Az újvarsándi evangélikus-lutheránus templom egy archív felvételen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. Az egyházi beruházásokra most előirányzott összeg 17-18 százalékát használhatják fel a történelmi magyar egyházak ingatlanfelújításra, de a közeljövőben újabb magyar közösségek templomainak ítélnek meg támogatást – mondta a Krónikának Péró Tamás, az Arad megyei tanács RMDSZ-es alelnöke.
2025. június 03., 19:292025. június 03., 19:29
A májusi soros ülésén 390 ezer lej értékben hagyott jóvá támogatást egyházi beruházásokra Arad megye tanácsa. Ebből a pénzből a seléndi (Șilindia) római katolikus templom 20 ezer lejt kapott a tetőszerkezet cseréjére, az újszentannai (Sântana) római katolikus templom 15 ezer lejt a külső felújítási munkálatok folytatására, az újvarsándi (Olari/a magyar köznyelvben: Fazekasvarsánd) evangélikus-lutheránus templom 30 ezer lejt a belső munkálatok folytatására.
Ezt a pénzt résztámogatásként ítélte meg a közgyűlés és az összegek kizárólag anyagbeszerzése – tetőcserépre, faanyagra stb. – fordíthatók, a munkadíjakat az egyházközségeknek kell önrészként biztosítaniuk saját vagy külső forrásból (például adományokból).
és ebből kaptak 17-18 százalékot a történelmi magyar egyházak, az év folyamán további tételeket hagy jóvá a megyei tanács, a beérkezett igények elbírálása után – magyarázta a Krónikának Péró Tamás, az önkormányzat RMDSZ-es alelnöke.
„Évente általában a keretösszeg 8-10-12 százalékát használhatják fel a történelmi magyar egyházak, ez nagyjából megegyezik azzal az aránnyal, amit a római katolikus, református, evangélikus és magyar baptista hívek tesznek ki” – nyilatkozta a Krónikának a tisztségviselő.
A magyarság száma Arad megyében a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint nem éri el a 26 ezret, ami a megye ismert nemzetiségű lakosságának alig 7 százalékát jelenti. A 32 tagú megyei önkormányzati képviselő-testületben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) és az RMDSZ-szel alkot többséget, a két magyar tanácsos közül Péró Tamást tavaly decemberben választották meg az egyik alelnöknek, így a magyar érdekvédelmi szervezet négy ciklus után szerzett ismét pozíciót a végrehajtásban.
A most támogatást kapott három magyar gyülekezet közül az újvarsándi a legnépesebb: a helyi evangélikus-lutheránus egyházközség teszi ki a helyi magyar közösség zömét, az Aradtól harminc kilométerre északkeletre fekvő községnek valamivel több mint 1900 lakosából legutóbb 399-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság majdnem 22 százaléka. A városi rangban lévő Újszentannán a több mint 12 lakosból 117-en magyarok (alig több mint 1 százalék), míg a Béli-hegység dombságainál fekvő Selénd község 858 lakójából 49-en vallották magukat magyarnak (majdnem 6 százalék), tehát utóbbi két település a szórványok szórványának számít.
Mint mondta, az RMDSZ megyei szervezetének vezetői, helyi és megyei önkormányzati képviselői állandó kapcsolatban vannak a helyi plébánosokkal és tiszteletesekkel, és a helyi igényeknek megfelelően alakítanak ki fontossági sorrendet a támogatásokkal kapcsolatban – együtt tervezik el, mire kérnek finanszírozást, és segítenek a dokumentáció benyújtásában, az elszámolás elkészítésében.
A seléndi Szentháromság-templom belülről: keresni kell a híveket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Sok Arad megyei templom vár felújításra, sok helyen szükség volna ezekre a pénzekre, habár nem nagy összegekről: 10, 20 vagy 30 ezer lejről van szó. Tavaly elkezdődött a feketegyarmati református gyülekezeti háznak a felújítása, és annak a folytatására szeretnének támogatást kapni, de egyeztettünk a nagyiratosi plébánossal is, hogy a filiának számító kisvarjasi templom külső felújítását elvégezhessék, tehát tervek vannak, és mi igyekszünk mindenki kérését teljesíteni” – mondta az alelnök.
A nyár beköszöntével megkezdődik a falunapok és különböző fesztiválok „szezonja”, és Péró Tamás örömmel számolt be, hogy megyeszerte mintegy húsz magyar rendezvényt támogat „alanyi jogon” az önkormányzat a megyei művelődési központon keresztül, emellett a magyar civil szervezetek nyílt pályázatokon is igényelhettek költségvetési támogatást rendezvényeik megszervezéséhez.
amivel a térség lakosainak – főleg a magyarok által nagy számban lakott Simonyifalván, Vadászon, Bélzerénden élők – legalább nyolcéves álma válik valóra, s ami jelentősen megkönnyíti a közlekedést a régióban.
2008 óta első ízben fordult elő, hogy Arad megye költségvetésének tervezete úgy készüljön el, hogy abba az RMDSZ végrehajtói szerepben szólhatott bele, ugyanis Péró Tamás személyében magyar alelnöke van a közgyűlésnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!