Pálfi József, Tonk Márton és Kolumbán Vilmos József rektor a szerdai sajtótájékoztatón
Fotó: Zoltán Ildikó
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Protestáns Teológiai Intézet képviselői szerdán aláírták azt a társulási szerződést, mely által létrehozták a romániai jogi személyként is bejegyzett Pro Bono Publico egyetemi konzorciumot. A három erdélyi magyar felsőoktatási intézmény vezetői sajtótájékoztató keretében ismertették a társulás célját, terveiket, elképzeléseiket.
2022. január 19., 15:362022. január 19., 15:36
2022. január 19., 15:532022. január 19., 15:53
Tonk Márton, a több városban jelen lévő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora felvezetőként elmondta, hogy a három intézmény között tulajdonképpen már az elmúlt évtizedben is folyamatos volt az együttműködés, és egy ideje már „a levegőben lógott” az összefogás gondolata. Elmondása szerint 2022-ben kijelenthetjük, hogy
– utóbbi képviselői most „egy asztalhoz ültek”. A rektor hangsúlyozta, a két pillérnek erősítenie kell egymást, és ebben ez a társulás is segíthet.
Fotó: Zoltán Ildikó
Tonk Márton kiemelte, hogy szerdán déli tizenkét óra előtt nem sokkal hivatalosan is megszületett a konzorcium: az egyesület a Pro Bono Publico nevet kapta, mely névválasztás hármas indoklással magyarázható.
hiszen a képzés által a teljes társadalom általános képzettségi szintjéhez, a társadalom műveltségéhez is hozzájárul. Továbbá a név utal arra is – amit a pro bono kifejezés a köznyelvben is jelent –, hogy mindezt érdekmentesen, mindenféle profithajhászás nélkül szeretnék tenni.
A Sapientia EMTE rektora azt is kiemelte, hogy a frissen létrehozott konzorcium keretein belül körülbelül 3200–3300 diák tanul, ami a romániai magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók egyharmadát jelenti; ehhez hozzáadódik körülbelül 300 főállású oktató is. A társulás területi lefedettség szempontjából egész Erdélyre kiterjed: Sepsiszentgyörgytől Csíkszeredán, Marosvásárhelyen és Kolozsváron át Nagyváradig.
A létrehozók tervei szerint a jövőben közösen lépnek majd fel céljaik, érdekeik megvalósítása érdekében. Romániai szinten lehetőségük lesz a közös érdekképviseletre, illetve a magyarországi kapcsolatok vonatkozásában vagy akár nemzetközi szinten új lehetőségeket ad ez a konzorcium.
Fotó: Zoltán Ildikó
Pálfi József, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora elmondta, szerintük is éppen ideje volt, hogy szorosabbra fogják az erdélyi magyar magánegyetemek hálójának a kereteit, mert ezek a keretek erősíthetik a közösséget. Szerinte az az elsődleges feladat, hogy ezt a társulást hasznos tartalommal töltsék fel, mindhárom tagja a maga érdekeivel járuljon hozzá, és időközben kiderül, hogyan tudják alakítgatni a belső határokat.
Pálfi József azt is kiemelte, hogy az intézmények között vannak különbségek is. A nagyváradi székhelyű PKE rektoraként elmondhatja, hogy a határ mentén (akár a Partiumban, akár a Bánságban vagy Máramarosban) sokszor más szempontok érvényesülnek, mint más régiókban, de
Fotó: Zoltán Ildikó
Kolumbán Vilmos József, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora szerint ez egy igazi piros betűs nap az erdélyi magyar felsőoktatás történetében. Meglátása szerint a konzorcium létrehozása lényegében nem egy adminisztratív feladat volt: nagyon fontos, közös tartalma lesz az elkövetkezőkben.
– hangsúlyozta. Kolumbán Vilmos József hozzátette, a konzorcium lehetőséget teremt arra, hogy doktori iskolát hozzanak létre – hiszen bár mindhárom egyetemnek voltak ilyen irányú elképzelései a múltban, közelmúltban, jelenleg egyik intézményben sem működik ilyen. Hozzátette, hogy a sajtótájékoztató előtt éppen a doktori iskola kérdéséről tárgyaltak, hiszen véleményük szerint többek között ennek a létrehozása is olyan irányba terelheti az erdélyi magyar felsőoktatást, amely a minőséget szolgálja. Szerinte a társulásban mindhárom egyetem szívvel-lélekkel kell hogy részt vegyen – „ami eddig sem volt kérdés, és ezután sem lesz az”.
Ezen területeken már van „kapacitásuk” is a doktori iskola létrehozására, már vannak habilitált oktatóik – akik lehet, hogy eddig más, akár hazai, akár külföldi intézményekben csatlakoztak doktori iskolák munkájához, de elérkezett az ideje, hogy a saját intézményeiket erősítsék.
Tonk Márton azt is elmondta, hogy az alapító okirat szerint a konzorciumot egy hét főből álló igazgatótanács vezeti, melynek három tagja a Sapientia, kettő-kettő pedig a PKE és a Protestáns Teológiai Intézet vezetőségéből kerül ki. A tagokat nem személy szerint, hanem az egyetemi funkciók alapján választották ki, így a rektorok, rektor-helyettesek, egyetemi főtitkárok, szenátusi elnökok fogják ellátni a feladatokat. A létrejött jogi személy működését a társult intézmények fogják megteremteni, azaz anyagi bázist a három társult intézmény biztosítja, és projekt-, illetve tevékenységalapon fog működni.
Fotó: Zoltán Ildikó
A Sapientia EMTE rektora azt is kiemelte, hogy
– hivatalosan, hiszen eddig is szívesen látták bármely egyetemen az egy-egy órára betérőket. Szeretnék, hogy a tantárgyak szerepeljenek az egyetemek tantervében, azaz hivatalosan felvehetők legyenek opcionális tárgyként, lehessen értük kreditpontokat, jegyet kapni. Elmondta, hogy mivel a tanterveket hivatalosan módosítani kell, ez legkorábban a következő, azaz a 2022-2023-as tanévtől lesz lehetséges. Hasonló lehetőséget teremtenének a tanárok számára is. Azt is elmondta, hogy az áthallgatást az online lehetőségek is segítik, így az egyetemek közötti távolságok is áthidalhatók.
A társulás azt is jelenti, hogy mindhárom egyetem hallgatói és oktatói számára elérhetővé válnak az egyes intézmények erőforrásai, például a könyvtárakat, a nemzetközi adatbázisokat mindenki ugyanúgy, „belsősként” használhatja majd. Továbbá hangsúlyt fektetnek majd a tehetséggondozásra is, akár közös Tudományos Diákköri Konferencia szervezésével, illetve az egyetemi sportra: például szervezhetnek majd magánegyetemi miniolimpiát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!