Román–magyar püspöki misét tartottak a Csángóföldön

A konferencia részeként harangozták be azt a szombat délutáni lábnyiki misét is, amelyen látványos gesztusok történtek az anyanyelvi misézést immár évtizedek óta hiába kérő csángók irányában. A román-magyar-latin nyelvű misét Petru Gherghel iaşi-i püspök koncelebrálta, aki a \"Dicsértessék a Jézus Krisztus\" és \"Isten hozta\" szavakkal magyarul is köszöntötte a híveket. A magyar prédikációt Cserháti Ferenc, a magyar szórvány gondozásával megbízott esztergomi segédpüspök tartotta. A szentmisén magyar egyházi énekek is felcsendültek.

Iaşi-i nem, szatmári igen

Az egyházi esemény azért bír nagy jelentőséggel, mert eddig a iaşi-i püspök és hivatala bizonyult a magyar misézés legfőbb ellenzőjének. Petru Gherghel a Krónikának nyilatkozva többször kijelentette, akkor engedélyezi egyes moldvai római katolikus templomokban a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik róla, hogy az illető településen a hívek legkevesebb öt százaléka nem beszéli a román nyelvet. A változás első jelei már a romániai katolikus püspöki konferencia október eleji szatmárnémeti tanácskozásán is megmutatkoztak. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai katolikus egyház feje újságírói kérdésre kijelentette: \"Meggyőződésem, hogy néhány moldvai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeljövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!\"

Solomon Adrián: tovább kell dolgozni

\"Magam is meglepődtem a fejlemények láttán - nyilatkozta a Krónikának Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. - A mise előtt ugyanis még nem lehetett pontosan tudni, menynyire lesz sikeres az akció.\" Az elnök a mise után megkereste Petru Gherghel püspököt, és amikor arra kérte, hogy legyen folytatás, tőle is biztató szavakat hallhatott. \"Az egyházon belül kellene felkészíteni a nyitásra az embereket, hogy lássák: ma már nem ütközik ellenállásba, hanem bátorításra talál az anyanyelvi misézés\" - jegyezte meg Solomon Adrián. A csángószövetség elnöke ennek ellenére úgy fogalmazott, nem kell csodát várni a mostani gesztustól, hanem dolgozni kell azért, hogy az anyanyelvi misézés a mindennapok természetes részévé váljék Csángóföldön. Hozzátette, reményei szerint az elkövetkező időszakban gyakran kell találkoznia Petru Gherghel püspökkel. Ezt az egyházfőnek is jelezte.

Egyházi vegyes bizottságot kérnek

Az anyanyelvi hitélet kapcsán a bákói Iulian Antonescu múzeum termében tartott konferencián is hangzottak el javaslatok. Diószegi László a Krónikának elmondta, a magyarországi római katolikus egyházban paradigmaváltás ment végbe, és immár a moldvai csángómagyarokat is a Kárpát-medencén kívüli katolikus szórványmagyarság részének tekintik. Az alapítványi elnök a váltást Erdő Péter bíborosnak tulajdonította. A csángó származású, Magyarországon és Olaszországban tanult, jelenleg pedig a szlovéniai Murakeresztúron szolgáló Pogár Róbert római katolikus pap azt kezdeményezte, hogy hozzanak létre vegyes bizottságot a magyar és a román katolikus egyház vezetői, és ebben tárgyalják meg a magyar mise kapcsán felmerülő kérdéseket. Pogár Róbert szükségesnek találta, hogy a felek betartsák, amiben megegyeztek, és kölcsönösen határolódjanak el a sértő, szélsőséges kijelentésektől.

Európa is magyar misét ajánl

A moldvai megyékben mintegy 250 ezer római katolikus vallású személyt regisztráltak a legutóbbi népszámláláson. Tánczos Vilmos néprajzkutató becslése szerint 60 ezerre tehető azoknak a száma, akik valamilyen szinten beszélik a magyar nyelvet. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 2001 májusában elfogadott 1521-es ajánlásában azt javasolta, a román állam biztosítsa a csángók számára az anyanyelv oktatásának a lehetőségét, a római katolikus egyház pedig tegye lehetővé, hogy a csángók anyanyelvükön hallgathassák a katolikus miséket, és templomi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. Azóta 21 moldvai településen indult el a csángók iskolai vagy iskolán kívüli magyar nyelvoktatása, az egyház viszont mindeddig elzárkózott a nyitástól.