Pál József Csaba temesvári megyés püspök húsvéti üzenete: az élet tart örökké, és nem a halál

Jézus él

A hívő és hitetlen között pontosan ez a legnagyobb különbség. A hitetlen hiszi, hogy Jézus Krisztus élt (mint Mózes vagy Cicero), a hivő pedig hiszi, hogy Jézus Krisztus él. És nem csak „valahol” él, hanem velünk járja életünk útjait. Nemcsak gondolati szinten tudjuk, hogy él, nemcsak „elhisszük”, hanem ez életünk tapasztalata is. Ő az, akivel találkoztunk, vagy találkozhatunk, mint Mária Magdolna, aki a Vele való találkozásban megtalálta élete értelmét, mint Péter és János, akik elbizonytalanodásukban új erőre kaptak, mint Tamás, aki, jóllehet a közelében élt, mégis kételkedik mindaddig, amig a Feltámadottal való találkozásban erőt kap, hogy odaadja az életét is Krisztusért.

Mi vagyunk azok, akiknek felajánlja jelenlétének drága ajándékát. Befogadók viszont akkor leszünk, ha Vele együttműködünk.

Ha együttműködünk, elhárítja az akadályokat

Fontos, hogy megtegyük a mi részünket. Láttuk a húsvét-reggeli asszonyoknál, hogy korán reggel felkeltek, és elsiettek a sírhoz. Azon a napon ez volt az ő részük, hogy be tudják fogadni ezt az isteni ajándékot. A léleknek fel kell készülnie, hogy befogadja Isten ajándékát. Egy becsukott, összelapított zsákba nem lehet betenni semmit, ki kell nyílnia annak, hogy be tudjon fogadni. Nekünk a nagyböjti edzéseink segítettek abban, hogy húsvétkor nyitott legyen a lelkünk.

Kedves testvéreim, azt látjuk, hogy a nagy tömeg, amelyik ott hozsannázott Virágvasárnap Jézus körül, otthon marad. Egy-két asszony, egy-két apostol mozdul meg húsvét reggel, de ezzel az apró megmozdulással elindul egy világméretű esemény, meghirdetik Krisztus feltámadását, és Krisztus rajtuk keresztül el tudja árasztani jelenlétével az egész világot.

Nekünk is így kell tennünk. Ha a világon senki sem mozdul, akkor is elindulok. Meghallottam az Ő hívó szavát, kinyitom a szívemet, befogadom Isten ajándékát, és elindulok, hogy elvigyem ezt az ajándékot mindazoknak, akikkel kapcsolatba kerülök.

Elindultunk bátran, kezdeményezve, és azt láttuk, hogy az akadályok el voltak gördítve, az út el volt készítve. Persze út közben is állandóan jönnek gondolatok, hogy majd jön egy másik akadály, majd egy harmadik… mindig bátran kell mennünk előre. Ő feltámadt, él, előttünk jár, számíthatunk segítő jelenlétére.

Talán a mi részünk, a mi szívünk nyitogatása az is, hogy reggel egy kicsit korábban kelünk, imádságban találkozunk az Úrral, elmegyünk a szentmisére, akkor is, ha nagyon későn feküdtünk le. Nem azt nézzük, hogy sokan nem kelnek fel, sokan nem jönnek, én elindulok, jövök.

A feltámadt Jézus kivezet a sötétségből, és ajándékká tesz

Kivezeti az apostolokat félelmükből, bezártságukból, azáltal, hogy elébük megy, megjelenik közöttük, bátorítja őket. Isten ajándéka, hogy a tegnapi gyász, a tegnapi fájdalom nem tart örökké. Ez is egy nagy-nagy ajándék a Jóisten részéről, és néha még az is, hogy elfelejtünk dolgokat, és elhalványul bennünk egy-egy fájdalom, begyógyul egy-egy seb. Néha szomorkodunk, hogy ezt is elfelejtem, azt is elfelejtem, de mekkora ajándék az is, hogy nem állandóan a fájdalom van a szívemben, hanem túl tudtam lépni ezen.

Kedves testvéreim, jó lenne, ha tudatosítanánk magunkban, hogy a feltámadt Krisztus népe vagyunk. Fontos, hogy a közösséghez, a néphez tartozónak érezzük magunkat. Egyedül nagyon könnyen elveszünk, könnyen lelohad a lelkesedésünk, gyengék vagyunk. Egyedül alig vagyunk képesek a Jó hírt továbbadni.

A nagyböjtnek szent 40 napja van, a húsvétnak van szent 50 napja. A nagyböjt készülődés volt, böjt, önmegtagadás, lemondás, többnyire a lelkünk készítése arra, hogy befogadjuk a nagy ajándékot. Most, amikor Krisztus feltámadását, magát Krisztust, ajándékként befogadjuk a szívünkbe, ez az ötven nap azért van, hogy ezt az ajándékot tovább adjuk. Ötven nap az öröm időszaka kell, hogy legyen. Mindennap kérjem a jó Istentől a mindennapi kenyérrel a mindennapi örömet, hogy megtörhessem, megoszthassam embertársaimmal. Krisztus feltámadásának nagy ajándékára legyen mindennapi válaszom, hogy ezt az örömhírt megosztom sokakkal. Ámen.