Szavazni hívnak az erdélyi magyar közéleti személyiségek

Elmondta: követi a politikai élet változásait, a legtöbb jelöltet személyesen is ismeri. Elsődleges szempont számára, hogy becsületes legyen az, akire szavaz, illetve hogy látsszon rajta: valóban tenni akar a közösségért. „Sokszor szinte meg is bántam, hogy elmentem szavazni, mert legtöbbször nem az a jelölt nyert, akire én voksoltam” – panaszolta lapunknak.

A nagyváradi Jakobovits képzőművész házaspár a Krónikának úgy nyilatkozott: az utóbbi időben csalódtak a politikában, mégis minden alkalommal elmennek szavazni. „Húsz éve vezetem a Barabás Miklós Céhet, azóta próbálunk létrehozni egy erdélyi magyar kortárs művészeti múzeumot. Mindenkihez fordultam már, de senki nem segített” – panaszolja Jakobovits Miklós festőművész, aki szerint épp művészeti értékeinkkel tudnánk méltón képviseltetni magunkat Európában. „Nem elég, ha az ember csak sóhajtozik, tenni is kellene valamit” – mondja, ám úgy érzi, a politikai élet szereplői egyáltalán nem tartják fontosnak a művészet felkarolását.

„Nem populista eszközökkel kellene kampányolni” – véli Jakobovits Márta keramikus, aki szerint a metafizikum iránti igény természetes emberi ösztön, ami mindenkiben él, s ezt a politikusoknak is tudniuk kellene. „Erős hiányérzetünk van a politikai élettel szemben emiatt” – mondja. Ennek ellenére valamennyire figyelemmel követik az eseményeket, de kiábrándultságuk nem csökken.

Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója még nem tudja, hogy az urnák elé járulhat-e vasárnap, mivel lehet, hogy sürgősen az Egyesült Államokba kell utaznia. Ha idehaza lesz, a neves színházi szakember feltétlenül élni fog szavazati jogával. „Természetesen elmegyek szavazni. Még nem volt olyan választás, hogy ne mentem volna el” – nyilatkozta Tompa Gábor. A rendező mindenkinek azt ajánlja, hogy szavazzon: „Már csak a lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében is fontos, hogy éljünk ezzel a szabadsággal.”

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója napirenden van a politikával, érdekli, miként alakulnak az események, naponta több írott sajtóterméket olvas, és az elektronikus médiában is folyamatosan követi a történéseket. Elmondása szerint 1990 óta minden választáson részt vett, és ez most, a vasárnapi EP-választáson sem lesz másként.

„Meghatározza, és meg is változtatja az erdélyi, a székelyföldi magyarság életét, ha képviselői vannak az Európai Parlamentben, ebben bízni és hinni is kell” – fogalmazott a múzeumigazgató. „Államközösségben élünk, így nem mellékes, hogy az Unió mechanizmusait pontosan megértsék és elfogadják az erdélyi magyarok – ez is képviselőink feladata lesz. A székelyföldi gazdáknak meg kell kapniuk az állataik után járó európai támogatást, de ezért tudniuk kell, honnan és hogyan igényeljék. Minél nagyobb az erdélyi magyarság képviselete Brüsszelben, annál eredményesebben tudják megjeleníteni az érdekeit”– fogalmazott. Gyarmati Zsolt támogatja a magyar összefogás listáját, egyetért az RMDSZ és EMNT közötti megegyezéssel.

„A kampány már jórészt véget ért, de még a választások előtt egy nappal is nagy tétje van a mozgósításnak. A magyarokat el kell tudni vinni szavazni. Nagyon fontos, hogy a romániai magyarság számarányán felüli eredményt tudjon felmutatni az EP-választásokon” – magyarázta. Az intézményvezető az összefogás listájáról két képviselő bejutását tartja reálisnak, véleménye szerint ha hárman bejutnak, az már kitűnő eredmény lenne, de a valódi sikerről akkor beszélhetnénk, ha négy magyar politikus képviselhetné az erdélyi magyarság érdekeit Brüsszelben.

Böjte Csaba ferences szerzetes kérdésünkre úgy nyilatkozott: rendkívül fontosnak tartja, hogy szavazatával támogassa az RMDSZ– EMNT közös listáját. „Mindenkinek azt tanácsoltam, nyelje le a békát, hogy az összefogás listájának első három jelöltje közül egyik sem katolikus, és mindenképpen járuljanak az urnák elé – fogalmazott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. – Nagyra értékelem, hogy az erdélyi magyar politikusok félretették nézeteltéréseiket és összefogtak, bár megmondom őszintén, az összefogás szekere egyelőre nyikorog még itt-ott. Utazásaim alkalmával számos önkormányzati képviselővel, polgármesterrel találkoztam, és mindannyian úgy gondolják, csodálatos, hogy politikusaink összefogtak. Egymás életét pokollá tennénk, ha továbbra is széthúznánk. Így, együtt azonban könnyebb az ügyvitel.”

„A társadalom felelős tagjai minden alkalommal elmennek szavazni, hogy később joguk legyen megszólalni, ha valami nem tetszik” – nyilatkozta a Krónikának László Noémi költő. Úgy véli, az összefogás gondolata pozitív üzenetet hordoz, és egy közös RMDSZ– EMNT-listával talán több szavazati joggal bíró romániai magyar állampolgárt is meg lehet szólítani. „Szeretném azt hinni, hogy a két szervezet közti együttműködés június 7-e után is folytatódik. Attól tartok azonban, hogy az EP-választások után a szervezetek külön utakon folytatják majd a munkát” – tette hozzá László Noémi.

Fontosnak tartja a magyar összefogás listájának támogatását, valamint az RMDSZ–EMNT együttműködésének folytatását Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese is. „Életem fontos időszakát olyan rendszerben éltem le, amikor a romániai magyarság álmodni sem mert arról, hogy hallatni tudja a hangját nemzetközi fórumokon, hogy érdekképviselete által problémáiról hírt adjon a határokon túl is. Ezzel a lehetőséggel ma élnünk kell, és képviseletünket meg kell erősítenünk. Ehhez csakis úgy tudunk hozzájárulni, ha vasárnap az urnák elé járulunk” – magyarázta lapunknak a BBTE rektorhelyettese.