A Szatmár megyei tanoda 2011-től foglalkozik a csedregi roma gyerekkel
Fotó: Facebook/BuKi Gyermekközpont
Az iskolaelhagyás és analfabetizmus csökkentésére, az életre való nevelésre törekednek a csedregi BuKi Gyermekközpontban, ahol naponta több mint 40 hátrányos helyzetű gyereknek nyújtanak étkezési, tisztálkodási lehetőséget, segítséget a tanulásban. Marcu Gréta intézményvezető, pedagógus a Szatmár megyei tanoda ösztönző programjairól, a helyi roma közösség felkarolásáról beszélt a Krónikának.
2024. október 19., 15:052024. október 19., 15:05
2024. október 19., 15:062024. október 19., 15:06
Több mint tíz éve működik a Szatmár megyei Csedregen a BuKi Gyermekközpont, amely a hátrányos helyzetű gyerekeket karolta fel, és segíti abban, hogy befejezzék az iskolát és közben gyakorlati tudásra tegyenek szert. Marcu Gréta intézményvezető a Krónika érdeklődésre felidézte, a tanoda ötlete akkor született, amikor a németországi Heidi Haller a halmi gyermekotthon meglátogatása után Csedregre tévedt, és meglátta, hogy milyen rossz körülmények között él itt a roma közösség.
Hazatérve, Heidi elmesélte férjének, Stefan Zellnek, hogy Európában még léteznek ilyen rossz helyzetben lévő családok. Kezdetben ruhákkal, élelemmel, gyógyszerekkel próbálták segíteni a helyi roma közösséget, de aztán rájöttek, hogy ez csak ideiglenes megoldást nyújt, a gyerekek így nem tudnak kitörni ebből az állapotból” – magyarázta a pedagógus. Hozzátette, ekkor merült fel a tanoda ötlete, így 2010-ben béreltek egy házat a romanegyed közelségében, ahol aztán a következő évtől elkezdődtek a tevékenységek.
A BuKi-házban tanuláson kívül játékra is jut idő
Fotó: Facebook/BuKi Gyermekközpont
Mint kifejtette, kezdetben csak 15-20 gyerek járt a BuKi házba, hiszen a kezdeményezők nehezen nyerték el a szülők bizalmát, akik számára szokatlan volt, hogy valaki velük is szeretne foglalkozni. A magyar és roma nyelvet beszélő gyerekek azóta kapnak reggelit, uzsonnát, iskolai felszerelést, segítséget a házi feladat elvégzésében, lehetőségük van tisztálkodni, hetente kétszer ruhát, ágyneműt mosni. „Én 2018-ban jöttem a központba, utána kicsit átszerveződtünk, viszont a célunk továbbra is az iskolaelhagyás és analfabetizmus csökkentése, és nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód kialakítására, valamint az életre való nevelésre, szociális integrálódásra.
napi két étkezés, személyes higiénia, ruházat, tisztálkodási lehetőségek, alapélelem-csomag azoknak a családoknak, amelyeknek még nem sikerült kitörniük a mélyszegénységből. A pedagógiai tevékenységek során pedig főként a Montessori-módszert alkalmazzuk, fejlesztve a különböző képességeiket” – magyarázta Marcu Gréta kitérve a szociális szolgáltatásokra is, melyek során közvetítenek az iskola, hivatalos intézmények és a roma közösség között.
A nagyobb gyerekek a házimunkából is kiveszik részüket
Fotó: Facebook/BuKi Gyermekközpont
A csedregi gyermekközpont vezetője nagyon fontosnak tartja az önálló életvitelre való felkészítést is, ezért az általános iskolások programjában hetente kétszer szerepel konyhai tevékenység, kertészkedés, szabás-varrás, továbbá tanulnak a közlekedési és magatartási szabályokról, családi költségvetésről, környezetvédelemről.
Ugyanakkor zsetonrendszer alapján működünk: minden iskolai napra kapnak egy darab 1 lejes játékpénzt, amit összegyűjtve tisztálkodási szereket, ruhákat, tanszereket vehetnek maguknak a havonta szervezendő BuKi-bazárban. Ezáltal megtanulhatják, hogy mindennek van ára, és annak ellenére, hogy szegények, nem jár nekik minden ingyen, illetve anyagi helyeztük ellenére tudnak tenni valamit azért, hogy megvegyék, amire szükségük van, vagy amire vágynak” – részletezte a szatmári pedagógus.
Színes programokat kínál a főként támogatásokból működő tanoda
Fotó: Facebook/BuKi Gyermekközpont
Marcu Gréta arról is beszélt lapunknak, hogy az intézmény 90 százalékban támogatásokból működik, ezért bármikor szívesen fogadják az adományokat. Mint kifejtette, az alapító házaspár Németországban különböző jótékonysági rendezvényeket szervez, melyek bevételéből próbálják fenntartani a gyermekközpontot. „Néhány szatmárnémeti iskolával is partnerségi szerződést kötöttünk, kapunk tőlük alapélelmet, tisztálkodási szereket, néha meghívják a gyerekeket a városba, ami nagyon jót tesz nekik, hiszen így láthatják, hogy a világ nemcsak Csedregből áll. Ezt a cél szolgálja a nyári orientációs hét is, amikor a nagycsoportok tanárnő kíséretében elmennek a tőlünk 40 kilométerre levő Szatmárnémetibe, ahol
Hozzátette, sokan az általános befejezése után azért nem tanulnak tovább, mert félnek a városi környezettől, ezt a tendenciát is szeretnék megváltoztatni ezzel a kezdeményezéssel. Ugyanakkor a nyolcadik osztály befejezése után is a programban maradhatnak a gyerekek, a BuKi ház munkatársai továbbra is tartják a kapcsolatot a családdal és az iskolával, ahová a diákok bejutnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!