polgármester. Kovács Zoltán szerint a szakminisztérium ezen a téren csak az erdészeteket támogatja, az önkormányzatokat és a magánszemélyeket nem, ezért elkészítik az erdők felhasználásának ütemtervét, és az abból származó bevételekből folytatják a facsemeték gondozását és az erdőtelepítést.

A műemlék épületeket is védenék
Az elöljáró arról is beszámolt, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) hallgatói hamarosan elkészítik a város lakóinak szociális-gazdasági helyzetéről szóló elemzést, a Nagyváradi Egyetemmel pedig a Móka-patak 3,5 kilométeres szakaszának környezetbaráttá tételéről kötöttek megállapodást. Emellett elkezdték a régi épületek számbavételét, többek között a régi posta épülete, a városháza, a zsinagóga, a református és a római katolikus templom, illetve a Gizella-malom szerepel azoknak az ingatlanoknak a listáján, amelyeket védetté szeretnének nyilváníttatni. Kovács Zoltán szerint megoldható, hogy a felsorolt épületek tulajdonosai adómentességet élvezzenek, így nekik is érdekükben áll majd a város jellegzetes épületeinek a megmentése.