2010. január 28., 08:162010. január 28., 08:16
A kilakoltatás nemcsak a roma családokat érinti – jelentették ki a csíkszeredai illetékesek az Amnesty International emberi jogi szervezet kedden Londonban közzétett jelentése kapcsán, melyben felszólítják a román hatóságokat: hagyjanak fel a romák kilakoltatásával.
„Az Amnesty International valószínűleg azért tüntette fel Csíkszeredát a legnagyobb probléma melegágyaként az esettanulmányban, mert nem járt máshol” – nyilatkozta a Krónikának az emberi jogi szervezet jelentése kapcsán Ráduly Róbert Kálmán. A megyeszékhely polgármestere szerint megtisztelő, hogy az Amnesty International Csíkszeredára figyel. „Megtisztelő, hogy öregbítik városunk hírnevét, azonban Romániában nem változnak a törvények, és az együttélés szabályai mindenkire egyformán vonatkoznak” – nyilatkozta Ráduly, hozzátéve, hogy Csíkszeredában senkinek nem jár ingyenlakás, és senkinek nem szabad olyan dolgokat elkövetnie, amilyet más nem tesz, csak azért, mert egyik vagy másik etnikumhoz tartozik.
Hajdu Gábor, a Hargita Megyei Területi Közrendi Hatóság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyeszékhelyen nagy a kilakoltatottak száma, és ez nem csak a roma nemzetiségű személyeket érinti.
„A kilakoltatás törvény adta lehetőség. Ennek alapját a polgári törvénykönyv és más törvények előírásai alkotják, miszerint: jogcím nélkül senki nem lakhat adott ingatlanban” – fejtette ki az emberi jogok, szabadságjogok, valamint a közrend megsértésével kapcsolatos problémákkal foglalkozó megyei tanácsos. „Nap mint nap lakoltatnak ki embereket, mivel nem tudják törleszteni adósságaikat, a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között nem tudnak boldogulni, de értük nem szólal fel az Amnesty International” – tette hozzá Hajdu.
Kérdésünkre, hogy a csíkszeredai illetékesek hogyan kezelik majd az emberi jogi szervezet kritikai megjegyzéseit, Hajdu Gábor kifejtette: az önkormányzat és a kormány feladata, hogy mindenkinek egyenlő jogokat biztosítson, nemzetiségtől függetlenül. „Hogy ezekkel a lehetőségekkel, az oktatáshoz, munkához való joggal ki hogyan él, csak rajta múlik” – tette hozzá a közrendi hatóság elnöke. „Ismerek olyan roma polgárokat, akik dolgoznak, házbért fizetnek, betartják a törvényeket, és a társadalmi normák szerint élnek. Aki nem keres munkát, lakást, az nem él az állam és az önkormányzat által biztosított lehetőségekkel” – magyarázta az önkormányzati képviselő.
Mint arról beszámoltunk, az Amnesty International, a világ legnagyobb emberjogi szervezete kedden 12 oldalas, fotókkal és esettanulmánnyal illusztrált jelentést tett közzé, amelyben roma családok otthonukból való kilakoltatásáról ír, akiket úgy tettek utcára, hogy nem kínáltak fel más, megfelelő lakást számukra. A Hulladékként bánnak velük című tanulmány szerzői szerint ez az eljárás ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és az AI felszólította a román hatóságokat, hagyjanak fel a roma lakosság kényszerkilakoltatásával, és garantáljanak lakhatási jogot számukra.
Az esettanulmányban csíkszeredai romákat szólaltattak meg, akik álnéven mesélnek arról, hogy a helyi önkormányzat értesítés nélkül kilakoltatta őket. A tanulmányban megszólaltatott egyik roma férfi szerint közösségüket a városi szennyvíztisztító mellé, a hatóságok által odatelepített fémkonténerekbe költöztették, ahol nincs víz, fűtés, illetve villanyáram.
Két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Az idei hárommilliomodik regisztrált utast köszöntötték hétfőn a kolozsvári nemzetközi repülőtéren. A 3 milliós utasszám elérése sorozatban negyedik évben sikerül, ami országos premier a regionális repülőterek történetében.
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki.
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.