Tisztelgés Szent Ágoston emléke előtt

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye millenniumi rendezvényeinek sorába illeszkedő eseményen a magas rangú egyházi méltóságok mellett számos vezető beosztásban lévő politikus is jelen volt. A templomszentelés tiszteletére celebrált szentmisét Jakubinyi György érsek végezte, a szentelési szertartásban Tamás József püspök segédkezett.
„A templom építésének kezdetekor felvetődött a kérdés, hogy melyik szentnek a tiszteletére szenteljük a templomot. A vitát Erdély első érseke, egyházközségünk akkori vezetője, Bálint Lajos döntötte el. Ő ugyanis azt mondotta, „olyan szentről kell elnevezni, akinek tiszteletére Csíkországban még nem emeltek templomot” – részletezte ünnepi prédikációjában Jakubinyi György érsek, majd felsorolta azokat a csíki településeket, amelyek egy szent nevét viselik a megnevezésükben: Csíkszentgyörgy, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos.

Kifejtette, az új egyházközség akár a Csíkszentágoston nevet is viselhetné, ha nem lenne a megyeszékhely Csíkszereda szerves része. Szent Ágoston tisztelete kapcsán az érsek kifejtette, hogy Márton Áron püspök éppen Szent Ágoston napján született, és azért nem keresztelték Ágostonnak, mert édesapja is ezt a nevet viselte. Azonban a család hatodik gyermekét, Márton Áron püspök legkisebb öccsét mégis Ágostonnak keresztelték. „Szent Ágoston tisztelete tehát nem új keletű Csíkországban” – szögezte le az érsek, kifejtve, hogy a filozofikus alkatú, elmélkedő püspök – akinek számos műve fennmaradt az utókor számára – tiszteletét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy meglehetősen gyakran előforduló név a keresztségben.

A közel húsz esztendeje épülő templom szentelése kapcsán az érsek kiemelte annak a jelentőségét is, hogy éppen a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye fennállásának ezredik évében történik ez az esemény. „Ha már felépítettétek ezt a gyönyörű templomot, ragaszkodjatok hozzá, maradjatok benne, hogy majd néhány évtized múlva a majdani főpásztor egy majdani javítás után viszszatérhessen ide, hogy megáldja, ahogyan javítások után szoktuk” – fejtegette Jakubinyi György hozzáfűzve, hogy a mostani szertartás alkalmával krizmával történő szentelés megismételhetetlen és örök érvényű. Ugyanis a szent krizmát különleges alkalmakkor használják a szertartások során.

A Szent Ágoston-templom építését egyébként 1993-ban kezdték el, a beruházás összértéke 3,5 millió euróra rúg. Az anyagi fedezet többnyire a hívek adományaiból, illetve a városi és megyei önkormányzat, valamint a vallási és kulturális minisztérium támogatásából és magyarországi, ausztriai és németországi pályázati pénzekből állt össze. Az impozáns templom terve helyi műépítész, Homonnai Albert Márton munkáját dicséri, a munkálatokat a már elhunyt Nagy Csaba vállalkozó alapította Global Kft. végezte. A templom össz-kiterített felülete 3720 négyzetméter, amiből 1730 beépített. A templom monumentális jellegét emeli a két 33 méter magas égbenyúló fémszerkezetes tornya. Belsejének külön ékessége az augusztus közepén végső helyére tett két szobor. Szent Ágoston és Szent Mónika két és fél méteres, egyenként 80-90 kilogrammos rézlemezekből domborított szobrát szintén helybéli szobrászművész, Xántus Géza alkotta.