Súlyos oktatási válságot okozott a világjárvány, rengeteg a tanulság

A Krónika által megkeresett oktatási szakemberek szerint a járványhelyzet, a távoktatás mindenképpen hatással volt a gyerekekre, ám ennek mértéke számos tényezőn múlott: a családi háttér, a gyerekek motivációja, hozzáállása is befolyásolta. Tanulságként levonható, hogy az önkontroll, az önirányító tanulás képességét kell fejleszteni a gyerekekben, hogy az esetleges akadályokat, mint amilyen a pandémia volt, könnyebben legyőzzék – állapították meg a szakemberek.

Többszereplős történet

A világjárvány miatti kényszerű távoktatás mindenképpen hatott a gyerekekre, de sok tényezőn múlott, hogy milyen mértékben – szögezte le megkeresésünkre Szabó-Thalmeiner Noémi, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Pszichológia és Neveléstudományok Kara Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatának oktatási igazgatója. Kifejtette, a családi háttér, a gyerek motivációja befolyásolta leginkább, hogy milyen mértékben sínylették meg ezt az időszakot, ugyanakkor érzelmi téren is megmaradtak a nyomai annak, hogy a fiatalok nem tudtak a kortársaikkal személyes kapcsolatba kerülni.

„A természetellenes elszigeteltségbe beleszoktunk, sok esetben kényelmes volt, de a szociális kapcsolatok csorbát szenvedtek, az akkor kilencedik osztályosoknak például nem volt alkalmuk összeismerkedni, holott annak, hogy jól működjön egy osztály, haladjon a tanulással is, alapfeltétele a jó közösség kialakulása” – részletezte az egyetemi oktató.

Elmondta, tapasztalatai szerint ennek következményeként most még inkább nyomatékosítani kell a közösségfejlesztést az osztályokban,

Szabó-Thalmeiner Noémi rámutatott, az oktatás-tanulás szempontjából is maradtak hiányosságok, hiszen az online oktatásban háttérbe szorult a pedagógus kontrollszerepe, leadhatta a tananyagot, de nem tudhatta, mi van a képernyő mögött, vevő vagy sem minderre a diák.

„Kettőn áll a vásár, a pedagógusok többsége erőfeszítéseket tett, hogy alkalmazkodjon az online oktatáshoz, ám nem biztos, hogy hatékony volt a munkája, ha a gyerek mellett nem állt ott a szülő, hogy biztassa, vagy nem volt meg benne a kitartás, a motiváció arra, hogy tanuljon. Sok esetben a gyerek önkontrolljára kellett hagyatkozni, ha ezt addig nem alakították ki kellő mértékben a szülők és a pedagógusok, az oktatás veszített a hatékonyságából” – összegezte a szakértő.

minden pedagógus olyan mértékben kellene azt alkalmazza, amennyiben segíti a munkáját, hiszen van, aki számára kézenfekvő, ám van, akinek kevésbé.

„Nem lehet egységesíteni, mit kellene tegyenek a pedagógusok a pandémia utáni helyzetben, ez függ a tanár, a tanító személyiségétől, az adott helyzettől. Mindenképpen az önirányító tanulás, önkontroll képességét érdemes kialakítani a gyerekekben. Ne a jegyért tanuljanak, ne azért, mert a tanár felügyeli, számonkéri őket, a belső motivációt kell fejleszteni. Ezért művészet a pedagógusszakma, mert nagyon kreatívnak kell lenni, hogy ezt elérjük” – összegezte Szabó-Thalmeiner Noémi.

A lemaradások pótolhatók

Nem tapasztalt pótolhatatlan lemaradást a kisiskolások körében Karp Ágnes marosvásárhelyi tanítónő, a Szász Adalbert Sportlíceum pedagógusa. Lapunknak elmondta, a lemaradás vagy a felzárkózás mértéke gyerekenként változik, függ a kisdiák hozzáállásától, a társadalmi, családi körülményektől is. Másként haladt egy kisgyerek, ha a szülei segítették, követték, mint amikor magára volt utalva.

– mondta Karp Ágnes.

Hozzátette, tavaly negyedik osztályosokat tanított, náluk szinte nem volt érzékelhető a lemaradás, most előkészítősei vannak, esetükben tetten érhető, hogy kevesebbet rajzoltak, mert nem jártak annyit óvodába, de ez is pótolható. Az online tanítás hatása nagymértékben függött attól, hogy éppen az oktatás melyik fázisában tartott a gyerek, az első osztályosoknak nehéz távolból megtanítani a betűvetést, hiszen ha a táblán látja a betűket, akkor is megpróbálja fordítva leírni, de a tanító ott van mellette, és azonnal korrigálja a tükörírást.

– mutatott rá az igazgató. Kifejtette, sok esetben a figyelem koncentrációjával küszködnek, a diákok az online oktatás során másféle tanulási stílushoz szoktak, az osztályteremben is másként mozognak, viselkednek, a rossz beidegződések leginkább a kiskamaszok, a hatodik–nyolcadik osztályosok esetében jöttek át a jelenléti oktatásba. Elmondta, elemi tagozaton sem volt könnyű megszervezni az online oktatást, majd visszatérni a jelenlétire, de esetükben rövidebb volt a megszakítás, így a hatás sem volt annyira nyomatékos.

„A felzárkóztatásban, az online oktatás hatásainak csökkentésében sok múlik a pedagógus-szülő közötti együttműködésen, a megfelelő kommunikáción, ha jelzés érkezik a pedagógus részéről, a szülő legyen fogékony, képviseljék ugyanazt az értékrendet, és a közbeavatkozás történjen meg minden oldalról” – fogalmazott az igazgató.