Ötsoros törvény?

A Kolozsváron zárt ajtók mögött lezajlott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kovács Lehel, a BKB alelnöke bejelentette: az állami finanszírozású önálló romániai magyar egyetem létrehozásának ügyintézésével, ezen belül a törvénytervezetnek a parlamentbe való előterjesztésével megbízott tizennégy tagú kezdeményező testületet július 15-én alakítják meg a civil szféra és a politikum képviselőiből.
Kovács emlékeztetett: Erdélyben ez a negyedik próbálkozás az önálló magyar egyetem beindítására. 1994-ben az RMDSZ több mint félmillió támogató aláírással nyújtott be törvénytervezetet, 1998-ban a szövetség néhány parlamenti képviselőjének önálló kezdeményezésével párhuzamosan pedig az RMDSZ ismételten előterjesztett egy jogszabályjavaslatot, amelyet a parlament oktatási bizottsága elutasított, közben pedig az 1990-es évek közepén felmerült Petőfi–Schiller önálló magyar–német egyetem ötlete is elbukott.
A BKB által 2007 őszén elhatározott törvénykezdeményezéshez Kovács Lehel ezúttal sem fűz túlzott reményeket. Ennek ellenére úgy nyilatkozott, Románia 2007. január elsejei európai uniós taggá válása „elindított egy másfajta gondolkodásmódot”. Szerinte elképzelhető, hogy az őszi választások nyomán összeálló új parlament a korábbiaktól eltérő magatartást tanúsít majd a kezdeményezés iránt. Mindemellett a BKB célja, hogy felmérje: több mint tíz év elteltével az önálló állami magyar egyetem létrehozásának mekkora a támogatottsága Romániában. Kovács szerint ugyanis figyelembe kell venni, hogy az 1992. évi népszámlálás óta Románia magyar lakossága közel 200 ezer lélekkel apadt az elöregedés, de főleg az elvándorlás nyomán. A BKB reméli, hogy ennek ellenére a most készülő törvénytervezetet legkevesebb 300–400 ezren támogatják majd.
A Krónika arra volt kíváncsi: a készülő törvénytervezetben egyetemalapítást vagy -újraindítást fognak kérni. Egy tavaly decemberi kolozsvári sajtótájékoztatón ugyanis Markó Béla szövetségi elnök úgy fogalmazott: az RMDSZ továbbra is támogatja az önálló állami magyar egyetem létrehozását, de nem feltétlenül a Bolyai- és Babeş- egyetem 1959-es erőszakos egybeolvasztása nyomán létrejött Babeş–Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával. Kovács Lehel szerint a BKB minden lehetséges megoldást megvizsgál, de az alapelv továbbra is az, amelyet a romániai magyarság az 1989-es rendszerváltozás óta a kérdés kapcsán megfogalmazott: a legfontosabb célkitűzésük, hogy a magyar felsőoktatási intézményről végre megszülessen az elvi döntés. Jelezte: a BKB a szlovák parlament a komáromi Selye János Egyetem létrehozását kimondó, 2003-ban elfogadott 465. számú, mindössze ötsoros törvényét veszi alapul.