Szászrégeni nem a közös vízre

Maros megye önkormányzata 92 millió eurós támogatást szerezhet meg különböző települések víz- és csatornahálózatának felújítására. A pénz azonban veszélybe kerülhet, mivel a szászrégeni tanács – amely szintén tagja a regionális vízszolgáltatót létrehozó egyesületnek – úgy döntött, nem akar részese lenni a projektnek, azonban a társulásból sem kíván kilépni. Valer Băţagă, a Maros Megyei Tanács európai programokkal foglalkozó igazgatóságának vezetője tegnap elmondta, hogy 2002-ben, amikor felmerült a SAMTID-program nyújtotta lehetőség, a megye minden városa egyetértett a beruházással, közöttük Szászrégen is, és még a Hargita megyei Székelykeresztúr is csatlakozott a programhoz. A pályázás feltétele az volt, hogy a helyi vízszolgáltatók helyett az egyes vízgyűjtő medencékben úgynevezett regionális szolgáltatók jöjjenek létre. Maros megyében a marosvásárhelyi Aquaserv közüzem köré tömörültek a települések.

Egyesületet hoztak létre

A Maros megyei kisvárosok és Székelykeresztúr létrehozták az Aquainvest Településközi Fejlesztési Egyesületet (ADI), amelynek Szászrégen is tagja. Az egyesületi tagok ugyanakkor az Aquaserv részvényeseivé váltak, amelyet a megyei tanács finanszíroz. 2008-ban a régeni tanács határozatot hozott, mely szerint az Aquaservre bízza a város ivóvíz-szolgáltatását, illetve a víz- és csatornahálózat kezelését. „Később azonban a régeni tanácsosok azt állították: nem fogadhatják el azokat a feltételeket, amelyeket a program előír számukra” – közölte Băţagă. A régeni testület június 30-án rendkívüli közgyűlés keretében véglegesen nemet mondott arra, hogy az Aquaservre bízza a város vízellátását.

Lokodi Edit Emőke tanácselnök szerint Maros megye országos szinten az elsők között volt, amely elkészült a projekttel, és nagy esélye lett volna a támogatás elnyerésére. „Most a Maros megyei önkormányzatnak értesítenie kell a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy egyelőre nem tudjuk lebonyolítani a programot. Ez nagyon rossz fényt vet megyénkre, amely az elsők között készítette el a megvalósíthatósági tanulmányt” – mondta a tanácselnök. Maros megye 92 millió euró támogatást kért az uniós felzárkózási keretből, és ebből 9 millió Szászrégent illette volna meg. A kisváros eddig 4 millió eurót költött a program előkészítésére, amit most vissza kell fizetnie. A régeni tanácsosok ellenkezése az egész megyére vonatkozó finanszírozást veszélyezteti: 13 község és 14 falu vízellátása válik kérdésessé. 

Teljesíthetetlen feltételek

Lokodi Edit Emőke szerint a régeniek több feltételhez kötötték a programban való részvételt. „Többek között azt kérték, hogy az Aquaserv vegye át egy az egyben a helyi közüzemek, a RAGCL ingóságait, ami nem lehetséges, mert nem két cég egyesüléséről van szó. Az Aquaserv a meglevő, felújított hálózat igénybevételével biztosította volna a szolgáltatást. Azt is kikötötték, hogy a régeni vízüzem vezetőségi tagjait a pártok helyi szervezetei jelöljék ki, és az Aquaserv senkit ne bocsásson el a RAGCL-től” – részletezte a tanácselnök.

Mint mondta, az Aquaserv minden kisváros keretében versenyvizsgát szervezett, és csak a megfelelő szaktudással rendelkező alkalmazottakat tartotta meg, így ezt a feltételt sem tudták teljesíteni.

A megyei tanács ezért felszólította a szászrégeni önkormányzatot, hogy lépjen ki a programot lebonyolító egyesületből, de a testület elutasította ezt, sőt az Aquaserv-részvényeket sem hajlandó visszaadni az önkormányzatnak. Ezen elhatározását a legutóbbi, hétfőn tartott tanácsülésen is megerősítette.

Egyéni érdekek diadalmaskodnak?

Sorin Lazăr, az Aquaserv gazdasági igazgatója szerint a helyi önkormányzatnak joga van ahhoz, hogy eldöntse: részt vesz-e a programban. „Csakhogy ezt meg kellett volna mondani már a kezdet kezdetén. Az első világos nemet viszont csak a június 30-i közgyűlésen mondták ki, és a város nem hajlandó kifizetni a már rájuk költött 4 millió eurót sem” – mondta az igazgató. Szászrégen a Görgényi-havasokból kapja a jó minőségű vizet, amelynek kezelése sokkal kevesebbe kerül, mint a Maros vizének tisztítása. Ezért a városban olcsóbb az ivóvíz, mint a megyeszékhelyen.

A régeni tanács többek között azt kifogásolta, hogy az Aquaserv drágábban fogja szolgáltatni a vizet a lakosságnak. Sorin Lazăr szerint azonban a régeni víz- és csatornahálózat teljesen elavult, fel kell újítani. Úgy vélte, mindenképp emelni kell a vízdíjat, hiszen a korszerűsítéshez szükséges pénzt csak kölcsönből tudják előteremteni. A több éve tartó huzavona idején a régeni tanácsban megoszlottak a vélemények a projektről.

Az RMDSZ-es és Nemzeti Liberális Párti (PNL) tanácsosok hol igennel, hol nemmel szavaztak az ügyben, a szociáldemokraták (PSD) azonban mindig is ellenezték, hogy az Aquaserv legyen a szolgáltató. Információink szerint a PSD-s alpolgármester, Maria Precup a projekt fő ellenzője, aki korábban az RAGCL főkönyvelője volt, és azt szeretné elérni, hogy továbbra is ez feleljen a vízellátásért a városban. A megyei illetékesek ezzel szemben azt állítják, hogy az RAGCL-nek nincs szolgáltatói engedélye, törvénytelenül működik.  

A polgármester sem lelkesedik

„Ma már nem lehet egy városnak mindent lenyomni a torkán. Arra kérték a polgármesteri hivatalt, hogy dobjunk ki embereket a helyi közüzemtől. Mi ezt nem akartuk megtenni” – reagált a tanács ellen felhozott vádakra Nagy András szászrégeni polgármester. Az éppen pihenőszabadságát töltő elöljáró a Krónika kérdésére cáfolta, hogy egyéni vagy pártérdekek állnának az ügy hátterében.

„Itt egyszerűen arról van szó, hogy mi a hegyekből sokkal tisztább vizet kapunk, mint Marosvásárhely, tehát normális, hogy nálunk olcsóbb legyen az ivóvíz, mint a megyeszékhelyen. Ha részt vennénk a projektben, akkor a regionális szolgáltató nekünk is ugyanazon az áron adná az ivóvizet, mint a megye többi településén. Ezért mi a saját közüzemünknél maradunk” – hangsúlyozta az elöljáró.