A Szatmár megyei tanoda 2011-től foglalkozik a csedregi roma gyerekkel
Fotó: Facebook/BuKi Gyermekközpont
Az iskolaelhagyás és analfabetizmus csökkentésére, az életre való nevelésre törekednek a csedregi BuKi Gyermekközpontban, ahol naponta több mint 40 hátrányos helyzetű gyereknek nyújtanak étkezési, tisztálkodási lehetőséget, segítséget a tanulásban. Marcu Gréta intézményvezető, pedagógus a Szatmár megyei tanoda ösztönző programjairól, a helyi roma közösség felkarolásáról beszélt a Krónikának.
2024. október 19., 15:052024. október 19., 15:05
2024. október 19., 15:062024. október 19., 15:06
Több mint tíz éve működik a Szatmár megyei Csedregen a BuKi Gyermekközpont, amely a hátrányos helyzetű gyerekeket karolta fel, és segíti abban, hogy befejezzék az iskolát és közben gyakorlati tudásra tegyenek szert. Marcu Gréta intézményvezető a Krónika érdeklődésre felidézte, a tanoda ötlete akkor született, amikor a németországi Heidi Haller a halmi gyermekotthon meglátogatása után Csedregre tévedt, és meglátta, hogy milyen rossz körülmények között él itt a roma közösség.
Hazatérve, Heidi elmesélte férjének, Stefan Zellnek, hogy Európában még léteznek ilyen rossz helyzetben lévő családok. Kezdetben ruhákkal, élelemmel, gyógyszerekkel próbálták segíteni a helyi roma közösséget, de aztán rájöttek, hogy ez csak ideiglenes megoldást nyújt, a gyerekek így nem tudnak kitörni ebből az állapotból” – magyarázta a pedagógus. Hozzátette, ekkor merült fel a tanoda ötlete, így 2010-ben béreltek egy házat a romanegyed közelségében, ahol aztán a következő évtől elkezdődtek a tevékenységek.
A BuKi-házban tanuláson kívül játékra is jut idő
Fotó: Facebook/BuKi Gyermekközpont
Mint kifejtette, kezdetben csak 15-20 gyerek járt a BuKi házba, hiszen a kezdeményezők nehezen nyerték el a szülők bizalmát, akik számára szokatlan volt, hogy valaki velük is szeretne foglalkozni. A magyar és roma nyelvet beszélő gyerekek azóta kapnak reggelit, uzsonnát, iskolai felszerelést, segítséget a házi feladat elvégzésében, lehetőségük van tisztálkodni, hetente kétszer ruhát, ágyneműt mosni. „Én 2018-ban jöttem a központba, utána kicsit átszerveződtünk, viszont a célunk továbbra is az iskolaelhagyás és analfabetizmus csökkentése, és nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód kialakítására, valamint az életre való nevelésre, szociális integrálódásra.
napi két étkezés, személyes higiénia, ruházat, tisztálkodási lehetőségek, alapélelem-csomag azoknak a családoknak, amelyeknek még nem sikerült kitörniük a mélyszegénységből. A pedagógiai tevékenységek során pedig főként a Montessori-módszert alkalmazzuk, fejlesztve a különböző képességeiket” – magyarázta Marcu Gréta kitérve a szociális szolgáltatásokra is, melyek során közvetítenek az iskola, hivatalos intézmények és a roma közösség között.
A nagyobb gyerekek a házimunkából is kiveszik részüket
Fotó: Facebook/BuKi Gyermekközpont
A csedregi gyermekközpont vezetője nagyon fontosnak tartja az önálló életvitelre való felkészítést is, ezért az általános iskolások programjában hetente kétszer szerepel konyhai tevékenység, kertészkedés, szabás-varrás, továbbá tanulnak a közlekedési és magatartási szabályokról, családi költségvetésről, környezetvédelemről.
Ugyanakkor zsetonrendszer alapján működünk: minden iskolai napra kapnak egy darab 1 lejes játékpénzt, amit összegyűjtve tisztálkodási szereket, ruhákat, tanszereket vehetnek maguknak a havonta szervezendő BuKi-bazárban. Ezáltal megtanulhatják, hogy mindennek van ára, és annak ellenére, hogy szegények, nem jár nekik minden ingyen, illetve anyagi helyeztük ellenére tudnak tenni valamit azért, hogy megvegyék, amire szükségük van, vagy amire vágynak” – részletezte a szatmári pedagógus.
Színes programokat kínál a főként támogatásokból működő tanoda
Fotó: Facebook/BuKi Gyermekközpont
Marcu Gréta arról is beszélt lapunknak, hogy az intézmény 90 százalékban támogatásokból működik, ezért bármikor szívesen fogadják az adományokat. Mint kifejtette, az alapító házaspár Németországban különböző jótékonysági rendezvényeket szervez, melyek bevételéből próbálják fenntartani a gyermekközpontot. „Néhány szatmárnémeti iskolával is partnerségi szerződést kötöttünk, kapunk tőlük alapélelmet, tisztálkodási szereket, néha meghívják a gyerekeket a városba, ami nagyon jót tesz nekik, hiszen így láthatják, hogy a világ nemcsak Csedregből áll. Ezt a cél szolgálja a nyári orientációs hét is, amikor a nagycsoportok tanárnő kíséretében elmennek a tőlünk 40 kilométerre levő Szatmárnémetibe, ahol
Hozzátette, sokan az általános befejezése után azért nem tanulnak tovább, mert félnek a városi környezettől, ezt a tendenciát is szeretnék megváltoztatni ezzel a kezdeményezéssel. Ugyanakkor a nyolcadik osztály befejezése után is a programban maradhatnak a gyerekek, a BuKi ház munkatársai továbbra is tartják a kapcsolatot a családdal és az iskolával, ahová a diákok bejutnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!