Szemléletformáló élmény a csángóföldi és szegedi fiatalok közös kulturális missziója

A megálmodó és szakmai vezető Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes a Ha folyóvíz volnék… elnevezésű kulturális misszió céljáról, múltjáról és fő hozadékairól beszélt a Krónika megkeresésére. A szegedi és Szeged környéki népzenész fiatalok – nagyrészt középiskolások, összesen 24-en – a népművészet közös nyelvét használva találkoznak alkotó együttlétben

A július 10. és 17. között szervezett csángóföldi találkozás keretében számos közös tevékenységben vesznek részt a helyi és a Szegedről érkezett fiatalok.

Közös CD-lemezek is készülnek a csángóföldiekkel

„Elkészül a harmadik közös CD-lemezünk, a találkozó során koncerteket, táncházakat és Kájoni mise-alkalmakat tartunk. A missziós körút mindkét közösség számára átalakító, szemléletformáló, elmélyítő élmény:

A következő években azonban már mi látogattunk el a Csángóföldre, úgy láttuk, hogy többet tudunk így tenni, jobban megmozgatjuk a helyi közösséget esti táncházakkal, koncertekkel. Minden este máshova mentünk, igyekeztünk a meghívásokra válaszolni. A találkozások kézzelfogható eredményei a CD lemezek, amelyek megjelentek: ilyen a Hegyek-völgyek között…, a Karikás tánc…, most pedig a Megvirágzott a diófa… címűt készítjük” – mondta el az ötletgazda. Hozzátette, mostani csángóföldi látogatásuk során fejezték be harmadik lemezük felvételeit. Azt is aláhúzta, hogy látogatásaik alkalmával közösen vesznek részt magyar nyelvű szentmiséken, amelyek nem túl gyakoriak még a Csángóföldön.

így a szőlőhegyi és a klézsei templomban magyar szentmisét hallgathattunk meg, amelyeket Măriuț Felix plébános celebrált. A liturgia magyar nyelvű, az éneklés pedig szintén magyar nyelvű volt. Kájoni János Cantionale Catholicumából hoztuk az énekeket, amelyeket a Népzenei Kamaraműhellyel közösen hagyományos hangszereken – koboz, furulya – és énekhanggal szólaltattunk meg” – fejtette ki a többszörösen kitüntetett népdalénekes előadóművész, MMA ösztöndíjas alkotó.

korábban írtuk

Egyre sikeresebb a magyar oktatás a Csángóföldön, ahová óvónőket és tanítónőket toboroznak

A Bákó megyei településeken zajló magyar oktatási programba bekapcsolódó óvónőket és tanítónőket keres a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ).

Kájoni János legjelentősebb műve is elhangzott a Csángóföldön

Hozzátette, a helyi hagyományőrzőkkel közösen énekelték a mise énekeket, amelyek a Cantionale Catholicum című latin-magyar egyházi énekeskönyvbe, Kájoni János leghíresebb és irodalomtörténeti szempontból a legjelentősebb művébe illeszkednek. „Minden évben nagyon szép ez az éneklés.

Ugyanakkor a csángók számára az is megerősítő hatású, hogy a helybeli idősek is eljöttek a misékre, nem kellett távolabbra elutazniuk. Akiknek utazáshoz segítség kellett, azoknak pedig, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nyújtott segítséget. Szavakkal nem kifejezhető az a hála, amely bennünk megszületik ilyenkor, a fáradtságot feledtető felemelő érzés, hogy

Aki először jön, annak számára egyfajta kulturális sokkot jelent a helyszín. Nem a kicsit szegényesebb körülmények miatt, hiszen erre felkészítjük a fiatalokat. Hanem inkább az a

Arra is kitért, hogy férjével együtt úgy gondolták a misszió elindításakor, hogy jó lenne megmozgatni a szegedi fiatalokat, vigyék el őket, hogy élőben lássák a csángóföldi embereket és közeget, tudjanak egymással barátkozni, kapcsolatokat teremteni. „Azt tapasztaljuk, hogy aki ismételten újra és újra eljön, az keresi a csángóföldi fiatalok barátságát, keresik egymást egyébként más úton is, nemcsak a látogatásokkor várják azt, hogy majd fognak újra találkozni. És ez nagyon nagy dolog!” – mondta el az ötletgazda.

Azt is kifejtette, a 24 szegedi fiatallal együtt szülők és tanárok is jönnek, akik kézműves foglalkozást, agyagozást, szövést, fonást vállaltak szívvel-lélekkel, hogy a szegedi és csángóföldi fiatalok közös táboros oktatásának kínálata gazdag legyen.