Virtuális térben kihívás volt megtanítani a betűvetést, számolást az iskolát kezdők számára
Fotó: Haáz Vince
A pandémia miatt online térbe szorult tanítás az évszázad legsúlyosabb oktatási válságát okozta a felmérések szerint. A Krónikának nyilatkozó oktatási illetékesek elmondták, sok tényezőn múlott, hogy milyen mértékben hatott a gyerekek fejlődésére a világjárvány, a lemaradások pótolhatók, a pedagógus-szülő közötti együttműködés pedig segíthet a felzárkóztatásban.
2022. október 15., 08:242022. október 15., 08:24
Az évszázad legsúlyosabb oktatási válságának nevezi a világjárvány miatti iskolabezárások okozta kiesést Jaime Saavedra, a Világbank oktatási igazgatója. A The Economist lapnak adott interjúban a szakértő úgy fogalmaz, globálisan a diákok átlag nyolc hónapos lemaradásban vannak ahhoz képest, hogy hol lennének, ha nincs a világjárvány, ami tulajdonképpen „kiéheztette” a fiatalok agyát.
Hangsúlyozta,
A Krónika által megkeresett oktatási szakemberek szerint a járványhelyzet, a távoktatás mindenképpen hatással volt a gyerekekre, ám ennek mértéke számos tényezőn múlott: a családi háttér, a gyerekek motivációja, hozzáállása is befolyásolta. Tanulságként levonható, hogy az önkontroll, az önirányító tanulás képességét kell fejleszteni a gyerekekben, hogy az esetleges akadályokat, mint amilyen a pandémia volt, könnyebben legyőzzék – állapították meg a szakemberek.
A világjárvány miatti kényszerű távoktatás mindenképpen hatott a gyerekekre, de sok tényezőn múlott, hogy milyen mértékben – szögezte le megkeresésünkre Szabó-Thalmeiner Noémi, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Pszichológia és Neveléstudományok Kara Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatának oktatási igazgatója. Kifejtette, a családi háttér, a gyerek motivációja befolyásolta leginkább, hogy milyen mértékben sínylették meg ezt az időszakot, ugyanakkor érzelmi téren is megmaradtak a nyomai annak, hogy a fiatalok nem tudtak a kortársaikkal személyes kapcsolatba kerülni.
„A természetellenes elszigeteltségbe beleszoktunk, sok esetben kényelmes volt, de a szociális kapcsolatok csorbát szenvedtek, az akkor kilencedik osztályosoknak például nem volt alkalmuk összeismerkedni, holott annak, hogy jól működjön egy osztály, haladjon a tanulással is, alapfeltétele a jó közösség kialakulása” – részletezte az egyetemi oktató.
Elmondta, tapasztalatai szerint ennek következményeként most még inkább nyomatékosítani kell a közösségfejlesztést az osztályokban,
Szabó-Thalmeiner Noémi rámutatott, az oktatás-tanulás szempontjából is maradtak hiányosságok, hiszen az online oktatásban háttérbe szorult a pedagógus kontrollszerepe, leadhatta a tananyagot, de nem tudhatta, mi van a képernyő mögött, vevő vagy sem minderre a diák.
„Kettőn áll a vásár, a pedagógusok többsége erőfeszítéseket tett, hogy alkalmazkodjon az online oktatáshoz, ám nem biztos, hogy hatékony volt a munkája, ha a gyerek mellett nem állt ott a szülő, hogy biztassa, vagy nem volt meg benne a kitartás, a motiváció arra, hogy tanuljon. Sok esetben a gyerek önkontrolljára kellett hagyatkozni, ha ezt addig nem alakították ki kellő mértékben a szülők és a pedagógusok, az oktatás veszített a hatékonyságából” – összegezte a szakértő.
minden pedagógus olyan mértékben kellene azt alkalmazza, amennyiben segíti a munkáját, hiszen van, aki számára kézenfekvő, ám van, akinek kevésbé.
„Nem lehet egységesíteni, mit kellene tegyenek a pedagógusok a pandémia utáni helyzetben, ez függ a tanár, a tanító személyiségétől, az adott helyzettől. Mindenképpen az önirányító tanulás, önkontroll képességét érdemes kialakítani a gyerekekben. Ne a jegyért tanuljanak, ne azért, mert a tanár felügyeli, számonkéri őket, a belső motivációt kell fejleszteni. Ezért művészet a pedagógusszakma, mert nagyon kreatívnak kell lenni, hogy ezt elérjük” – összegezte Szabó-Thalmeiner Noémi.
Nem tapasztalt pótolhatatlan lemaradást a kisiskolások körében Karp Ágnes marosvásárhelyi tanítónő, a Szász Adalbert Sportlíceum pedagógusa. Lapunknak elmondta, a lemaradás vagy a felzárkózás mértéke gyerekenként változik, függ a kisdiák hozzáállásától, a társadalmi, családi körülményektől is. Másként haladt egy kisgyerek, ha a szülei segítették, követték, mint amikor magára volt utalva.
– mondta Karp Ágnes.
Hozzátette, tavaly negyedik osztályosokat tanított, náluk szinte nem volt érzékelhető a lemaradás, most előkészítősei vannak, esetükben tetten érhető, hogy kevesebbet rajzoltak, mert nem jártak annyit óvodába, de ez is pótolható. Az online tanítás hatása nagymértékben függött attól, hogy éppen az oktatás melyik fázisában tartott a gyerek, az első osztályosoknak nehéz távolból megtanítani a betűvetést, hiszen ha a táblán látja a betűket, akkor is megpróbálja fordítva leírni, de a tanító ott van mellette, és azonnal korrigálja a tükörírást.
Fotó: Haáz Vince
A nagyobbak esetében, második-harmadik osztályban a helyesírás sínylette meg a távoktatást, nem volt idő erre is hangsúlyt fektetni. Elemi osztályokban ugyanakkor a tanítók második szülőként állnak a gyerek mellett, utána a tanárnak már nincs annyi ideje és lehetősége, hogy rájuk figyeljen – mutatott rá Karp Ágnes. „Tény, hogy veszített mindenki a világjárvány miatt, de nehéz kvantifikálni, hogy ki mennyit és milyen téren, szintén eltérő, hogy esetenként mennyire lehet pótolni a veszteséget” – tette hozzá a marosvásárhelyi pedagógus.
Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója lapunknak elmondta, alapos felmérés hiányában nehéz megállapítani, mekkora a lemaradás. Kifejtette, a záróvizsgákon változott a követelmény, az elvárás, a nyolcadik osztály utáni képességvizsgán egész más szempontok szerint mérték fel a diákok tudását, mint a járványt megelőző években, könnyített érettségi volt még ezen a nyáron is, és bizonyos tantárgyakból csökkentették a tananyagot.
– mutatott rá az igazgató. Kifejtette, sok esetben a figyelem koncentrációjával küszködnek, a diákok az online oktatás során másféle tanulási stílushoz szoktak, az osztályteremben is másként mozognak, viselkednek, a rossz beidegződések leginkább a kiskamaszok, a hatodik–nyolcadik osztályosok esetében jöttek át a jelenléti oktatásba. Elmondta, elemi tagozaton sem volt könnyű megszervezni az online oktatást, majd visszatérni a jelenlétire, de esetükben rövidebb volt a megszakítás, így a hatás sem volt annyira nyomatékos.
„A felzárkóztatásban, az online oktatás hatásainak csökkentésében sok múlik a pedagógus-szülő közötti együttműködésen, a megfelelő kommunikáción, ha jelzés érkezik a pedagógus részéről, a szülő legyen fogékony, képviseljék ugyanazt az értékrendet, és a közbeavatkozás történjen meg minden oldalról” – fogalmazott az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!