Robbanó fűrészpor

„A robbanás előidézte anyagi kár eltörpül az emberáldozatok számához mérten, ugyanis 23 személy szerzett kisebb-nagyobb fokú égési sebeket” – fejtette ki a Krónika kérdésére Alina Ciobotariu alhadnagy, a csíkszeredai Olt Katonai Tűzoltó-parancsnokság szóvivője. A sebesültek közül tizenkét személyt szállítottak a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba, közülük tízet még aznap átvittek a bukaresti baleseti sebészetre, illetve a kimondottan égési sebek kezelésére kialakított kórházba. Tizenegy kevésbé sérült munkást a gyergyószentmiklósi kórházban ápolnak.

A cégvezető Pap Ferenc legmesszebbmenő támogatásáról biztosította bajba jutott alkalmazottait és hozzátartozóit.

Szombaton a déli órákban szirénázó rohammentők vijjogása verte fel a város csendjét, a szomszédos városokból és a Marosvásárhelyről érkező mentők teljesen betöltötték a nemrég átadott kórház tágas parkolóját. Az egészségügyi intézmény bejáratánál kétségbeesett, könnyező hozzátartozókkal találkoztunk, a folyosókon zöld és vörös ruhás rohammentősök tolták a hordágyakat a kórtermek elé. Az időnként feltűnő fehér köpenyes vagy zöld műtősöltözetbe bújt orvosoknak a várakozó hozzátartozók, illetve az odasereglett újságírók kérdéseinek kereszttüzével kellett szembesülniük.

„Nem tudnak valamit a fiamról? Vajon őt viszik-e Vásárhelyre?” – érdeklődött egy kétségbeesett édesanya még az újságíróktól is a kórház folyosóján. Petkiné elmondta, hogy László fia balesetéről a fiú munkatársai értesítették, nem tudja, mi történhetett vele, nehezményezi, hogy a cég részéről senki nem tájékoztatta a történtekről, és kórházból „senki nem akar szóba állni vele”.

„Telefonon beszéltem vele, először megértettem a beszédét, elmondta, miket kell hoznom a kórházba. Utána még kétszer hívott, de csak érthetetlen hörgést hallottam. Nem értettem egyetlen szavát sem” – zokogott a kétségbeesett édesanya, akinek a fia valószínűleg egyike azon tíz sebesültnek, akiket Marosvásárhelyről katonai repülőgéppel Bukarestbe szállítottak további kezelés céljából. „Nyolc személynél belső légúti égést diagnosztizáltunk, a többségnél azonban a végtagok sérülését, illetve hát- és mellkasi égéseket észleltünk” – fejtette ki a Krónika kérdésére dr. Bíró Katalin aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, aki arra is kitért, hogy az elszállított betegek mindegyikénél a bőrfelület minimum ötvenszázalékos égését állapították meg. A orvos kifejtette, hogy a másod- és harmadfokú égést szenvedett sebesültek állapotát stabilizálták, előkészítették őket a szállításra, gyógyulásukat illetően azonban óvatosan fogalmazott: „megfelelő szakintézetben van esélyük a túlélésre, mert nem mély az égés”.

Dr. Jeszenszky Géza kórházigazgató praxisa alatt még nem volt ehhez mérhető tömeges baleset a kórházban, ezért hogy minél előbb orvosi ellátásban részesíthesse a bajba jutott embereket, behívatta az összes szabadnapját töltő orvost és asszisztenst. „Abban a pánikhangulatban minden épkézláb embernek az volt az első reakciója, hogy mentse a bajba jutott társát” – magyarázta Jeszenszky doktor arra a kérdésre, hogy miért nem mentővel szállították be a sérülteket a kórházba. 

Begyulladt a „mosztbegyűjtő”

„A mosztbegyűjtő lángra kapott, és minket, akik rohantunk, hogy oltsuk el a tüzet, a láng szembevágott” – magyarázta a Krónika kérdésére Burján Attila gyalus, akinek mindkét keze és az arca megégett a hirtelen kicsapó lángokban, ám szerencsésnek érzi magát, hogy „ennyivel megúszta”. A kétgyermekes édesapa arra is kitért, hogy a tűzeset észlelésekor már hívták a tűzoltókat, viszont a közelben dolgozók a szakemberek érkezéséig próbálták megfékezni a tüzet. Egy másik sebesült magyarázta el, hogy a szomszédos műhelyből észlelték, hogy füstöl a fűrészportároló, szaladtak, hogy oltsák a tüzet, ám amikor az ajtót kinyitották, szembecsapott a láng. Ekkor sérült meg a 16 éves Gál Tibor is, aki a vakáció ideje alatt akart egy kis zsebpénzt keresni, és szülei beleegyezésével vállalt munkát a faipari vállalatnál. „Hívtuk a mentőket, de az emberek úgy ordítottak az udvaron fájdalmukban, hogy nem vártunk, akinek autója volt, az vitte a sebesülteket, hogy minél előbb kórházba kerülhessenek” – magyarázta a fiatalember, aki a kezén, fején és hátán szerzett égési sérüléseket.

A Bukarestbe vitt sérültek állapota még mindig súlyos

A fővárosi kórházakba szállított sérültek állapota továbbra is igen súlyos, testük 18–80 százalékát borítják égési sebek – közölte tegnap a kora délutáni órákban Bogdan Opriţa, a SMURD bukaresti szóvivője. Mint tájékoztatott, a Floreasca kórházba beutalt három gyergyószentmiklósi beteg is súlyos állapotban van, ám a körülöttük lévő levegő folyamatos áramoltatásával állapotukat sikerült stabilizálni. Hozzátette: a három sebesült testének 50–80 százaléka sérült, éppen ezért az orvosok nem kívánnak becslésekbe bocsátkozni túlélési esélyeiket illetően. Az egyetlen, a Bagdasar-Arseni Kórházba szállított páciens a felső légutakon és arca 18 százalékán szenvedett égési sérüléseket, az ő állapota is súlyos, bár már egy műtéten túlesett. A kimondottan égési sebek kezelésére kialakított kórházban fekvő hat személy testének 25–60 százalékán vannak égési sebek, s többüknek a felső légútjai is sérültek. Ám – mint Bogdan Opriţa tájékoztatott – csupán egyikük körül kell áramoltatni a levegőt.

Isten csapása?

A kórházban Pap Ferenc cégtulajdonos kórteremről kórteremre járva vette számba bajba jutott alkalmazottait szombaton, és mereven elzárkózott az újságírók elől. Azonban a tegnap délelőtt készségesen válaszolt a Krónika kérdéseire. „A Jóistentől kérdem én is, miért mért rám ebben az évben két ekkora csapást?” – válaszolt arra a kérdésre, hogy mivel magyarázza, hogy idén már másodszor gyulladt ki az üzeme. Ugyanis, mint arról már beszámoltunk, márciusban már leégett egy műhelye, akkor azonban senki nem szenvedett sérülést, csupán az anyagi kár volt jelentős. A cégvezető azonban kifejtette, hogy valamennyi sérült alkalmazottját támogatja, ha szükséges, kórházi költséggel is, és nem feledkeznek meg az ilyen esetben ildomos fájdalomdíjról sem.

Az anyagi kár igen csekély

„A tüzet mechanikus szikra okozta, amely a működő gépekről pattanhatott le, begyújtva a közelben lévő faport” – fejtegette a Krónika kérdésére Alina Ciobotariu alhadnagy. A csíkszeredai Olt Katonai Tűzoltó-parancsnokság szóvivője arra is kitért, hogy a sebesültek számához viszonyítva csekély az anyagi kár, mindössze 20 négyzetméter tetőszerkezet és a tárolóban lévő fűrészpor égett el. A tűzoltósági szakember egyébként a tömeges sérülést azzal magyarázta, hogy a viszonylag kis térségben sok munkás tartózkodott, amikor a robbanás bekövetkezett, és a hirtelen begyulladt fűrészpor lángja telibe találta az oltáshoz igyekvő embereket.

Az ügyet egyébként továbbra is vizsgálja a tűzoltóság és a Hargita megyei munkavédelmi felügyelőség. „A bukaresti munkavédelmi felügyelőség részéről jön egy főfelügyelő és Petrozsényből még három szakember, akik műszaki szempontból vizsgálják az ügyet” – fejtette ki a Krónika kérdésére Dezső Tibor, a Hargita megyei munkavédelmi felügyelőség vezetője, aki arra is kitért, hogy korai lenne még következtetéseket levonni a tömeges munkavédelmi balesetet illetően.