Fotó: A szerző felvétele
2009. november 27., 09:522009. november 27., 09:52
Egykori és jelenlegi marosvásárhelyi utcaneveket tartalmazó kiadvány jelent meg Máthé Levente helyi újságíró munkája révén. Az Állnak még az utcakövek című könyv a vásárhelyi utcák és terek neveinek lajstroma: mind a korábbi, mind a mai elnevezések névsorba szedésével kikereshetők az olvasó által igényelt információk.
A kötet egyik fejezetében a régi és mai utcanevekhez fűződő legszükségesebb tudnivalókat is ismerteti a szerző. Máthé Levente egymástól távol álló szakmákat gyakorolt eddig: varrógépműszerész, szakács is volt már, majd a Nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium keretében szerzett jártasságot a média világában. Három éve a marosvásárhelyi hőenergia-szolgáltató közmű, az Energomur Rt. levéltárosa és könyvtárosa, rendszeresen jegyzeteket közöl az egyik helyi napilapban.
A mintegy 220 oldalt kitevő kötet kiadását egykori osztálytársa, a Magyarországon élő Kovács Péter finanszírozta, akivel a vásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium padjait koptatták. Ezért is került sor a könyvbemutatóra az iskola dísztermében. Az eseményen jelen levő Kovács Péter szerint „lelkes, precíz kutatómunka eredménye a kötet, és olyan információkat tudhat meg belőle az olvasó, amelyekre nem is számít”.
Kuriózumként hadd említsük meg, hogy a szerző még azt a több évszázados fát is azonosítja, amelyhez egykor II. Rákóczi Ferenc a lovát kötötte, amíg 1707-ben, miután Gyulafehérváron fejedelemmé választották, a marosvásárhelyi dinnyeföldön letette fejedelmi esküjét, és beiktatták hivatalába. Fodor Sándor nyugalmazott történelemtanár – aki maga is írt már könyvet Marosvásárhely múltjáról – ismertette a település rövid történetét, majd azokat a korábbi kiadványokat, amelyek a vásárhelyi utcák, terek nevével foglalkoznak.
Elmondta: míg a 16. században a fő közlekedési útvonalakat az egykori szekérutak nyomvonalán alakították ki elődeink, és azokat a szentekről nevezték el, később a földrajzi adottságok, az egyes övezetekben élő mesteremberek foglalkozása alapján, illetve aszerint nevezték el a város utcáit, hogy milyen településekbe lehet eljutni rajtuk. A 19. századtól a névadást egyértelműen a politikum határozta meg.
Az utcák, terek nevét hol kizárólag magyarul, hol kizárólag románul tüntette fel a városvezetés. Bár törvény van arra, hogy magyarul is ki kellene írni az utcák nevét, kizárólag maga az utca és tér szó jelzi, hogy a város lakosságának majdnem fele magyar nemzetiségű. Egy „beszédes” adat: 1918, a román hatalomváltás után 178 utca és tér nevét változtatták meg a városban.
Máthé Levente elmondta: kizárólag azokon a neveken emlegeti ma is a vásárhelyi utcákat, ahogy idős ismerőseitől hallotta. Az újságíró ezelőtt 15 évvel jelentette meg azt a kis füzetet, amelyben már megpróbálta összefoglalni a vásárhelyi utcanévtörténetet. Azt a munkát fejlesztette tovább.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
Látogatottsági adatok