Székelyföldi vezetők Sólyom Lászlónál

Elmondták, a találkozó nemcsak szimbolikus volt, a magyar államfőt a konkrét fejlesztési tervek érdekelték. Tamás Sándor szerint jelzésértéke van annak, hogy húsz év után első alkalommal hívott meg székely elöljárókat Magyarország  elnöke. Antal Árpád kiemelte, a Székelyföld különlegességét bizonyítja, hogy egyaránt érdeklődik iránta a magyar és a román államfő. Tájékoztatták Sólyom Lászlót a romániai belpolitikai helyzetről is.

Ecsetelték, milyen helyzetbe került a romániai magyar közösség azt követően, hogy az RMDSZ ellenzékbe került. Arról is beszéltek, hogy tüntetéssel tiltakoztak a magyar intézményvezetők tervezett leváltása ellen. Ismertették a kétmegyés projekteket, a Borvíz útját, valamint a Szent Anna-tó fele vezető út közös felújítását.

Elmondták, hogy az egyházakkal közösen székelyföldi szeretetszolgálat létrehozását tervezik. Akárcsak korábban Traian Băsescunak, most  Sólyom Lászlónak is elmagyarázták az aszimmetrikus autonómia elvét, hogy minden régió anynyi autonómiát kap, amennyire igényt tart. Közölték, a kormány által tervezett decentralizáció segíti a Székelyföldet is, de emellé pénz is kell.

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök megemlítette, hogy nem csak a romániai magyar politikusok, de a román nagypártok és a kormányzat számára sem készültek el azok az alapkutatások, elemzések és modellezések, szakértők és a tudományos szféra által, amely megfelelő alapot biztosíthatna a decentralizációhoz.

E hiányosság pótlására azt kérte, az államelnök segítsen abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja szakmailag is segítse az erdélyi magyarságot abban, hogy jó irányba tudja befolyásolni a romániai közigazgatás átalakítását.

A találkozón elhangzott: Magyarország szakmai hátteret biztosíthat a pályázati gyakorlatban való elinduláshoz, a magyarországi akadémikusok és a helyi szakemberek közösen készíthetnék el a Székelyföld monográfiáját. Sólyom László azt kérte a székelyföldi elöljáróktól, hogy erősítsék a testvér-települési kapcsolatokat, vonjanak be más külföldi helységeket is.

A megbeszélésen bemutatták azokat a közös székelyföldi projekteket és elképzeléseket is, amelyeket a legutóbbi borospataki megbeszélésükön áttárgyaltak az önkormányzati vezetők (Székelyföld Nap, székelykapu-program, Székely szeretetszolgálat, székely falu és építettörökség-védelem, székely modern ház, székely monográfia, szimbólumok).

Borboly Csaba ismertette a Székelyföld márkanév bevezetésének szükségességét és indoklását, amelyről Sólyom László kedvezően és biztatóan nyilatkozott, és ösztönözte az önkormányzati vezetőket a hasonló, az emberek jólétét szolgáló programok elindítására.