Szellős vidék. Kisakna még az új út megépítése előtt
Fotó: Facebook/Ocnisoara
Nem adják fel a Magyarlapádhoz tartozó Kisaknára tervezett sós fürdő megálmodói: a Fehér Megyei Tanács a minap 17 millió lejről 21 millióra növelte a beruházásra szánt összeget, ugyanis a júliusi határidőig nem jelentkezett kivitelező. Ez is azt bizonyítja, mennyire komolyan gondolják a jelenleg alig több, mint tucatnyi lakost számláló falu, illetve a kistérség „feltámasztását”, amely idén aszfaltozott utat is kapott: a sóvidéken át futó kacskaringós látványosságot Transz-szalinának nevezték el. Miközben a csupán néhány román lakost számláló Kisakna és Vadverem igazi haszonélvezője a román polgármester által irányított község bőkezűségének, az összesen csaknem másfél ezres magyarság elszigeteltségre panaszkodik.
2023. augusztus 01., 16:322023. augusztus 01., 16:32
2023. augusztus 01., 23:562023. augusztus 01., 23:56
Magyarlapád szinte színmagyar falu Dél-Erdélyben, ahol szórványkollégium is működik. Községközpont, és így, a hozzárendelt falvak népességét összesítve már nagyjából csak fele-fele arányban lakják magyarok és románok. Az Árpád-kori településeket, többek között a kastélyáról és visszaköltözött bárójáról, Bánffy Farkasról nevezetes Fugadot is magában foglaló közigazgatási egységben jelenleg Magyarbece számít még színmagyar településnek, illetve Magyarbagón él még kisebbségben, de nagyobbacska közösség.
ami nem újdonság, hiszen Marian-Cătălin Indreiu immár 23 éve irányít. A helyi tanácsban politikai alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) van többségben: a 11 tanácsosból hatot a liberálisok adnak, ötöt az RMDSZ.
Nem véletlen, hogy talál a szó a szintén PNL-s irányítású megyei tanáccsal, amely hajlandó helyi álmokat felkarolni, és jelentős összegeket áldozni erre. Az egyik nagy cél már megvalósult: idén nyáron elkészült a Fugad–Kisakna–Vadverem aszfaltos út, mely végre civilizált körülmények között köti a világ többi részéhez utóbbi két települést.
A Transz-szalina
Fotó: Facebook/Marian Cătălin Indreiu
Az elzártság azt eredményezte, hogy – a 2011-es népszámlálási adatok szerint – Kisakna lakossága 26, Vadveremé 38 fősre csökkent, a tendencia pedig azóta is kitartott, ugyanis rossz időben szinte képtelenség volt elhagyni az említett falvakat, emiatt pedig sokan más otthont kerestek maguknak.
Sőt felvirágoztatást is ígérnek, mégpedig egy másik, még nagyobb beruházás révén. Ugyanis miközben épült a dimbes-dombos vidéken, sóhegyen át kanyargó, a „nagy testvérek”, azaz a Transalpina és a Transzfogarasi út neve után Transz-szalinának elkeresztelt községi út, a Fehér Megyei Tanács kiírta a versenytárgyalást a Kisakna területén tervezett sós fürdő megépítésére.
A tervezett sós fürdő látványterve
Fotó: Fehér Megyei Tanács/látványterv
Az évekkel ezelőtt megfogalmazott álom annak köszönhetően került jóval közelebb a megvalósuláshoz, hogy a megyei önkormányzat komolyan nekilátott a térség természeti kincseinek, jelen esetben a sós víz turisztikai kiaknázásának.
Az év Fehér megyei beruházásaként emlegetik a szombaton megnyíló marosújvári új sós gyógyfürdőt, amelytől „feltámadást” várnak az Osztrák–Magyar Monarchia, de még a Ceaușescu-diktatúra idején is pezsgő idegenforgalommal rendelkező városban.
A Fehér Megyei Tanács a stratégia következő állomásaként emlegeti a Kisaknára tervezett fürdő megvalósítását. Ennek érdekében átvett a helyi önkormányzattól egy 26 hektáros területet, mely egy sós vizű kutat is magában foglal, illetve azt a kis tavacskát is, melyet a helyiek hoztak létre fürdőzésre, reumakezelésre.
A megyei önkormányzat az első megvalósíthatósági tanulmány alapján úgy számolt, hogy mintegy 17 millió lejből megépíttethetik az összesen kilenc medencével csalogató új gyógyfürdőt, ám sem az áprilisi, sem pedig a júliusi határidőig nem jelentkezett kivitelező a versenytárgyaláson. Ezért nemrég arról döntöttek a tanácsosok, hogy vonzóbbá teszik a kiírást: 21 191 799,19 lejre (4,3 millió euróra) emelték a beruházásra szánt összeget.
A kisaknaiak által „rögtönzött” sós tavacska
Fotó: Facebook/Ocnisoara
lesznek édes vizű gyerek- és felnőttmedencék, de természetesen sós vizű is, ugyanakkor sós tavakat is tartalmaz majd a komplexum. A 150 férőhelyes parkolóval ellátott fürdőben homokos napozórész, vendéglő, játszótér, sportpályák, filagóriák is helyet kapnak a tervek szerint.
A Küküllőmenti-dombvidéken, sótömbök fölött-mellett fekvő Kisakna Nagyenyed felől, Csombord–Magyarléta-útvonalon közelíthető meg, a községközpontból pedig az új aszfaltos úton. Többek között Marian-Cătălin Indreiu polgármester nagy örömére, aki elmondta:
Fotó: Fehér Megyei Tanács/látványterv
„Az új út megvalósításával lezárjuk Magyarlapád község úthálózatának kiépítését, és lehetővé tesszük a lakosok számára, hogy elérjék a sómezőt, amelyen utólag kikapcsolódást szolgáló létesítményt építünk” – nyilatkozta korábban az elöljáró.
Miközben az új úttal a nagyvilághoz kapcsolt Kisaknán és Vadvermen csupán néhány tucat román lakos, és egyetlen magyar sem él a korábbi népszámlálási adatok szerint, a községközpontban, a mintegy ezer lakost számláló Magyarlapádon több mint 900-an magyarok. Bár hivatalosan itt székel a polgármester, az önkormányzat is, a helyiek igencsak „elhanyagolva” érzik magukat.
Fotó: Facebook/Marian Cătălin Indreiu
Mégpedig a politikai helyzetből fakadó tehetetlenség eredményeként. A magyarlapádi RMDSZ arra panaszkodott a Szabadság napilap egyik cikkében, hogy szélmalomharcot vívnak: mivel kisebbségben vannak a tanácsban, bármilyen javaslatot tettek, azt vagy tündérmesének nevezték, vagy egyszerűen nem különítettek el rá pénzt. Ezen felül csak teljesítetlen ígéreteket kaptak a magyarlakta falvakat érintő ügyekben, a polgármester nem válaszol kérdéseikre.
Így hozzájárulhattak a becei ravatalozó és a bagói imaház felépítéséhez, valamint a lapádi templom felújításához. Ugyanígy segítették a lapádi falunap szervezését, támogatták a focicsapatot és a futballpályák feljavítását.
Fotó: Facebook/Marian Cătălin Indreiu
Egyébként a felújított magyarlapádi templom tavalyi újraszentelésén köztársasági elnök is részt vett Novák Katalin személyében. Amint arról beszámoltunk, a Magyar Református Egység Napja alkalmából egyszerre tíz dél-erdélyi egyházközségben ünnepeltek templomfelújítást. „Mi, amikor templomokat építünk és újítunk szerte a Kárpát-medencében, azért tesszük, mert ezzel kezdődik a közösségeink megerősítése” – mutatott rá Novák Katalin a krónikákban először közel 1000 esztendeje, 1030-ban említett, népzenéjéről, néptáncáról is híres Magyarlapádon, amelyet akkor első szent királyunk felesége, Gizella birtokaként tartottak nyilván. „Azzal, hogy ma tíz templomot felszentelhettünk, azzal is azt üzenjük, hogy mi itt leszünk 1000 év múlva is, testvérek között, magyarul szólítva meg egymást” – fűzte hozzá a köztársasági elnök.
Jó ma itt magyarnak, református kereszténynek lenni, testvérek között lenni, büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok, református vagyok, és hogy ennyien együtt lehetünk – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök Magyarlapádon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!