
Fotó: A szerző felvétele
Mint elmondta, évek óta győzködik a roma nemzetiségű szülőket arról, hogy küldjék gyerekeiket iskolába, különben csak a rosszul fizetett munkahelyek közül válogathatnak. „Az iskolázatlanok számára csak az utcaseprés marad” – fogalmazta meg Kelemen. Az igazgató azt mondja, a romák nem szívesen beszélnek erről, de neki többen is bevallották, féltik lányaikat. Hosszas beszélgetés után vezetőik is elismerték, hogy még mindig szokásban van szöktetéssel feleséget szerezni a közösségen belül. A sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben általános iskola működik, oda nyolcadik osztályig járhatnak a gyerekek, a közösség ott még tud vigyázni a lányokra. Középiskola viszont már csak a város központi részein működik, a csinosabb lányokat nem szívesen engedik el még ekkora távolságra sem a szülői háztól, hiszen útközben bármikor megszöktethetik őket, akár a kislány beleegyezésével is. A roma hagyomány szerint ha a házasságot „elhálták”, a leány elveszítette a szüzességét, a szülők nem tehetnek semmit, már nem vihetik haza gyermeküket.
A fiatalok megegyeznek és összeállnak
Az Őrkő negyedben disznók turkálnak a házak között, kutyák rohangálnak farkcsóválva, az utcán kisebb-nagyobb gyerekek lézengenek csoportokba verődve. A felnőttek nincsenek otthon, a városba mentek beszerzési körútra, a többség guberál, a segély mellett ebből élnek. Néhány asszony bizalmatlanul tekinget ki a házakból, nem állnak szóba idegennel. A gyerekek és a kamaszok annál közlékenyebbek. „Nincs semmi szöktetés. Mi nem hallottunk ilyenről” – mondja Attila. Ő különben 13 éves, ősszel megy nyolcadik osztályba. „Itt mindenki rendesen jár iskolába. Évzáró is volt” – bizonygatja Józsika. Ő majd a „Puskába” megy, ott tanul majd, és autószerelő lesz. Közösen kiderítjük, hogy a Puskás Tivadar Iskolacsoportra gondol. Előmerészkedik Alina, őzikeszemű, finom vonású, nyakában vastag aranylánc. A kislány 14 éves, nem jár iskolába. Nem szeret tanulni, nem szerette az iskolát, mondja miközben a gyűrűimet nézegeti. Zavartan mosolyog, amikor a fiúkról kérdezem, de kitör belőle a nevetés arra a kérdésre, hogy készül-e férjhez: már férjnél van. A további faggatózásra azt is bevallja, kilencéves korában ment férjhez. Egy pillanatra megáll a fényképezőgép előtt, majd elszalad.
Dima Mihály, a romák érdekeit védő Amenkha egyesület vezetője nem szívesen beszél a témáról. Az ő korosztályában a többség még szöktetéssel szerzett feleséget, de ez ma már egyre ritkább, mondja. Nagy a szegénység, inkább ezért nem folytatják a gyerekek az iskolát, panaszolja Dima. Ha 14 évesen kerül valami munka, keresnek egy kis pénzt, már nem szívesen mennek iskolába. Az is igaz, hogy korán alapítanak családot, de nem kell már a lányt megszöktetni. „A fiatalok megegyeznek és összeállnak. A családokban általában több gyerek van, hét-nyolc testvérrel kell osztozni a nehezen megszerzett kenyéren. A fiatalok úgy gondolják könnyebb életük lesz, ha csak magukról kell gondoskodniuk” – magyarázza Dima, aki szerint a cigányoknál hamarabb véget ér a gyermekkor.
Nagy a lemorzsolódás
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, nyolcadik osztály után a roma gyerekek körében nagy a lemorzsolódás. Nem lehet azt mondani, hogy csak a lányok maradnak ki az iskolából, a fiúk ugyanúgy abbahagyják tanulmányaikat 14 éves kor után. A Kovászna megyei középiskolákban a következő tanévre 50 helyet tartottak fenn a roma diákoknak, de ők nem éltek ezzel a lehetőséggel. Az 50 helyre mindössze 8-an jelentkeztek. Keresztély Irma elmondta, a kilencedik osztályba való számítógépes elosztás során találkozott két speciális esettel, amikor a nyárasi és hetei anyukák nem akarták engedni kislányaikat iskolába, mert nem merték kitenni őket az ingázás veszélyeinek. A tanfelügyelőség név szerint nyilvántartja, kik maradtak ki az iskolából, pszichológus segítségével próbálják rávenni őket, hogy folytassák tanulmányaikat, de kevés sikert érnek el. A megszólalók mindannyian egyetértettek abban, hogy a mentalitást kell megváltoztatni, rávenni a roma közösség tagjait, hogy könnyebb, jobb életük lesz gyerekeiknek, ha járnak iskolába.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Székelyföldi autópálya-szakasz építésének megkezdését követeli a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik honatyája.
Rasszista indíttatású lehetett a hétfő reggeli besztercei iskolai késelés Vasile Șteopoaie főanfelügyelő legújabb nyilatkozata szerint, amelyet a Bistrițeanul.ro helyi hírportál idézett.
Engedély nélkül tartott, távcsöves puskával vadászott egy 42 éves férfi Bihar megyében, ám az elejtett zsákmánnyal már nem jutott messzire: a rendőrök tetten érték. A harangmezői gyanúsítottat őrizetbe vették, fegyverét és gépkocsiját lefoglalták.
Két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Az idei hárommilliomodik regisztrált utast köszöntötték hétfőn a kolozsvári nemzetközi repülőtéren. A 3 milliós utasszám elérése sorozatban negyedik évben sikerül, ami országos premier a regionális repülőterek történetében.
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki.
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.