Közös tánc a csángóföldi kultúrmisszió keretében szőlőhegyi mise után, a templom előtt
Fotó: Népzenei Kamaraműhely
Anyaországi fiatalok látogattak el és tartózkodnak a moldvai és gyimesi csángóknál a szegedi Népzenei Kamaraműhely újabb kulturális missziós körútja keretében. A megálmodó és szakmai vezető, a szegedi Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes a kulturális misszió céljáról, múltjáról és fő hozadékairól beszélt a Krónika megkeresésére. A szegedi és Szeged környéki népzenész fiatalok a népművészet közös nyelvét használva találkoznak alkotó együttlétben a csángóföldi fiatalokkal, hagyományőrzőkkel, s mindazokkal a példaképeikkel, akik őrzik és ápolják a csángó magyarság ősi értékeit.
2025. július 16., 19:082025. július 16., 19:08
Anyaországi fiatalok látogattak el és tartózkodnak a moldvai és gyimesi csángóknál a szegedi Népzenei Kamaraműhely újabb kulturális missziós körútja keretében – hasonló eseményeket immár 2008 óta szerveznek a magyarországi kezdeményezés ötletgazdái. Az együttes vezetője a tanár-házaspár: Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes és Fábri Géza kobzos előadóművész.
A csángóföldi kulturális misszió megálmodói és működtetői: Fábri-Ivánovics Tünde és férje, Fábri Géza
Fotó: Népzenei Kamaraműhely
A megálmodó és szakmai vezető Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes a Ha folyóvíz volnék… elnevezésű kulturális misszió céljáról, múltjáról és fő hozadékairól beszélt a Krónika megkeresésére. A szegedi és Szeged környéki népzenész fiatalok – nagyrészt középiskolások, összesen 24-en – a népművészet közös nyelvét használva találkoznak alkotó együttlétben
A július 10. és 17. között szervezett csángóföldi találkozás keretében számos közös tevékenységben vesznek részt a helyi és a Szegedről érkezett fiatalok.
„Elkészül a harmadik közös CD-lemezünk, a találkozó során koncerteket, táncházakat és Kájoni mise-alkalmakat tartunk. A missziós körút mindkét közösség számára átalakító, szemléletformáló, elmélyítő élmény:
Kezdőének a Bákó megyei Szőlőhegy faluban tartott szentmisén
Fotó: Népzenei Kamaraműhely
Hozzátette, mivel már 2008 óta szerveznek hasonló missziós eseményeket, az a tapasztalatuk, hogy a csángó fiatalok és szűkebb közösségük számára is közösségi élményt, megerősítést jelent. „A férjemmel, Fábri Géza kobzos énekmondóval mi vagyunk a tanárok, szegedi növendékeinket visszük el évről évre a Csángóföldre. Én magam leginkább a népdaléneklés és a népzene oldaláról szemlélem a küldetésünk, és valódi missziónak érezzük, hogy az eredeti népzene- és népdalkincs otthonában, a Csángóföldön találkozhatunk az ottani fiatalokkal és adatközlőkkel, és az is, hogy közös zenélésünkről készítünk CD-felvételeket” – mondta el Fábri-Ivánovics Tünde.
Népzenei koncert a moldvai csángó falvak oktatási és kulturális problémáival foglalkozó Szeret-Klézse Alapítvány udvarán
Fotó: Népzenei Kamaraműhely
Kifejtette, ők vezetik a csapatot, amely a Mester Tanoda Alapítvány támogatásával működik, rengeteg önkéntes munkának köszönhetően.
A következő években azonban már mi látogattunk el a Csángóföldre, úgy láttuk, hogy többet tudunk így tenni, jobban megmozgatjuk a helyi közösséget esti táncházakkal, koncertekkel. Minden este máshova mentünk, igyekeztünk a meghívásokra válaszolni. A találkozások kézzelfogható eredményei a CD lemezek, amelyek megjelentek: ilyen a Hegyek-völgyek között…, a Karikás tánc…, most pedig a Megvirágzott a diófa… címűt készítjük” – mondta el az ötletgazda. Hozzátette, mostani csángóföldi látogatásuk során fejezték be harmadik lemezük felvételeit. Azt is aláhúzta, hogy látogatásaik alkalmával közösen vesznek részt magyar nyelvű szentmiséken, amelyek nem túl gyakoriak még a Csángóföldön.
Népzenei koncert a külsőrekecsini Magyar Házban
Fotó: Népzenei Kamaraműhely
így a szőlőhegyi és a klézsei templomban magyar szentmisét hallgathattunk meg, amelyeket Măriuț Felix plébános celebrált. A liturgia magyar nyelvű, az éneklés pedig szintén magyar nyelvű volt. Kájoni János Cantionale Catholicumából hoztuk az énekeket, amelyeket a Népzenei Kamaraműhellyel közösen hagyományos hangszereken – koboz, furulya – és énekhanggal szólaltattunk meg” – fejtette ki a többszörösen kitüntetett népdalénekes előadóművész, MMA ösztöndíjas alkotó.
A Bákó megyei településeken zajló magyar oktatási programba bekapcsolódó óvónőket és tanítónőket keres a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ).
Hozzátette, a helyi hagyományőrzőkkel közösen énekelték a mise énekeket, amelyek a Cantionale Catholicum című latin-magyar egyházi énekeskönyvbe, Kájoni János leghíresebb és irodalomtörténeti szempontból a legjelentősebb művébe illeszkednek. „Minden évben nagyon szép ez az éneklés.
Ugyanakkor a csángók számára az is megerősítő hatású, hogy a helybeli idősek is eljöttek a misékre, nem kellett távolabbra elutazniuk. Akiknek utazáshoz segítség kellett, azoknak pedig, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nyújtott segítséget. Szavakkal nem kifejezhető az a hála, amely bennünk megszületik ilyenkor, a fáradtságot feledtető felemelő érzés, hogy
Kájoni mise a Klézse-budai templomban az elmúlt hétvégén a kulturális misszió keretében
Fotó: Népzenei Kamaraműhely
Hozzátette, a koboz-ének alaphang, vagyis az énekekre való figyelmesség uralkodik a megszólalásukban, s gyakorlatilag ez is az egyszerűség üzenetét hordozza: ez akár úgy is értelmezhető, hogy álljunk hozzá szerényebben az életünkhöz, legyünk megértéssel egymás iránt.
„Kicsi dolgokban örömet lelni – ez nagyon nagy feladatunk. E tekintetben az anyaországi gyerekeknek is bizony van mit tanulni.
Aki először jön, annak számára egyfajta kulturális sokkot jelent a helyszín. Nem a kicsit szegényesebb körülmények miatt, hiszen erre felkészítjük a fiatalokat. Hanem inkább az a
Arra is kitért, hogy férjével együtt úgy gondolták a misszió elindításakor, hogy jó lenne megmozgatni a szegedi fiatalokat, vigyék el őket, hogy élőben lássák a csángóföldi embereket és közeget, tudjanak egymással barátkozni, kapcsolatokat teremteni. „Azt tapasztaljuk, hogy aki ismételten újra és újra eljön, az keresi a csángóföldi fiatalok barátságát, keresik egymást egyébként más úton is, nemcsak a látogatásokkor várják azt, hogy majd fognak újra találkozni. És ez nagyon nagy dolog!” – mondta el az ötletgazda.
Azt is kifejtette, a 24 szegedi fiatallal együtt szülők és tanárok is jönnek, akik kézműves foglalkozást, agyagozást, szövést, fonást vállaltak szívvel-lélekkel, hogy a szegedi és csángóföldi fiatalok közös táboros oktatásának kínálata gazdag legyen.
A szegedi Népzenei Kamaraműhely együttműködik a csángóföldi hagyományőrzőkkel a népművészet jegyében
Fotó: Népzenei Kamaraműhely
A kamaraműhely felnőtt tagjai pedig a gyermekeiket is hozzák” – mondta el az ötletgazda.
A Népzenei Kamaraműhely Ha folyóvíz volnék… című kulturális missziójának hagyományőrző törekvéseit a Mester Tanoda Alapítvány, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Népzenei Kamaraműhely Szülői Közössége és a Kulturális és Innovációs Minisztérium – Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő – Csoóri Sándor Alap támogatja.
A Bákó megyei Somoskáról hétfőn indult útnak a csíksomlyói búcsúba egy tizenöt fős csapat, a csángók nagyon régi hagyományt folytatnak zarándoklatukkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!