
Fotó: MTI/Veres Nándor
A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhet a kereszténység nélkül – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában Tusnádfürdőn pénteken.
2022. július 22., 15:212022. július 22., 15:21
2022. július 22., 15:222022. július 22., 15:22
Semjén Zsolt a Kereszténység a nyugati világban című panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kereszténység megkerülhetetlen építőköve az európai civilizációnak, csakúgy, mint a görög kultúra, a római jog, a zsidó etika és teológia vagy a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből éppen a kereszténység építette fel az európai civilizáció „katedrálisát”.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a nyugati világ mainstream ideológiája ezt a feltevést nem fogadja el,
A miniszterelnök-helyettes kifejtette, e felvetés szerint a vallásnak – különösen a kereszténységnek – el kell tűnnie a társadalomformáló erők közül és minden eszközzel vissza kell szorítani a magánéletbe. A mainstream brüsszeli bürokrácia – folytatta – „kifejezetten keresztényüldözést” folytat, amikor a keresztény valláshoz kötődő jelképeket el akarja tüntetni. Emellett arra is törekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, minél több muszlimot engedjen be Európába, amellyel így „végképp relativizálja” a kereszténységet – tette hozzá.
– mondta Semjén Zsolt. A nemzetállamok fontossága a kereszténységhez mérhető, ezért ragaszkodni kell a nemzeti kultúrához és értékekhez, illetve a családhoz, amellyel egyben a természet rendjét is védjük – fogalmazott.
A panelbeszélgetésen részt vett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke és David Lloyd Dusenbury filozófus-író.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!