Vasárnap hajnali 4 órakor kezdődik Romániában a téli időszámítás, amikor az órákat hajnali 3 órára kell visszaállítani, ezáltal október 28-a lesz az év leghosszabb napja. Szakemberek szerint számos egészségügyi előnnyel járna az óraátállítás megszüntetése.
2018. október 27., 14:002018. október 27., 14:00
A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előreállítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig. A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani.
A Román Államvasutak (CFR) tájékoztatása szerint a vasárnap hajnali óraátállítás nem módosítja a járatok menetrendját az ország területén. Azok a személyvonatok, amelyeknek 4 óra után kell kifutniuk a pályaudvarokról, menetrend szerint közlekednek majd, míg a nyílt pályán közlekedő szerelvények a legközelebbi állomásokon várják be az új időszámítás szerinti indulást.
Egyébként az uniós törvényhozás szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a márciusban és októberben esedékes, először 1916-ban bevezetett óraátállítás körül az egészségi hatások miatt nagy a lakossági aggodalom, az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás viszont jelentéktelen mértékű. Az Európai Bizottság konzultációja szerint az európaiak 84 százaléka törölné el az óraátállítást, Romániában ez az arány valamivel alacsonyabb, 78 százalékos.
„Ez nem meglepő, hiszen az óraátállítás emberi szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait már senki sem vitatja” – tudtuk meg dr. Soós Szabó Klára háziorvostól, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az óraátállítást annak idején energiamegtakarítási célból vezették be, mára a megtakarítás mértéke igencsak jelentéktelenné vált. „Véleményem szerint az óraátállítást egyértelműen el kellene törölni, hiszen ma már bizonyított tény, hogy lényeges gazdasági hozadéka nincs, viszont az emberi szervezet számára plusz stresszfaktort jelent. A bioritmusunkat, a biológiai óránkat zavarja meg az átállítás, ez pedig stressztényezőként az immunrendszer gyengüléséhez vezet. Emellett fáradékonyság és alvászavarok léphetnek fel, az immunrendszer gyengülése miatt pedig csökken az ellenálló képességünk a fertőző betegségekkel szemben” – hangsúlyozta a csíkszeredai szakember.
Dr. Soós Szabó Klára hozzátette, ráadásul éppen abban az időszakban esedékesek az átállítások, amikor a legnagyobb szükség lenne az erős immunrendszerre az ilyenkor gyakori virózisos megbetegedések, járványok miatt.
Egyébként az Európai Bizottság előzetes tervei szerint a tagállamok szabadon választhatnak majd, hogy a téli vagy a nyári időszámításra térnek át véglegesen. Noha a bizottság a nyárit helyezi előtérbe, illetve Románia szempontjából is ez lenne kedvezőbb az időzóna miatt, Magyarországon már sokkal inkább a télit tartják megfelelőnek. Amennyiben valóban eltörlik az óraátállítást, és Románia a nyári, Magyarország pedig a téli időszámítást választja, a jelenlegi egy óra helyett két óra eltolódás lenne a két ország között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!