Szobrot avattak Brassóban Áprily Lajosnak

A brassói születésű politikus az avatóünnepségen mondott beszédében különleges alkalomnak nevezte a szoborállítást. Hangsúlyozta: „a szobor a mozdulatlan érték a változó világban, mércévé válik”, magában hordozza a magyar kultúra egyediségét, gazdagságát.

Beszédében a fejszobor készítőjére, Blaskó János Munkácsy Mihály-díjas szobrászra utalva közölte: az alkalomból két művészet előtt tisztelegnek, ünneplik a szoborba öntött költőt és az őt megformázó szobrászt, a múltat és a jelent.

Felidézte: Áprilyt nem egy kritikusa a legnagyobb erdélyi költőnek tartja az itt született versei alapján. Költészetében hangot kap a háborút megélt generáció szörnyű élménye, a kisebbségi létbe szorultság keserű állapota, létélménye. „Költészete a transzilvanista ideológia lírai kivetülése, a szülőföld mérhetetlen szeretete” – jelentette ki. Emlékeztetett:

Erdélyt és azon belül a Barcaságot az 1929-ben Magyarországra áttelepült Áprily sem feledte el soha – összegzett Kalmár Ferenc.

Az avatóünnepséget pódiumbeszélgetés követte a szobrot készítő Blaskó János szobrászművésszel, az ünnepségen bemutatták a Grimasz diákszínjátszócsoport Áprily-versösszeállítását is. Ferencz Irma iskolaigazgató az MTI-vel közölte:

Az alkotás az iskola folyosóján kapott helyet, költségeit adományokból és pályázati pénzből fedezték. Az igazgató szerint az iskola közösségének régi vágya, hogy szoborral tisztelegjen névadója előtt. Az Áprily-szobor identitáserősítő hatással lesz az iskola közösségére, lelki és morális támaszt nyújt a diákság és tanári kar számára.

majd 2002-ben főgimnáziumi rangot kapott. Óvodától érettségiig folyik benne magyar nyelvű oktatás, jelenleg 642 gyerek tanul az intézményben. Egész Brassó megyéből és környező megyékből is érkeznek ide gyerekek. A dél-erdélyi szórvány egyik fő központjának számító Brassóban a legutóbbi romániai népszámláláson a mintegy 237 ezer lakosból 10 942 vallotta magát magyar nemzetiségűnek.